c) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a munkaügyi központ által felajánlott képzésben való részvételt vállalja.

(2) Támogatni kell a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzését annak a 18. életévét be nem töltött munkanélkülinek, aki az általános iskolát három évnél nem régebben fejezte be, vagy hagyta abba, dolgozók iskolájába nem jár, illetve aki egy évnél nem régebben abbahagyta középiskolai tanulmányait. A fenti feltételeknek megfelelő munkanélkülieket a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás illeti meg.

(3) Támogatható a képzése annak a munkavállalónak is, akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható és képesítést nyújtó képzésben vesz részt, ide értve a képesítést nyújtó betanító és nyelvi képzést is.

(4) A képzés elősegítésére

a) a keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, és

b) költségtérítés

fizethető.

(5) A keresetpótló juttatás összege a folyósítás első szakaszában járó munkanélküli járadék 110%-a, illetőleg pályakezdő munkanélküli esetében a 33. § (1) bekezdésében meghatározott munkanélküli segély 110%-a, tanköteles korú munkanélküli esetében pedig a mindenkori minimális bér 15%-a.

Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése

15. § Az, aki munkanélküli járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetében a következő támogatásokat kérheti:

a) vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének megfelelő támogatás folyósítását, legfeljebb további hat hónapig,

b) a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybevett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50%-ának megtérítését,

c) a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését,

d) hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését, legfeljebb egy éves időtartamra.

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. § (1) Az a munkaadó, aki a munkaügyi központ nyilvántartása szerint legalább hat hónapja, pályakezdő esetében három hónapja munkanélküli tartós foglalkoztatását biztosítja, és a vállalást megelőző hat hónapban nem hajtott végre hasonló munkakörben létszámleépítést, ugyanakkor kötelezettséget vállal arra, hogy hasonló munkakörben az azt követő három hónapban sem bocsát el senkit, kérheti a kifizetendő munkabér vagy az azt terhelő járulékok, illetőleg ezek együttes, de legfeljebb 50%-ig terjedő átvállalását legfeljebb egy éves időtartamra.

(2) A munkabér, illetőleg járulékainak megfizetése akkor vállalható át, ha a munkaadó vállalja, hogy legalább az átvállalás ideje alatt az általa foglalkoztatott munkanélküli munkaviszonyát - a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének jogszabályban meghatározott eseteit kivéve nem - szünteti meg.

(3) Az a munkaadó, aki munkanélkülit a lakosság vagy a település általános szükségleteit kielégítő területen - közhasznú munka keretében - foglalkoztat, kérheti a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70%-ának megtérítését, ha a szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

Munkahelyteremtés támogatása

17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

18. § (1) Ha a munkaadó a nála keletkezett foglalkoztatási nehézség megoldása érdekében a teljes munkaidőre alkalmazott munkavállalóit vagy azok egy részét részmunkaidőben foglalkoztatja, és a munkaidő-csökkentés a teljes munkaidő egyharmadát eléri, kérheti az érintett munkavállalók emiatt kieső munkaidejére járó személyi alapbére legfeljebb 50%-ának egy évre történő megtérítését.

(2) Amennyiben a munkáltató a 21. §-ban meghatározott megállapodástól eltérő létszámleépítést hajt végre, köteles a kapott támogatás visszafizetésére.

Korengedményes nyugdíj átvállalása

19. § (1) A munkaadó kérheti a munkavállalóinak külön jogszabály szerinti korengedményes nyugdíjazása következtében őt terhelő összegnek a Foglalkoztatási Alap terhére történő

a) legfeljebb 50%-os átvállalását, ha jelentős létszámleépítést valósít meg, és az előző évi eredménye nulla vagy negatív volt,

b) teljes átvállalását, ha jogutód nélkül megszűnik vagy felszámolják.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a létszámleépítés akkor jelentős, ha a munkaadó egy intézkedés keretében az előző évi átlagos állományi létszám legalább 25%-ának, vagy legalább háromszáz főnek szünteti meg a munkaviszonyát.

(3) Szüneteltetni kell a korengedményes nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt kereső foglalkozást létesít, és az abból származó jövedelem havi átlagban a mindenkori minimális bért meghaladja.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. § (1) A 14-19. §-ban meghatározott támogatások nyújtása a munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.

(2) A támogatások anyagi fedezetét a Foglalkoztatási Alapnak a megyében történő felhasználásra elkülönített pénzügyi keretéből (45. §) kell biztosítani.

(3) A 14-19. §-ban meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat a Munkaerőpiaci Bizottsággal egyeztetve a munkaügyi miniszter állapítja meg.

21. § A 16-19. §-ban meghatározott támogatások nyújtása esetén a munkaügyi központ vezetője és a munkaadó megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.

IV. fejezet

LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK SZABÁLYAI

22. § (1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát legalább 25%-kal, vagy legalább ötven fővel tervezi csökkenteni, e döntéséről köteles tájékoztatni a munkaviszony felmondását megelőző három hónappal a munkaügyi központot, valamint a munkaadónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervezetet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkaadót, illetőleg annak felszámolóját is terheli.

(3) Ha az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadóval szemben felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróság, valamint a felszámoló az eljárás során hozott érdemi döntéseiről tájékoztatja a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központot.

23. § (1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a felmondást megelőzően 30 nappal tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti létszámleépítés végrehajtására a munkaadónál a munkavállalók képviselőit is magába foglaló bizottságot kell létrehozni, amely meghatározza a létszámleépítés végrehajtásának elveit, valamint annak időbeni ütemezését, továbbá dönt a létszámleépítéssel érintett munkavállalók részére - a jogszabály alapján járó juttatásokon felüli - juttatások odaítéléséről.

(3) A létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére a munkajogi szabályok az irányadók azzal, hogy a létszámleépítés miatti felmondás csak az (1) bekezdés szerint előírt tájékoztatást követő 30 nap elteltével közölhető.

(4) Mentesül a munkaadó a (3) bekezdés szerinti felmondási korlátozás alól, ha a létszámleépítésben érintett munkavállalóit a munkaügyi központ által megjelölt szakmára átképezte.

V. fejezet

A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA

24. § A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, előnyugdíj, pályakezdők munkanélküli segélye, valamint költségtérítés jár.

Munkanélküli járadék

25. § (1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki

a) munkanélküli,

b) járulékfizetési kötelezettségének a 27. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb időtartamig, valamint a 41. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint eleget tett,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetőleg rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,

d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és

e) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a) a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,

b) egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset a munkanélküli járadék összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában előírt együttműködés azt jelenti, hogy a munkanélküli

a) a munkaügyi központnál jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát,

b) a munkaügyi központtal rendszeres kapcsolatot tart,

c) a felajánlott munkalehetőségeket mérlegeli,

d) maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában,

e) a saját maga által megtalált, vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyet, illetve képzési lehetőséget elfogadja.

A munkanélküli járadék mértéke

26. § (1) A munkanélküli járadék összegét a munkanélküli munkajogi átlagkeresete alapján kell megállapítani.

(2) Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része.

(3) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában a munkanélküli (2) bekezdésben meghatározott járadékalapjának 70%-a, a folyósítás második szakaszában pedig a járadékalap 50%-a.

(4) A munkanélküli járadék összegének alsó határa a mindenkori minimális bér, a felső határa annak háromszorosa. Ha az (1) bekezdés szerinti átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a munkanélküli járadék ennek megfelelő összeg. A minimális bér emelése esetén az ennél alacsonyabb összegben folyósított járadékot a minimális bér növekedésének arányában - de legfeljebb a minimális bér összegéig - növelni kell.