9. § A tv. 19. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki, továbbá az (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) ...Többféle egyéni vállalkozói tevékenység esetén az azokból származó összes bevétel és az annak elérése érdekében felmerült (elismert) összes költség együttes számbavétele alapján kell a jövedelmet megállapítani.”

„(5) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá nem tartozó:

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély;

b) a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély [ide értve a 14. § (4) bekezdésében felsorolt személyeket együttesen is] akkor, ha e tevékenységből évi 2 millió forintot meghaladó árbevétele származik;

c) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

d) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély;

e) az a magánszemély is, aki az adóhatóságnál tevékenységének megjelölésével egyéni vállalkozóként bejelentkezett, feltéve, hogy az e tevékenységből származó bevétele (jövedelme) egyébként a 11., 12., 14., 25. vagy a 30. § hatálya alá tartozik.”

10. § A tv. 21. §-ának számozása 21. § (1) bekezdésre változik, továbbá a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A többféle egyéni vállalkozói tevékenységet egyidejűleg gyakorló egyéni vállalkozó - ha a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá bejelentkezik - valamennyi egyéni vállalkozói tevékenysége utáni adókötelezettségére kizárólag a vállalkozási nyereségadó törvény szabályait alkalmazhatja.”

11. § A tv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog forgalmi értékének megállapításakor az illetékekről szóló törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”

12. § A tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá d) ponttal egészül ki:

[(1) A magánszemély bevételének egésze jövedelem:]

„a) ha azt a kifizető egy szerződés alapján 2000 forintot meg nem haladó összegben, egyébként a 12. vagy a 30. §-ban említett címen fizette ki, továbbá - összeghatártól függetlenül - a földjáradék címén kapott összeg esetén;”

„d) a 7. § (2) bekezdése 32. pontjában adómentesként nem említett nyeremények (továbbiakban: adóköteles nyeremények) esetében.”

13. § A tv. 30. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 3. § e) pontban meghatározott ingyenes értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték elidegenítése, illetőleg a 33. §-ban meghatározott egyéb feltételek bekövetkezte esetén bevételnek a juttatáskori névérték tekintendő, amellyel szemben költség nem számolható el.

(4) A jövedelmet pótló kártérítés, illetőleg a biztosítási jogviszony alapján kapott, jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg [7. § (2) bekezdés 28., 29. pontja] - figyelemmel a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra is - olyan egyéb bevétel, amellyel szemben költség nem számolható el.

(5) A kifizető által

- pénzben nyújtott étkezési hozzájárulás,

- viselt albérleti (szállás) díj,

- átvállalt üdülési költség

címen juttatott bevételből az adómentes részt [7. § (2) bekezdés 20. és 21. pontja, 67. § 5. pontja] meghaladó összeg olyan egyéb bevétel, amellyel szemben költség nem számolható el.

(6) A jogszabályon alapuló, illetőleg egyéb költségtérítés, költségátalány - ide értve a magánszemély bármely címen kapott utazási, gépkocsi használati költségének térítését is - (továbbiakban: költségtérítés) olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek (31/A. §) levonása után fennmaradó rész a jövedelem, (kivéve, ha a magánszemély olyan bevételének megszerzésével kapcsolatban kapja a költségtérítést, amelynek a jövedelmét a bevétel e törvényben meghatározott hányadának alapul vételével határozza meg).”

14. § A tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A 30. § (6) bekezdésében említett költségtérítés esetén, ha az jogszabályon alapul, annak összegétől függetlenül:

a) a jogszabályban rögzített feltételek alapján meghatározott mértéken belüli összeg igazolás (bizonylat, útnyilvántartás stb.) nélkül költségként levonható;

b) ha azonban a magánszemély részére az kedvezőbb, a kifizetés jogcíme szerinti költségek - bizonylatok (útnyilvántartás stb.) alapján - a 31. §-ban foglaltak szerint számolhatók el.

(2) A nem jogszabályon alapuló (egyéb) költségtérítés esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A tanfolyami hozzájárulás, az oktatási költség megtérítése, a tudományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi költségtérítés esetén az évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismert költségnek minősül, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget az (1) bekezdés a) pontja szerint nem számol el.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában gépjármű költségátalány esetén a jogszabályban meghatározott mérték csak egy - a magánszemély választása szerinti - kifizetőtől származó költségátalányra vonatkozhat.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a költségtérítésről szóló jogszabály tartalmazza a jogosultság alanyi körét és feltételeit, a költségtérítés és az átalány meghatározásának módját és mértékét.”

