1991. évi XXIII. törvény
az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról1
1. § (1) Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet (Ütvr.) 1. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvéd feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse.”
(2) Az Ütvr. 1. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ezek a rendelkezések az ügyvédjelöltre, valamint az ügyvédek és az ügyvédi szervek alkalmazottaira értelemszerűen irányadók.”
2. § Az Ütvr. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja. Az ügyvéd egyéni ügyvédként, illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet.
(2) Az ügyvédi kamarai felvételre jogosult, aki
a) egyetemi jogi végzettségű,
b) a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette,
c) magyar állampolgár,
d) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,
e) büntetlen előéletű,
f) ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egylet tagja.
(3) Nem vehető fel az ügyvédi kamarába,
a) aki az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
b) akit az ügyvédi kamarából, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösségből kizártak, vagy akit mint munkaviszonyban álló jogtanácsost fegyelmi büntetésként elbocsátottak, amíg e büntetéshez fűződő hátrányos következmények fennállnak;
c) akit az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt az ügyvédi kamara tagjai közül töröltek, az ezt kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;
d) aki az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik;
e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben az ügyvédi kamarából törölt személy akkor vehető fel újból, ha a tagdíjhátralékát, illetve az ügyvédi kamarával szemben fennálló más tartozását rendezte.
(5) Az ügyvéd csak egy ügyvédi kamara tagja lehet, és csak annak területén tarthat fenn irodát; más ügyvédi kamarába a kérelmére jegyezhető át.
(6) Az ügyvédi kamarába való felvételről az ügyvédi kamara elnöksége a törvényi feltételek vizsgálata után, harminc napon belül határoz. A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(7) Ha az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit alkalmazza.”
3. § Az Ütvr. 3 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvéd tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sport tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.”
4. § Az Ütvr. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyvédi eskü szövege a következő: Én …......… esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz és az Alkotmányhoz hű leszek, az ügyvédi hivatásomat ügyfelem érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok szerint lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm.”
5. § (1) Az Ütvr. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik)
„e) ha az ügyvéd a magyar állampolgárságát elveszti, illetőleg a magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti;”
„g) az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt a kamara tagjai közül törléssel;
h) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel;
i) ha nem rendelkezik ügyvédi felelősségbiztosítással, illetőleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyleti tagsága megszűnik;
j) ha az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik.”
(2) Az Ütvr. 5 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szüneteltetheti. Ha az ügyvéd a kamarai tagságát szünetelteti, ez alatt munkaviszonyban állhat, illetve más kereső foglalkozást folytathat. Az ügyvédi kamarai tagságnak az ügyvéd országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatti szüneteltetése esetén az ügyvéd az ügyvédi kamarai közéletben részt vehet.”
6. § Az Ütvr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megbízás ellátásához az ügyvéd helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt az ügyfél a megbízás létrejöttekor kizárta.”
7. § Az Ütvr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvédi megbízást az ügyvéd vállalja el és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást. Ügyvédi iroda kirendelése esetén az ügyben eljáró ügyvédet az ügyvédi iroda vezetője jelöli ki.”
8. § Az Ütvr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kirendelés esetén az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda indokolt esetben a kirendelés alól a felmentését kérheti.”
9. § Az Ütvr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; a meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg alá kell írnia, az ügyvédnek ellenjegyezni kell.”
10. § Az Ütvr. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről jogszabály rendelkezhet.”
11. § Az Ütvr. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyvédi kamara elnöke figyelmeztetésben részesítheti az ügyvédet, ha az ügyvédi tevékenysége során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely fegyelmi vétséget nem valósít meg.”
12. § Az Ütvr. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Fegyelmi eljárást az ügyvédi kamara elnöke indíthat.
(2) A fegyelmi ügyben első fokon az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága jár el.”
13. § Az Ütvr. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetés jogerős kiszabásától számított egy év, az e) pontban írt fegyelmi büntetés esetén három év elteltével mentesül.
(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd kérelmére a 14. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában írt fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően mentesíthető a hátrányos következmények alól, ha arra érdemes.”
14. § Az Ütvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvédi iroda legalább két, ugyanabban az ügyvédi kamarában tagsággal rendelkező ügyvéd jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.”
15. § Az Ütvr. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az ügyvédi iroda az alapszabálya szerint működik.
(2) Az alapszabályt az ügyvédi kamarának nyilvántartásba vétel végett be kell mutatni. Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a kamara harminc napon belül módosítás céljából visszaadja az ügyvédi irodának.
(3) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda ugyanannak az ügyvédi kamarának a területén alirodát tarthat fenn.”
16. § Az Ütvr. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen az, akire a határozat sérelmes rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt az ügyvédi kamara elnökségéhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) Ha az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, azt az ügyvédi kamara hatályon kívül helyezi.”
17. § Az Ütvr. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az ügyvédi iroda megszűnik:
a) egyesüléssel,
b) szétválással,
c) ha a taggyűlés az ügyvédi irodát megszünteti.
(2) A taggyűlés a szétválásról és a megszűnésről akkor dönthet, ha meghatározza az ügyvédi iroda jogutódlását, és megosztja az ügyvédi iroda vagyonát is.
(3) A megszűnt ügyvédi iroda tagja az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.”
18. § Az Ütvr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felelős.”
19. § Az Ütvr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szándékos károkozás esetén a kárt okozó ügyvéd a teljes kár, gondatlan károkozás esetén az ügyvédi iroda alapszabályában meghatározott mértékű kár megtérítésére kötelezhető.”
20. § Az Ütvr. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzattal rendelkező területi szerve, Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik, jogi személy.
(2) Az ügyvédi kamara a működési területén képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, a rendelkezésre álló eszközökkel előmozdítja a feladataik teljesítését, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni.
(3) Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi. A tagdíj mértékét az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg.”