1991. évi XI. törvény
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról1
1. § (1) A közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi (a továbbiakban: népegészségügyi) tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltakat a népjóléti miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) létrehozásával és működtetésével biztosítja.
(3) A Szolgálat az állami költségvetésből működtetett országos hatáskörű államigazgatási szerv.
A Szolgálat feladatai
2. § (1) A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében
a) az ország egész területén - a fegyveres erők kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;
b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;
c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;
d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) Az országos közforgalmú vasutak tekintetében a Szolgálat az (1) bekezdésben foglaltakat külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével látja el.
(3) A fegyveres erők közegészségügyi feladataikat saját egészségügyi szolgálatuk útján látják el.
(4) A Szolgálat és a külön felhatalmazás alapján közegészségügyi feladatokat ellátó, valamint a Szolgálat feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végző egyéb szervek együttműködnek.
3. § A Szolgálat népegészségügyi tevékenysége körében
a) folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását, az egészségi állapotot veszélyeztető környezeti, életmódbeli, valamint egyéb tényezőket és javaslatot tesz ezek megszüntetésére. Ennek érdekében
- felhasználva a hazai és külföldi kutatási eredményeket, hatékonynak bizonyult gyakorlati eljárásokat, kezdeményezi és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életfeltételek, életkörülmények, életmód kialakítását,
- kialakítja és működteti a fertőző, a nem fertőző betegségek, környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési rendszerét, az így nyert adatok epidemiológiai feldolgozását, különös figyelemmel a korai károsodásokra,
- a hatáskörén kívül működő, de számára fontos megfigyelő rendszerek adatait igénybe veszi,
- intézkedéseit lakosságcsoportonként az egészségi állapot és az egészséget befolyásoló tényezők egybevetett elemzésével alapozza meg és kezdeményezi a hatáskörén kívül eső intézkedéseket.
b) egyéb szakszolgálatokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja, vizsgáltatja és értékeli a természeti, a települési, a lakó- és munkahelyi, valamint a társadalmi környezet - emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló - közegeinek fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek mindenkori állapotát, valamint ezeknek a lakosság egészségére gyakorolt hatásait;
c) tudományosan megalapozza azokat a közegészségügyi követelményeket, amelyek betartása, illetőleg érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utód nemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;
d) ellenőrzi a környezet a) pontban meghatározott tényezőinek, valamint a lakosság egészségi állapotának folyamatos vizsgálatával a közegészségügyi követelmények betartását, érvényesülését, illetve hatékonyságukat;
e) intézkedik a közegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében, ha az intézkedésre más hatóság jogosult (pl. környezetvédelmi stb.), kezdeményezi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok hatékonyságát;
f) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló - az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló - tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását.
4. § (1) A 3. §-ban foglaltak végrehajtása érdekében a Szolgálat feladata különösen
a) a légszennyezettség (immisszió) normáinak kimunkálása, a települések légszennyezettségének rendszeres ellenőrzése, a zárt terek levegőminőségének közegészségügyi vizsgálata;
b) az ivóvíz higiénés határértékek, valamint a medencés fürdőkre és a felszíni vizekre vonatkozó közegészségügyi követelmények kimunkálása;
c) az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a felszíni vizek közegészségügyi vizsgálata az emberi használatra (fürdés, üdülés, vízisport, vízkivétel) szolgáló helyeken;
d) a szennyvizek közegészségügyi ártalmasságának elbírálása, a fertőtlenítésre kötelezett szennyvizek közegészségügyi vizsgálata;
e) a talajhigiénés normák kimunkálása, a veszélyes hulladékok mérgező és késleltetetten megjelenő egészségkárosító hatásának vizsgálata, valamint fertőzőképességük megállapítása;
f) a munkahelyi és környezeti zaj, rezgés (vibráció), valamint az ásványi és növényi porszennyezettség higiénés határértékének kimunkálása és érvényesítése;
g) a sugárzó anyagokkal és a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos közegészségügyi feladatok ellátása, valamint a munkahelyi és a környezeti sugárvédelmi normák érvényesülésének ellenőrzése;
h) a mérgező hatású (veszélyes) anyagok egészségkárosító hatásainak vizsgálata, valamint a méregerősség és veszélyesség alapján történő minősítése, továbbá higiénés határértékének kimunkálása és érvényesítése;
i) a dolgozók, illetőleg ezen belül egyes fokozottan veszélyeztetett csoportok és utódaik egészségének megőrzése, igénybevételük legkedvezőbb szinten való tartása, valamint a foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzése érdekében a munkavégzés, a munkafolyamatok, a munkakörülmények, valamint a munkakörnyezet kockázati tényezőinek rendszeres elemzése, az elhárításukra irányuló módszerek kimunkálása és megismertetése a munkavállalókkal és a munkáltatókkal, a munkára és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó közegészségügyi határértékek kimunkálása és ellenőrzése;
j) az élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek, kozmetikai készítmények és ezek készítéséhez használt anyagok összetevőinek, a bennük előforduló, vagy kezelésük során bekerülő vegyi, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékek kimunkálása, valamint a közegészségügyi követelmények érvényrejuttatása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás során;
k) az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak vizsgálata, a szükséges intézkedések megtétele az újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében;
l) a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozó vizsgálatok végzése, ezek alapján táplálkozási ajánlások kidolgozása;
m) oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményének kimunkálása és érvényesítése;
n) a kórházhigiénés tevékenység szakmai irányítása.
(2) A Szolgálat a járványügyi tevékenység körében
a) megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;
b) irányítja és ellenőrzi a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok és rágcsálók által okozott egészségi ártalmak megelőzését;
c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;
d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi érintkezéssel terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;
e) meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó és egyéb anyagok, eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását és engedélyezi ezek forgalomba hozatalát;
f) dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő biológiai anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), rovar- és rágcsálóirtószerek, fertőtlenítő szerek és eszközök forgalomba hozataláról;
g) nyilvántartja - a személyiségi jogok védelmének biztosításával - a bejelentésre kötelezett fertőző betegségben szenvedőket.
(3) Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve járványról megállapított adatokat a Szolgálat köteles nyilvánosságra hozni.
5. § (1) A Szolgálat az egészségvédelmi tevékenysége keretében irányítja és szervezi a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, az egészségügyi ismeretek terjesztését. Ennek keretében szakmai felügyeletet gyakorol a
a) gyógyító-megelőző alapellátás és tanácsadás,
b) család- és nővédelmi feladatot ellátó intézmények,
c) anya- és csecsemővédelmi feladatot ellátó intézmények,
d) iskolaegészségügyi és ifjúságorvosi szolgálatok,
e) mentálhigiénés szolgálatok,
f) munka- és üzemegészségügyi szolgálatok,
g) sportorvosi szolgálatok
felett.
(2) A Szolgálat részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.
6. § (1) A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében
a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre;
b) felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését;
c) szakmai javaslatot tesz egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetőleg a finanszírozó számára;