(2) Az állami költségvetés az 1989-90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak:
| - a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi zárszámadásához kötődő visszatérítés | 1600 millió Ft |
| - az 1990. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján | 300 millió Ft |
| - a társadalombiztosítás által 1990-ben kifizetett, politikai rehabilitáció címén felmerült nyugdíj-kiegészítés megtérítése, tételes elszámolás alapján | 500 millió Ft |
| - az Alap által 1990-ben kifizetett családi pótlék miatti tartozás kamata | 3500 millió Ft |
| - az 1991. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján | 400 millió Ft |
| - az 1991-ben kifizetésre kerülő, politikai rehabilitáció címén felmerült nyugdíj-kiegészítés, tételes elszámolás alapján | 1845 millió Ft |
| Összesen: | 8145 millió Ft |
(3) Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak teljesítését akkor is, ha a bevételek erre nem nyújtanak fedezetet. A vállalt garancia nem keletkeztet fizetési kötelezettséget akkor, ha a fedezethiány abból ered, hogy a be nem hajtott követelések állománya - ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná vált követeléseket - meghaladja az 1990. december 31-én fennálló állományt.
3. § (1) Az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák támogatásának normatívái:
| - szociális intézményi ellátás | 147 000 Ft/fő |
| - idősek és fogyatékosok napköziotthoni ellátása | 24 000 Ft/fő |
| - fiatalkorúak gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása | 172 000 Ft/fő |
| - óvodai ellátás | 15 000 Ft/fő |
| - általános iskolai oktatás | 30 000 Ft/fő |
| - alsófokú zenei képzés | 19 000 Ft/fő |
| - általános iskolai fogyatékos gyermekek oktatása | 56 000 Ft/fő |
| - szakközépiskolai oktatás | 54 000 Ft/fő |
| - gimnáziumi oktatás | 44 000 Ft/fő |
| - szakmunkásképző iskolai oktatás | 33 000 Ft/fő |
| - szakmunkás-iskolai tanműhelyi oktatás | 36 000 Ft/fő |
| - nemzetiségi vagy két tannyelvű oktatás (kiegészítő hozzájárulás) | 14 000 Ft/fő |
| - diákotthoni ellátás | 53 000 Ft/fő |
| - felsőoktatási nappali hallgatók oktatása | 72 000 Ft/fő |
(2) Pártok támogatására 700 millió forint szolgál, ennek pártonként részletezett összegét - a pártokról szóló törvény rendelkezése alapján - a II. fejezet 5. címe tartalmazza. Társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt. Az 1990-ben is támogatásban részesülő szakszervezeti művelődési intézmények támogatására 200 millió forint fordítható.
(3) Egyházak közvetlen támogatására 1099,9 millió forint szolgál. Ebből 561,4 millió forint a hitéleti tevékenység támogatása, 538,5 millió forint az egyházi ingatlanok felújításához történő állami hozzájárulás. A keret felosztására az egyházak magyarországi legfelsőbb szervei, illetve nem hierarchikus felépítésű egyházak esetén az erre felhatalmazott szervezeti egységeik által delegált képviselőkből álló testület jogosult.
A központi költségvetés keretében ellátott állami feladatok normatívái és bevételei
4. § (1) A központi költségvetési szervek által ellátott állami feladatok közül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 48 864 Ft/év/fő. A normatíva alapján járó támogatás felhasználásáról a felsőoktatási intézmény dönt.
(2) Az állami költségvetés bevétele a pénzintézetek, valamint a totó-lottó játék bonyolítását végző társaságok államot megillető osztaléka.
Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege
5. § (1) Az Országgyűlés az 1-4. §-ban foglaltakra is tekintettel az állami költségvetés 1991. évi összes kiadását 931 695,9 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az 5. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 852 909,8 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. § (1) Az állami költségvetés 5. §-ban megállapított kiadási főösszege és a 6. §-ban megállapított bevételi főösszege különbözetének összegével (a továbbiakban: hiány), 78 786,1 millió forinttal az államadósság növekszik.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben meghatározott hiány finanszírozására
- 60 000 millió forint összegű hosszú lejáratú jegybanki hitelt vegyen fel, a hitel kamata 25%, azonos a jegybank által a kereskedelmi bankoknak 1991-ben nyújtott refinanszírozási hitel alapkamatával;
- 15 000 millió forint összegben államkötvényt bocsásson ki;
- 3786,1 millió forinttal növelje az értékesített kamatozó és diszkont-kincstárjegyek állományát.
