1991. évi XX. törvény
a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről1
E törvény célja, hogy
- megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladat- és hatáskörébe, továbbá a köztársasági megbízott, valamint a centrális alárendeltségű állami szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket;
- törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel új feladatokat és hatásköröket állapítson meg;
- elvégezze az indokolt anyagi és eljárásjogi, valamint szervezetirányítási korszerűsítéseket.
I. BELÜGYI IGAZGATÁS
Állampolgárság
1. § Az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény (Át.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A honosítás, visszahonosítás és az elbocsátás iránti kérelmet a kérelmező állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani.”
2. § Az Át. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A honosított, illetőleg visszahonosított személy állampolgársági esküt az állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelyének polgármestere előtt tesz.”
Anyakönyvek, házasságkötési eljárás, névviselés
3. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (AHN.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvet a községben, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti. Anyakönyvvezetői feladatokat a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező polgármester, jegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal ügyintézője láthat el.
(2) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített névadási, házasságkötési, polgári gyászszertartás levezetésére az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is jogosult, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.”
4. § Az AHN. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.”
5. § Az AHN. 5. §-a előtti cím az alábbira módosul és az AHN. a következő 5/A. §-sal egészül ki.
„Születési hely, származási hely, élveszületés”
„5/A. § (1) A származási helyét az állandó vagy az ideiglenes lakás szerint az anya nyilatkozata alapján kell az anyakönyvbe bevezetni. Ha az anya ismeretlen, akkor a szülés helyét kell származási helyként is feltüntetni.
(2) Ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, úgy helyette a törvényes képviselője nyilatkozatát kell kikérni.
(3) Ha az anya nyilatkozatával az apa, a törvényes képviselő nyilatkozatával a korlátozottan cselekvőképes anya nem ért egyet, úgy a vitában a szülés helye szerint illetékes jegyző dönt.”
6. § Az AHN. 32. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, a b)-f) pontjainak jelölése c)-g) pontra módosul:
(A születési anyakönyv nyilvántartja:)
„b) a származási helyét;”
7. § Az AHN. 3. §-a (2) bekezdésének bevezető részében a „megyei igazgatási osztály” szövegrész helyébe a „köztársasági megbízott” szövegrész; d) pontjában a „jogszabály” szó helyébe a „kormányrendelet” szó lép.
Népességnyilvántartás
8. § (1) Az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. törvényerejű rendelet (ÁNR.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A települési népességnyilvántartási feladatot a jegyző látja el.
(2) A helyi népességnyilvántartási tevékenység felett a köztársasági megbízott gyakorol felügyeletet.”
(2) Az ÁNR. 3. §-ában a „tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője” lép.
Országgyűlési képviselők választása
9. § (1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (VJT.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a választás kitűzésétől számított huszonöt napon belül egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások második fordulója előtt az időközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson átvezeti.”
Tűz elleni védekezés és polgári védelem
10. § A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet (Tűr.) 5. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6), (7), (8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatásos tűzoltóság rendészeti szerv, központi szakmai irányító szerve, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a belügyminiszter irányítása alatt működik, területi feladatait a megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnokság látja el.
(4) A tűzoltás és a műszaki mentés - az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok székhelye szerinti városi, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladata.
(5) Az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok székhelyét meghaladó ellátási körzetet (illetékességi területet) - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a köztársasági megbízott előterjesztése alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(6) A megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnokot - a BM tűzoltóság országos parancsnoka javaslatára, a megyei, megyei jogú városi és fővárosi közgyűlés véleményének kikérése után - a belügyminiszter nevezi ki.
(7) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a városi, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) nevezi ki. A kinevezés előtt ki kell kérni az illetékes megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok véleményét.
(8) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános irányítása, a tűzoltóparancsnok beszámoltatása az önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) hatáskörébe tartozik.”
11. § A Tűr. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A BM tűzoltóság országos parancsnoka, illetve a megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységeit - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - közvetlenül utasíthatja az illetékességi területen kívüli tűzoltási, mentési tevékenységre. Az illetékességi területen kívüli igénybevétel költségeit az állam megtéríti.”
12. § A Tűr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes tűzoltóság társadalmi szervezetként működik, ennek tisztségviselőjét az önkormányzati képviselőtestület az önkéntes tűzoltóság parancsnokának jogkörével ruházhatja fel.”
13. § A Tűr. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatát a polgármester rendelheti el. Az illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnok kezdeményezheti a polgármesternél az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatának elrendelését vagy a településen kívüli igénybevételét.”
14. § A Tűr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével és fejlesztésével, fenntartásával és működésével összefüggő költségek fedezetét az állami költségvetés a Belügyminisztérium útján biztosítja. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.”
15. § A Tűr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tűzvédelmi hatósági jogkörben a tűzoltóparancsnokság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző jár el a tűzoltóparancsnokság működési területén. A jegyző a határozat meghozatala előtt köteles az illetékes tűzoltóparancsnokság szakvéleményét beszerezni.
(2) A jegyző, a fővárosban a főjegyző a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tűzvédelmi szakhatóságként jár el.”
16. § (1) A Tűr. 4. §-ának (1) bekezdésében „az állami” szövegrész helyébe „a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész; 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ának bevezető részében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 7. §-ának bevezető és záró soraiban, valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 11. §-ában „Az állami” szövegrész helyébe „A hivatásos állami tűzoltóparancsnokság, a hivatásos önkormányzati, valamint”szövegrész lép.
(2) A Tűr. 5. §-ának (2) bekezdésében a „területi szervei” megnevezés; 8. §-ának (1) bekezdése; 16. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
17. § (1) A köztársasági megbízott és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A polgári védelem hivatásos állománya a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozik. E jogszabály alkalmazása során a polgári védelem hivatásos állománya tekintetében az illetékes miniszter a belügyminiszter.
Kommunális igazgatás
18. § A köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszüntetésével, kiürítésével, újrahasználatba vételével, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat gondoskodik.
19. § A kéményseprőipari tevékenység ellátásának biztosításáról külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés gondoskodik.