21. § Az Ütvr. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerveken kívül gazdasági bizottság, szociális-jóléti bizottság, oktatási bizottság, felvételi bizottság és etikai bizottság is választható.”
22. § (1) Az Ütvr. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közgyűlés)
„c) az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alapján határoz az önkormányzati gazdálkodásról;”
(2) Az Ütvr. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.”
23. § Az Ütvr. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elnökség tisztségviselőinek, tagjainak és póttagjainak számát az ügyvédi kamara közgyűlése határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról.
(3) Az elnökség
a) összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását;
b) elbírálja az ügyvédi kamarai felvételi kérelmeket;
c) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait;
d) dönt az ügyvédi kamarai tagság megszüntetéséről;
e) kijelöli az egyéni ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd a hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesítésről nem gondoskodott;
f) kijelöli az egyéni ügyvéd irodájának felszámolóját, ha az ügyvéd kamarai tagság megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott;
g) meghatározza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat;
h) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről;
i) elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata elleni fellebbezést;
j) megállapítja az ügyvédi kamara költségvetését, és beszámol a költségvetés felhasználásáról;
k) meghatározza az ügyvédi kamara ügyrendjét;
l) beszámol a közgyűlésnek;
m) intézi az ügyvédi kamara egyéb ügyeit;
n) elvégzi a közgyűlés által meghatározott feladatokat.”
24. § Az Ütvr. 35. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvédi kamara elnöke)
„d) fegyelmi eljárást indít, figyelmeztetést alkalmaz, és indítványozza az ügyvéd kamarai tagságának megszüntetését;”
25. § Az Ütvr. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége hatályon kívül helyezi.”
26. § Az Ütvr. 40. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete, amely képviseli az ügyvédség érdekeit, biztosítja az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint a jogszabályi és az önkormányzaton belül önként vállalt kötelességeinek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Kamara a jogalkotást, a jogalkalmazást és az ügyvédséget érintő kérdésekben véleményt nyilvánít, és javaslatot tehet az igazságügyminiszternek.”
„(3) Az Országos Ügyvédi Kamara jogi személy, a működésének költségeit az ügyvédi kamarák által fizetett költségtérítésből fedezi.”
27. § Az Ütvr. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A teljes ülés)
„b) az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást adhat ki, gondoskodik az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, e célból meghatározza az ügyvédi szervek feladatait;”
28. § Az Ütvr. 42. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége)
„i) az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezi;”
29. § Az Ütvr. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit ugyanabban az ügyvédi önkormányzati szervezetben több tisztségre választottak meg, csak egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.”
30. § (1) Az Ütvr. VI. fejezetének címe „Törvényességi felügyelet”-re változik.
(2) Az Ütvr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara tevékenysége felett.
(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenőrzi az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt, hogy a tevékenységük megfelel-e a jogszabályoknak;
b) ellenőrzi, hogy az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara határozatai nem sértenek-e jogszabályt;
c) fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
(3) Az igazságügyminiszter
a) az ügyvédi kamara, illetve az Országos Ügyvédi Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát, illetőleg szabályzatát és az ügyvédi iroda jogszabállyal ellentétes alapszabályát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt, súlyos törvénysértés esetén az ügyvédi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara működését felfüggesztette, miniszteri küldöttet rendel ki az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.”
31. § Az Ütvr. 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Ügyvédjelöltként az ügyvédi kamarai névjegyzékbe azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező, magyar állampolgár, büntetlen előéletű kérelmezőt kell felvenni, aki igazolja, hogy az ügyvédi kamara területén működő egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával ügyvédjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.
(2) Ügyvédjelölti munkaviszony csak azzal létesíthető, akit az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvettek.
(3) Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, akinek a munkaviszonya megszűnt, és újabb ügyvédjelölti munkaviszony létesítését az ügyvédi kamaránál kilencven napon belül nem igazolta.”
32. § Az Ütvr. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Az ügyvédjelölt a munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és más hatóság előtt eljárni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
33. § Az Ütvr. 56. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Az ügyvédjelölt fegyelmi felelősségére a 14-16. § rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) a szakvizsgára bocsátáshoz jogszabályban meghatározott joggyakorlati idő meghosszabbítása legfeljebb egy évvel,
d) törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.”
34. § Az Ütvr. 59. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység hivatásszerű ellátására törvény által feljogosított más személy vagy szervezet is jogosult.”
35. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel megállapítsa
a) a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályokat,
b) a bírósági eljárásban a bíróság által megállapítható ügyvédi költségek díjszabását,
c) az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét,
d) a büntetőeljárás során kirendelt védő díját és költségeit,
e) a pártfogó ügyvéd díjazását.
36. § (1) A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda”
(2) A Pp. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges.”
37. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Védőként egyéni ügyvédet vagy ügyvédi irodát lehet kirendelni. A kirendelés a hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak.”
(2) A Be. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kirendelt védő indokolt esetben a kirendelés alóli felmentését kérheti. A kérelem elfogadásáról a hatóság határoz.”
38. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2)2 A 2., 10., 15., 23., 25., 26., 28., 30., 31., 36. és 37. § rendelkezéseit 1991. október 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az Ütvr. 1. §-a (4) bekezdésének második mondata, 5. §-ának (3) bekezdése, 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 18. §-ának (2) és (4) bekezdése, 20-24. és 26. §-a, 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 40. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a (2) bekezdésének e), f), g), j) és k) pontja, 51., 52., 54. és 57. §-a, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 9-15., 17. és 20. §-a, az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépéséről rendelkező 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 7. §-a, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet a hatályát veszti.
(4) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Tanácsot említi, ezen az Országos Ügyvédi Kamarát, ahol jogszabály ügyvédi munkaközösséget említ, ezen ügyvédi irodát kell érteni.
39. § (1) Az ügyvédi iroda alapszabályának elkészüléséig az ügyvédi iroda jelenlegi ügyrendje marad hatályban.
(2) Ha az ügyvéd ügyvédi irodai tagsága megszűnik, igényelheti az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész kiadását. Az ügyvédi irodából kivált ügyvédet a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli felelősség az ügyvédi irodának az onnan történt kiválásáig folytatott tevékenységéért.