15. § A tv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély egy naptári évben megszerzett összes jövedelmét - a takarékbetétből, illetve az értékpapírból, a kisösszegű és egyes más kifizetésekből (27. §), a külföldi munkavállalásból, az egyébként külföldről származó jövedelem, valamint a 3. § e) pontjában említett ingyenes értékpapír formájában szerzett jövedelem kivételével - össze kell vonni (összjövedelem). A vállalkozásból kivont, a törvényben foglalt szabályok szerint korábban már adózott jövedelem ismételt befektetésre újabb adófizetési kötelezettség nélkül felhasználható.”

16. § A tv. 33. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingyenes értékpapír [3. § e) pont] formájában megszerzett vagyoni érték után a magánszemélynek a nyilvántartási kötelezettsége a megszerzéskor, egyebekben az adófizetési kötelezettsége - az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - akkor keletkezik, amikor a vagyoni értéket elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy a vagyoni érték a birtokában van, illetve hogy a joggal rendelkezik, valamint akkor, amikor a szövetkezet (kibocsátó) jogutód nélkül megszűnik.

(5) A (4) bekezdés szerinti szabály alól - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - kivételt képez az, amikor a szövetkezetből kilépő tagnak, vagy a jogutód nélkül megszűnő szövetkezet tagjának az ingyenes értékpapírja fejében természetben kiadott vagyoni értéket a tag változatlan formában egyéni vállalkozóként saját vállalkozásába befekteti. Kivételt képez továbbá az, ha a magánszemély ingyenes értékpapírja fejében a kibocsátó gazdálkodó szervezetből átalakult jogutód társaságnál vagyoni részesedést (üzletrészt, részvényt stb.) kap mindaddig, amíg a magánszemély az átalakult társaságból e vagyoni részesedését ki nem vonja, vagy a (4) bekezdésben felsorolt feltételek bármelyike be nem következik.”

17. § A tv. 34. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható tételek:

a) a belföldi székhelyű alapítvány céljára fordított összeg (Ptk. 74/A-74/E. §);

b) a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) fordított összeg;

c) a súlyosan fogyatékos magánszemély jövedelméből havi 2000 forint, ha a fogyatékos állapot az adott hónapban legalább egy napig fennáll;

d) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben befizetett (levont) tagdíjnak a havi 300 forintot meg nem haladó része;

e) a Munkavállalói Részvételi Program keretében vásárolt részvény, üzletrész évenkénti törlesztő részletéhez kapcsolódó kamat összege;

f) a magánszemélytől levont (általa befizetett) munkavállalói járulék összege;

g) a magánszemélyt az adóévben terhelő (akkor esedékes) és befizetett helyi adók összege, kivéve azt a helyi adót, amelyet az egyéni vállalkozó [19. § (5) bekezdésének a)-c) pontja] - az 1. számú melléklet III/4. pontja alapján - a költségei között számolhat el.”

„(3) A magánszemély összjövedelméből gyermekenként, illetve a c) pont esetén fogyatékos gyermekenként havi 1000 Ft levonható, ha saját háztartásában gyermeket nevel a gyermek születésének hónapjától a 6. életév betöltésének hónapjáig, vagy legalább

a) három gyermeket, vagy

b) egyedülállóként kettő gyermeket, vagy

c) súlyosan fogyatékos gyermeket nevel.”

„(5) A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kedvezmény a gyermek születésének hónapjától a 14. életév betöltésének hónapjáig illeti meg a magánszemélyt. Az a) és b) pontok szerinti kedvezmény a 14 évesnél idősebb, de 30. életévét még be nem töltött gyermek után is jár azokra a hónapokra - ideértve a szünidőt is -, amelyekben a gyermek alsó-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A (3) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben a kedvezmény a gyermek születésének hónapjától jár. Egy gyermek jogán a kedvezmény csak egyszeresen vehető igénybe.”

18. § A tv. 35. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összjövedelemből [32. § (1) bekezdés] és a külföldi munkavállalásból, valamint az egyébként külföldről származó jövedelemből - amennyiben a magánszemély az év utolsó napján még tulajdonosként birtokolja - az összjövedelem (együttes előfordulás esetén is legfeljebb) 30 százalékig terjedő mértékben levonható:

a) a belföldön bejegyzett vállalkozás által kibocsátott részvény, részjegy, vagyonjegy, továbbá kft. üzletrész (törzsbetét), szövetkezeti üzletrész, illetve vagyonrész és törvényben vagy a Kormány rendeletében ilyenként meghatározott egyéb értékpapír megszerzésére az adott évben erre kifizetett összeg;

b) az egyéni vállalkozónál [19. § (5) bekezdés] az (5) bekezdésben meghatározott további külön feltételek mellett, a saját vállalkozása célját szolgáló, állóeszköznek minősülő gép, berendezés, jármű és ültetvénytelepítés adott évben kifizetett beruházási költségének összege;