1991. évi XVI. törvény

a koncesszióról1

A kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdon hatékony működtetésének, valamint a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. E jogintézmény megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Ez a törvény állapítja meg

a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák - ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket - a kikötők, a közforgalmú repülőterek, valamint a regionális közműrendszerek,

b) a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,

c) a közcélú villamosművek, a villamosenergia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos távvezetékhálózatok,

d) az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, valamint

e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,

f) a csővezetékes termékszállítás és tárolás,

g) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

h) a kábítószerek és pszichotrop anyagok előállítása és forgalmazása,

i) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

j) a postai alapszolgáltatás (a levélpostai és a pénzküldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás),

k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő, telex, mobil rádiótelefon, személyhívó és kapcsolt adatátvitel, továbbá közszolgálati rádió és televízió műsor szórására és szétosztására irányuló szolgáltatás), ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat,

l) a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,

m) a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.

(2) Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé tehet (liberalizált tevékenységek).

2. § Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - e célra az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

3. § (1) Az állam, illetőleg az önkormányzat a 2. § b) pont szerinti koncessziós szerződést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg.

(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.

A koncessziós pályázat

4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az állam, illetőleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázatok - kivéve ha a honvédelmi, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörű kiírását teszik szükségessé - nyilvánosak. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.

5. § (1) Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.

(2) Abban az esetben, ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van, a pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. Ha a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni.

6. § Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult.

7. § Az 5-6. §-ban meghatározott személy, illetőleg szerv az 1. § (1) bekezdés szerinti tevékenység (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes államigazgatási szervvel a pályázat kiírása előtt egyeztetni köteles.

8. § (1) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység

a) és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,

b) átengedésének időtartamát,

c) gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet,

d) gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,

e) a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,

f) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,

g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását.

(3) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell:

a) a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem),

b) a tevékenység gyakorlása során a belföldi munkaerő foglalkoztatására és a belföldi vállalkozók, beszállítók igénybevételére vonatkozó feltételeket,

c) a koncessziós díj legkisebb összegét,

d) ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,

e) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,

f) a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,

g) egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.

9. § A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat - ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.

10. § Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

A koncessziós szerződés

11. § Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.

12. § (1) A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év.

(2) Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását.

(3) A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 17. § (2) bekezdésben, a 20. § (1) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani.

13. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek.

(2) Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3) Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz.

14. § Az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

15. § (1) Abban az esetben, ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerződés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. Az ágazati törvény a bányászati koncessziós szerződés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog vonatkozásában ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg.