d) véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket;

e) engedélyezi - jogszabályba foglalt feltételek fennállása esetén - az egészségügyi vállalkozás keretében létesített intézmény működését, illetőleg vállalkozás keretében egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatását, valamint az orvosi magángyakorlatot, az egészségügyi magántevékenységet, és a gyógyszerészi magántevékenységet;

f) nyilvántartja és szükség esetén összehangolja - az érintett intézmények bevonásával - a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának rendjét, biztosítja az ügyeleti, készenléti rend összhangját a betegbeutalási renddel;

g) kijelöli a terhesség megszakítása iránti első fokú kérelmet elbíráló család-nővédelmi tanácsadókat, megbízza a másodfokú bizottság elnökét és tagjait;

h) ellátja a gyógyszerellátással és a kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra;

i) kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek a népjóléti miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani;

j) felügyeletet gyakorol a halottkémlés szakszerűsége felett, engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását;

k) az önkormányzatokat évente rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó okokról és a szükséges tennivalókról;

l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;

m) közvetlenül intézkedik súlyos, tömeges, illetőleg ismétlődő egészségkárosodás előfordulása, vagy annak gyanúja esetén az egészségügyi intézményekben a kiváltó okok megszüntetése, illetőleg az esemény megelőzése érdekében;

n) tanácskozási joggal

- részt vehet az önkormányzati testületi üléseken;

- részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein.

(2) A Szolgálat az (1) bekezdés h) és i) pontjaiban foglalt feladatokat, valamint az e) pontban leírt magángyógyszerészi tevékenység engedélyezését a tisztifőgyógyszerész útján látja el.

A Szolgálat szervezete

7. § (1) A Szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki feladatait a népjóléti miniszter közvetlen irányításával látja el.

(2) Az országos tisztifőorvos feladatkörében

a) irányítja a Szolgálat működését;

b) gyakorolja a jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket;

c) meghatározza a Szolgálat központi és helyi szerveinek fő feladatait, tájékoztatja a Szolgálatot a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a népjóléti miniszter a hatáskörébe utal.

(3) A Szolgálat központi szerve az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (a továbbiakban: Tisztifőorvosi Hivatal) és külön jogszabályban meghatározott országos intézetekből áll.

(4) Az ONK főigazgatója az országos tisztifőorvos, aki a Szolgálat helyi szerveit a Tisztifőorvosi Hivatalon keresztül irányítja.

(5) Az országos egészségügyi intézetek közreműködnek a Szolgálat feladatainak ellátásában.

8. § (1) A megyékben és a fővárosban a Szolgálat megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban együtt: megyei intézet) működik.

(2) A megyei intézet egyszemélyi felelős vezetője a népjóléti miniszter által kinevezett megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos).

(3) A megyék és a főváros területén a Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban együtt: városi intézet) működik.

(4) A városi intézet egyszemélyi felelős vezetője a megyei tisztifőorvos javaslata alapján az országos tisztifőorvos által kinevezett városi, illetőleg fővárosi kerületi tisztifőorvos (a továbbiakban: városi tisztifőorvos).

9. § A népjóléti miniszter

a) munkáltatói jogkört gyakorol az országos tisztifőorvos felett;

b) kinevezi és felmenti az országos tisztifőorvos javaslata alapján a Tisztifőorvosi Hivatal igazgatóját, az ONK intézeteinek igazgatóit, valamint a megyei tisztifőorvosokat;

c) e törvény keretein belül meghatározza a Szolgálat szervezetének és működésének rendjét, a Szolgálat központi és helyi szerveinek feladatkörét és hatósági jogkörét;

d) megállapítja a Szolgálat dolgozóinak alkalmazási feltételeit, valamint képzésük és továbbképzésük rendjét;

e) meghatározza a közigazgatási határoktól független szakfeladatok körét, kijelöli az ezeket ellátó intézeteket, illetve azok szakfeladatait és megállapítja - e feladatok ellátására vonatkozóan - illetékességi területüket;

f) megállapítja a városi intézetek illetékességi területét.

A Szolgálat hatósági jogköre

10. § (1) A Szolgálat - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.

(2) A Szolgálat ellenőrzése során minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet, az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést tűrni és az ahhoz szükséges anyagokat, adatokat, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a ténymegállapításokon kívül tartalmaznia kell a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős személynek át kell adni.

(4) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát tértivevénnyel meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított 15 napon belül megteheti.

11. § (1) A Szolgálat az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Határozattal kell elrendelni

a) a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását;

b) a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény stb. működésének, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását vagy felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása súlyos egészségkárosodást okozhat;

c) súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését.

(3) Ha az észlelt hiányosság, illetve körülmény súlyos, vagy tömeges egészségkárosodást okozhat, a Szolgálat ennek elhárítása érdekében köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben a veszély elhárítása érdekében szükségesek.

(4) A Szolgálat a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem közreműködését is igénybe veheti.

12. § A Szolgálat

a) szakhatóságként jár el az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, a típustervek jóváhagyásában, továbbá a külön jogszabályokban feladatkörébe utalt kérdésekben;

b) dönt a külön jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével, továbbá az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek megadásáról;

c) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében.

13. § A Szolgálat

a) eljár a hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén, ennek keretében helyszíni bírságot szabhat ki, egyéb szabálysértés miatt pedig az eljárásra illetékes szervnél feljelentést tehet;

b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti;

c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;

d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.

14. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az első fokú eljárás a Szolgálat városi intézetének hatáskörébe tartozik.

(2) A másodfokú eljárás

a) amennyiben első fokon a városi intézet járt el, a megyei intézet;

b) amennyiben első fokon a megyei intézet járt el, a Tisztifőorvosi Hivatal;

c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal járt el, az országos tisztifőorvos

hatáskörébe tartozik.

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletről szóló 13/1972. (IV. 12.) Korm. rendelet, valamint a 6/1972. (V. 16.) EüM rendelet és az azt módosító 4/1988. (IV. 1.) SZEM rendelet a hatályát veszti.

(2) A megyei intézet illetékességi területe megegyezik a megye közigazgatási területével. A városi intézet illetékességi területe a 9. § f) pontjában foglalt rendelet hatálybalépéséig megegyezik a korábbi közegészségügyi-járványügyi kirendeltségek és közegészségügyi-járványügyi szolgálatok illetékességi területével.

(3) Ahol korábbi jogszabály

a) Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletről rendelkezik, ott Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot;

b) állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőről rendelkezik, ott országos tisztifőorvost;

c) Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőségről, valamint a Főfelügyelőség keretében dolgozó helyettes állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőkről és állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőkről rendelkezik, ott a Tisztifőorvosi Hivatalt, valamint helyettes országos tisztifőorvost, országos tisztiorvosokat és helyettes országos tisztiorvosokat;

d) megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomásról (a továbbiakban: KÖJÁL), illetőleg megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi felügyelőségekről (a továbbiakban: megyei felügyelőség) rendelkezik, ott megyei intézetet;