Az állami költségvetés végrehajtási szabályai
8. § (1) Az állami költségvetés végrehajtásáért - az e törvényben kapott felhatalmazásokra tekintettel - a Kormány a felelős.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az állami költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(3) A Kormány az állami költségvetés végrehajtása során dönt a 7000 millió forint általános tartalék felhasználásáról. A Kormány az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámolóig, amelyet legkésőbb 1991. április 30-áig az Országgyűlés elé terjeszt, az általános tartalék terhére csak az Országgyűlés külön felhatalmazása alapján vállalhat kötelezettséget.
(4) Az általános tartalék felhasználása során a Kormány növelheti a kiadási előirányzatokat, illetőleg átmeneti időre vagy véglegesen felmentést adhat olyan befizetések teljesítése alól, amely kötelezettség megállapítása a hatályos jogszabályok szerint a hatáskörébe tartozik.
9. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási előirányzatokat növelni, túllépni, a fejezetek, a címek és a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítani - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nem lehet.
(2) Kiadási előirányzatokat fejezetek között - az e törvényben foglaltak kivételével - csak az Országgyűlés csoportosíthat át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha az Országgyűlés vagy a Kormány döntése, illetve az érdekelt fejezetek megállapodása alapján év közben az ellátandó feladatok, kötelezettségek, intézmények átadása, más fejezet alá sorolása válik szükségessé. Az ilyen feladatátadáshoz kapcsolódó kiadási vagy bevételi előirányzat-átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter ellenjegyzése szükséges. Az átcsoportosításról az Országgyűlést soron következő ülésén tájékoztatni szükséges.
(4) Ha a fejezetek közötti átcsoportosítást valamely nemzeti érdek oly sürgetővé teszi, hogy az Országgyűlés jóváhagyásának megszerzése jelentős érdeksérelemmel járna, a Kormány engedélyezheti az átcsoportosítást. Erről az Országgyűlés soron következő ülésén be kell számolni.
(5) Az Országgyűlés a következő címek tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:
- az önkormányzatok állami hozzájárulása (normatív támogatás, céltámogatás, címzett támogatás) [1. § (1)-(5) bekezdés];
- a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának arányai [1. § (6), (8)-(9) bekezdés];
- a Társadalombiztosítási Alaphoz adott állami hozzájárulás [2. § (1)-(2) bekezdés];
- a családi pótlék mértékei;
- az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák normatív támogatása [3. § (1) bekezdés];
- a pártok támogatása [3. § (2) bekezdés];
- a társadalmi szervezetek támogatása [3. § (2) bekezdés];
- a nemzetiségi szövetségek támogatása [3. § (2) bekezdés];
- az egyházak támogatása [3. § (3) bekezdés];
- az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatóinak pénzbeli juttatásai (4. §);
- centralizált alárendeltségű szervekre előirányzott összeg (VIII. fejezet 25/5. alcím).
(6) Az állami költségvetés egyes fejezetein belül a kiadási előirányzatok között az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a Kormány engedélyezhet átcsoportosítást. Kiadási pótelőirányzat engedélyezésének feltétele más kiadási előirányzatnál zárolt megtakarítás, illetőleg bevételi többlet.
(7) Fejezeten belül a címek közötti átcsoportosítás jogát a Kormány átengedheti a fejezet irányításáért felelősnek.
(8) A 21. § (2) bekezdésében felsorolt - költségvetési címet alkotó - országos hatáskörű szervek előirányzatai közötti átcsoportosításokat a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása alapján csak a Kormány engedélyezhet. Ezeknél a költségvetési címeknél az alcímek közötti átcsoportosítás joga a költségvetési címért felelőst illeti meg.
(9) A fejezeten belüli átcsoportosítás joga a fejezet irányításáért felelőst illeti meg minden olyan esetben, ha az átcsoportosítás a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódik. Az ilyen átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(10) A fejezeteknél központilag tervezett állóeszköz-felújítási (nagyjavítási), ágazati és szakmai célfeladatokra szolgáló, valamint a tartalék-előirányzatok felhasználásáról a fejezet irányításáért felelős dönt. Ezen előirányzatok csökkentése mellett más fejezethez tartozó költségvetési címek, valamint azok kiemelt előirányzatai is növelhetők. Állóeszköz-felújításra (nagyjavításra) szolgáló előirányzatból a béralap akkor növelhető, ha azt saját kivitelezésben végzik.