1990. évi CIV. törvény
a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól1
Az Országgyűlés az államháztartási rendszer újraszabályozását megelőzően, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével az 1991. évi állami költségvetésről és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól az alábbi törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1991. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSE
A helyi önkormányzatok, a Társadalombiztosítási Alap és a nem állami szervek állami költségvetéshez való kapcsolódásának szabályai
1. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékeit - a gazdaság teljesítőképessége, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzetre való tekintettel - a következők szerint állapítja meg:
| a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a települési önkormányzatokat: | |
| - 1990-ben önkormányzati választásra jogosult községek, nagyközségek részére | 2 000 000 Ft |
| - egy állandó lakosra számítva | 2 000 Ft |
| - az üdülővendégek után beszedett gyógy- és üdülőhelyi díj vagy idegenforgalmi adó minden forintjához | 2 Ft |
| - kommunális tevékenységhez (közvilágítás, temető- és útfenntartás, lakásgazdálkodás) egy állandó lakosra számítva | 1 400 Ft |
| - települési szociális alapellátáshoz egy állandó inaktív lakosra számítva | 3 000 Ft |
| b) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a feladatot ellátó önkormányzatokat: | |
| - a gyermek- és ifjúságvédelem egy ellátottjára | 210 000 Ft |
| - a szociális intézmények egy ellátottjára | 147 000 Ft |
| - az idősek és fogyatékosok napközi otthonának egy ellátottjára | 24 000 Ft |
| - az idősek és fogyatékosok szállást is nyújtó otthonának egy ellátottjára | 40 000 Ft |
| - a fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára | 172 000 Ft |
| - egy óvodai ellátottra | 15 000 Ft |
| - egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás) | 5 000 Ft |
| - általános iskolai oktatásban részesülő: egy nappali tagozatos tanulóra, három esti tagozatos tanulóra, három levelező tagozatos tanulóra, három 14-16 éves, iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevő tanulóra | 30 000 Ft |
| - alsófokú zenei képzésben részesülő egy tanulóra | 19 000 Ft |
| - általános iskolai oktatásban részesülő fogyatékos gyermekekre | 56 000 Ft |
| - gimnáziumi oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy levelező tagozatos tanulóra | 44 000 Ft |
| - szakközépiskolai oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy levelező tagozatos tanulóra | 54 000 Ft |
| - szakmunkásképzésben részt vevő egy tanulóra | 33 000 Ft |
| - az önkormányzatok által fenntartott szakmunkás-iskolai tanműhelyekben oktatott egy tanulóra | 36 000 Ft |
| - általános és középiskolai nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatásban részesülő egy tanulóra (kiegészítő hozzájárulás) | 14 000 Ft |
| - általános és középfokú diákotthonban és externátusban elhelyezett egy tanulóra | 53 000 Ft |
| - helyi közművelődési feladatokra egy állandó lakosra számítva | 100 Ft |
| - az önálló költségvetéssel rendelkező vidéki kőszínházak egy nézőjére | 450 Ft |
| - az önálló költségvetéssel rendelkező fővárosi kőszínházak egy nézőjére | 300 Ft |
| c) Minden megyei és a fővárosi önkormányzatot megillet | 50 000 000 Ft |
A megyei, fővárosi önkormányzatoknál ez az összeg és részben a (7) bekezdés szerinti illetékbevételek kapcsolódnak az igazgatási, valamint a megyei levéltárral, a könyvtárral, a múzeumokkal, a művelődési központokkal, a pedagógiai intézetekkel, a sporthivatalokkal összefüggő feladatokhoz.
d) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 3. számú mellékletben önkormányzatonként bemutatott normatív állami hozzájárulásokat ahhoz az önkormányzathoz juttassa el, amelyikhez a feladat - a hatáskör-telepítés és az önkormányzatok döntése, s az általuk adott információ alapján - kerül.
e) Az igényjogosultságot jelentő mutatószámok részletes ismertetését a 4. számú melléklet tartalmazza.
f) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatást igénybe vevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál.
(2) a) A helyi önkormányzatok nagy költségigényű (korábban általában megyeközponti) fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatások összege 11 814,5 millió forint. Ennek önkormányzatonként és címenként részletezett összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.
b) A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jei állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő - 1991 előtt keletkezett, a címzett és céltámogatási körbe nem vont - kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.
(3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataihoz a 6. számú mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15-éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamint az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására.
(4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására.
(5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint.
A Kormány - a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel - legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.
E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül.
(6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal az állami költségvetés kiegészíti.
(7) A megyeszékhely - Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt - város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely - Pest megyében a kijelölt - város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg - az előző összeg kivételével - a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyei önkormányzat ebből a bevételből - az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján - biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg.
(8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik.
(9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg.
(10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál - a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban - a Fővárosi Közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról.
2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni.