(2) A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.

16. § (1) A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására - ha nemzetközi szerződés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik - az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel kötött koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén - nemzetközi választottbíróság is eljárhat.

17. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja.

(2) Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

18. § Az ágazati törvény az állam által kötendő egyes koncessziós szerződések létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írhatja elő. Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyűlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul.

19. § Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A koncessziós társaság

20. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.

(2) Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy az (1) bekezdésben előírt határidő a jóváhagyás napján kezdődik.

21. § (1) Ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatását külön jogszabály hatósági engedélyhez köti, a koncessziós társaság tevékenységét csak ennek birtokában folytathatja. Semmis a koncessziós szerződésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetőleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására előzetesen kötelezettséget vállal.

(2) A hatósági engedély visszavonása, illetőleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerződést nem teszi érvénytelenné.

(3) Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől, illetőleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerződést felmondhatja.

22. § A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő - az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.

23. § (1) A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.

(2) A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.

24. § A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után - ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezett - a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.

25. § A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.

26. § (1) A koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor vagy a koncessziós szerződésnek más okból történt megszűnése esetén [12. § (3) bek.], legkésőbb az azt megállapító jogerős bírósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni.

(2) Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek érvényesítéséről.

(3) A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában levő vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.

27. § (1) A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történő felszámolása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a koncessziós szerződés megszűnését is jelenti.

(2) A koncessziós szerződésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződésben kikötött idő még hátralevő tartamára újabb koncessziós társaság alapítható.

28. § Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni. A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetőleg az önkormányzatot a 24. § szerinti vagyon vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.

29. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdasági társaság, illetve a koncessziós szerződést aláírók által kifejezetten e célra alapított gazdasági társaság gyakorolhatja.”

(3) A Gt. 52. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Abban az esetben, ha a gazdasági társaságot koncesszió-köteles tevékenység folytatására alapították, a társaság megszűnése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.”

(4) Az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével - a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.”

(5) A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állam vagy az önkormányzat által alapított, s átalakuló gazdálkodó szervezet tevékenysége folytatására az új gazdasági társaság csak az állam, illetve önkormányzat többségi részesedése mellett jogosult. A bányászati kutatás és termelés területén - a pályáztatás feltételeinek kialakulásáig terjedő átmeneti időszakban - az ipari és kereskedelmi miniszter ettől eltérést engedélyezhet.”

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek - amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik - változatlan feltételekkel folytathatják.