1991. évi XXIV. törvény

a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról1

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Öt.) 62. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a főváros és a fővárosi kerületek önkormányzati rendszerének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll.

(2) A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek. Feladat-és hatásköreik egymástól eltérhetnek.

(3) A fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket.

(4) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik, illetve amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.

(5) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, úgy az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.

2. § A főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik.

3. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete, vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

(2) A fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez a kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselőtestület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be.

(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni.

(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselőtestület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli.

(5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselőtestületei - a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával - kezdeményezhetik az Országgyűlésnél.

4. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselőtestülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.

(2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselőtestülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni.

5. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselőtestülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be.

6. § A 3-5. §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli.

7. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok megváltoztatását az önkormányzati képviselőtestület a megbízatásának lejárta előtt tizenkét hónapon belül nem kezdeményezheti.

II. fejezet

A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása

8. § (1) A fővárosban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét - törvényben meghatározott kivételekkel - a kerületi önkormányzatok gyakorolják.

(2) A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai ellátásról, az alapfokú nevelés-oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

(3) A kerületi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(4) A kerületi képviselőtestület - a Főváros Általános Rendezési Terve alapján - a kerület egészére meghatározza a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és szabályozási előírásait.

9. § A kerületi képviselőtestület működési területén, illetve a kerületi képviselőtestület egyike vagy a képviselőtestületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett kerületi képviselőtestület és a fővárosi közgyűlés egyetértésével - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások szervezését.

10. § (1) A fővárosi önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatásköröket állapíthat meg.

(2) A fővárosi önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására kerületi önkormányzat nem kötelezhető.

(3) A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen:

a) a közgyűlés rendelete szerint a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet védelme;

b) a fővárosban a világörökség részévé nyilvánított épületek, építmények és területek védelme;

c) a főváros egészét vagy nagy részét érintő víz-, gáz-, távhőszolgáltatási-, vízrendezési-, csapadékvíz elvezetési és csatornázási feladatok, valamint az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás;

d) a főútvonalak kijelölése;

e) a főútvonalak és a tömegközlekedés által igénybevett útvonalak, a fővárosi önkormányzat rendeletében kiemelt területek, közcélú zöldterületek fejlesztése és fenntartása;

f) a fővárosi forgalomszabályozási feladatok összehangolása;

g) gondoskodás a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásáról;

h) az országos idegenforgalom érdekeivel összhangban az idegenforgalom területi érdekeinek összehangolása, a fővárosi idegenforgalmi értékek feltárása és bemutatása;

i) a városrészek, a több fővárosi kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületek elnevezése;

j) közreműködés a fővárosi energiaszolgáltatásban;

k) a főváros ár- és belvízvédelmét szolgáló létesítmények fenntartása, fejlesztése;

l) kettőnél több kerületet érintő közművelődési, tudományos, művészeti és sport tevékenység támogatása;

m) a településtisztaság (köztisztaság) szabályozása;

n) a köztemetők létesítése, fenntartása, fejlesztése;

o) közreműködés a kettőnél több kerületet érintő foglalkoztatás megoldásában;

p) a törvény keretei között a lakáshoz jutás feltételeinek, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének szabályozása.

(4) A fővárosi közgyűlés köteles gondoskodni a kettőnél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettséget szolgáló:

a) oktatási, nevelési, művészeti, közgyűjteményi intézmények;

b) nemzeti és etnikai kisebbségek oktatását biztosító intézmények;

c) egészségügyi, szociális intézmények fenntartásáról, valamint

d) speciális, az alapellátást meghaladó egészségügyi és szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztéséről való gondoskodás.

11. § A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros városfejlesztési programját, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervét.

12. § (1) A közgyűlés saját feladat- és hatásköréből rendeletével feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatoknak.

(2) A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.

(3) A kerületi képviselőtestület a feladatok átvételét visszautasíthatja, vagy a már átvett feladatokat visszaadhatja, ha azok megoldása a számára törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását veszélyezteti, vagy ha az azok ellátásához szükséges feltételek nem biztosítottak.

13. § (1) Az Öt. 63. § (2) bekezdése alapján átadott és az Öt. 65. § (1) bekezdése alapján átvállalt feladat- és hatáskörök ellátási kötelezettségének kezdő időpontját a közgyűlés és a kerületi képviselőtestület közösen állapítja meg.

(2) Megállapodás hiányában a kerületi képviselőtestületet a feladatellátás kötelezettsége a feladat átadását, illetve átvállalását követő naptári év január 1-jétől terheli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást minden év november 1-jéig kell megkötni.

III. fejezet

A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerületi polgármester, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról

14. § A főváros sajátos helyzetére figyelemmel, törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett, a főpolgármester hatáskörébe utalhat.

15. § (1) A főváros egészére kiterjedően törvény vagy kormányrendelet a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel.

(2) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási hatósági ügyben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra kiterjedő illetékességgel.

16. § (1) Kettő vagy több fővárosi kerület képviselőtestülete meghatározott hatósági feladatok ellátására hatósági igazgatási társulást hozhat létre.