1991. évi XVIII. törvény
a számvitelről1
A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre.
E törvény - a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő - olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.
Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. § Ez a törvény meghatározza a törvény hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A törvény hatálya
2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek.
(2) A törvény hatálya alá tartoznak:
a) a vállalkozók,
b) a költségvetés alapján gazdálkodó szervek,
c) az egyéb szervezetek,
d) a Magyar Nemzeti Bank
(a továbbiakban együtt: gazdálkodó).
3. § (1) E törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan magánszemély és jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez (ideértve a pénzintézetet és a biztosító intézetet is), de nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben felsoroltak közé.
(2) E törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az általa alapított intézmény és létrehozott társulás, a társadalombiztosítási alap kezelője, valamint az elkülönített állami pénzalap.
(3) E törvény alkalmazásában egyéb szervezet
a) a lakásszövetkezet, a társasház,
b) a társadalmi szervezet, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény,
c) az alapítvány,
d) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség,
e) a víziközmű társulat,
f) külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezet.
(4) A törvény hatálya nem terjed ki a Magyarországon működő, de a cégbíróságnál itt be nem jegyzett többségi vagy 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalkozóra.
II. fejezet
Beszámolás és könyvvezetés
Beszámolási kötelezettség
4. § (1) A gazdálkodó - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
(2) A 3. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt szervek, illetve szervezetek beszámolójáról a 11. § intézkedik.
(3) Nem kell beszámolót készítenie annak a magánszemélynek, aki a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről az adóhatósággal - külön törvényben meghatározott feltételek szerint - a bevételei alapján (vagyis nem tételes költségelszámolással) számol el.
5. § (1) A beszámoló formáját a jogszabály az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől, továbbá - meghatározott esetben - a könyvvezetés módjától függően határozza meg.
(2) A vállalkozók esetében az (1) bekezdés szerinti beszámoló a következő lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerűsített mérleg.
6. § Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a 7. §-ban foglaltak kivételével.
7. § Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt.
8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amely más vállalkozónál vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol egy vagy több vállalkozó fölött.
9. § Egyszerűsített mérleget készíthet az a magánszemély, szakcsoport, felsőfokú tanintézetben működő iskolai szövetkezeti csoport, önálló iskolai szövetkezet, kistermelői szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség (kivéve a jogi képviseletet ellátó munkaközösséget), jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől.
10. § (1) Az a vállalkozó, amely a 8. § szerinti vállalkozó, illetve ezen vállalkozóval érdekeltségi kapcsolatban van, nem készíthet a 7. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót, a 6. § szerinti éves beszámolóját pedig köteles a 3. számú melléklet szerint tovább részletezni.
(2) A 7. § előírásait részvénytársaság nem alkalmazhatja.
(3) Ha a 13. § szerint megváltozik a könyvvezetés módja, annak megfelelően megváltozik a beszámolási kötelezettség és a beszámoló 5. § szerinti formája is.
11. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
(2) Az egyéb szervezet éves beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó rendelet és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
(3) A Magyar Nemzeti Bank, a pénzintézet, a biztosító intézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
(4) A kormányrendelet az (1)-(3) bekezdésben jelölt szervek tekintetében sem írhat elő e törvény alapelveitől eltérő, vagy párhuzamos információszolgáltatási kötelezettséget.
Könyvvezetési kötelezettség
12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja.
(2) A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, illetve a bevételek nyilvántartása alapján történhet.
(3) A bevételekről köteles nyilvántartást vezetni a 4. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó magánszemély.
(4) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a 9. § szerint egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó.
(5) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével, továbbá a költségvetés alapján gazdálkodó szerv és a Magyar Nemzeti Bank.
(6) Egyszeres, illetve kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyéb szervezet a 94. § b) pontja szerinti kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével.
13. § (1) A bevételeiről nyilvántartást vezető magánszemély [4. § (3) bekezdés] az egyszeres vagy kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével áttérhet. Köteles áttérni a bevételeiről nyilvántartást vezető magánszemély az egyszeres vagy a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő év január 1-jével, amely évben a bevételek nyilvántartásának vezetésére jogosító feltételek már nem állnak fenn.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített mérleg készítésére a 9. §-ban rögzített feltételnek két egymást követő évben már nem felel meg.
(3) A kettős könyvvitelt vezető, a 9. §-ban említett vállalkozó az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével térhet át, amikor a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(4) Az a kettős könyvvitelt vezető, a 9. §-ban említett vállalkozó, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitel választását követő második év január 1-jével térhet át, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.
(5) Az egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető magánszemély a bevételek nyilvántartásának vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével térhet át, amikor a bevételek nyilvántartásának alapján történő elszámolásra feljogosító feltételek két egymást követő évben fennállnak.
14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a 15. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
(2) Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).
(2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve).