(2) A fővárosi közgyűlés törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletben a kerületi polgármestert, illetve jegyzőt, egyes államigazgatási hatósági hatáskörökben - az érintett kerületi képviselőtestületek kérelmére - több kerületre kiterjedő illetékességgel ruházhatja fel.

IV. fejezet

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása

17. § (1) A főváros önkormányzati rendszerében a bevételek a fővárosi és kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.

(2) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:

a) a feladat ellátásához kapcsolódó normatív költségvetési hozzájárulás;

b) a címzett és céltámogatások;

c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

d) az átvett pénzeszközök;

e) a tulajdonában lévő közterületek hasznosítása után járó díj.

(3) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;

b) az egyéb központi adók;

c) az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami támogatás;

d) a helyi adókból származó bevételek.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.

18. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) az egyes korcsoportokkal arányos normatív költségvetési hozzájárulás;

b) a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege;

c) az építésrendészeti bírság.

19. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint területarányosan meghatározott része;

b) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;

c) az 1. § (5) bekezdése alapján járó állami támogatás;

d) az illetékek.

20. § A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

V. fejezet

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei

21. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait érintő, illetve részükre feladat- és hatáskört megállapító törvény előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot be kell vonni.

(2) A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt köteles kikérni a kerületi önkormányzatok véleményét.

22. § (1) A fővárosi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a kerületi önkormányzat részére történő átadása során a rendelet előkészítésébe a kerületi önkormányzatokat be kell vonni.

(2) A közgyűlés köteles a rendelet tervezetét valamennyi kerületi önkormányzat képviselőtestületének véleményezésre megküldeni.

VI. fejezet

A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek rendeletalkotása

23. § (1) Törvény határozza meg, hogy végrehajtására a közgyűlés vagy a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.

(2) A fővárosi közgyűlés - Szervezeti és Működési Szabályzatában - meghatározhatja azon fővárosi rendeletek körét, amelyek elfogadásához a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértése szükséges.

24. § (1) A fővárosi és a kerületi rendeletek tervezetét - az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet kivételével - nyolc napra közszemlére kell kifüggeszteni és lehetőleg más módon is az érintettek tudomására kell hozni.

(2) A közszemlére tétel időtartama alatt a főváros, illetve az érintett kerületek választópolgárai észrevételt tehetnek, amelyet a rendeletet alkotó képviselőtestület bírál el.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - az Öt. 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja.

(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:

a) a kerületi önkormányzat vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását (Öt. 65. §);

b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak átadja [Öt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése];

c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.

(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő - az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő - vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.

(4) Az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra kell átadni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja.

(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni.

26. § (1) Az Öt. 107. §-a alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátáshoz szükséges -, miniszter vagy az illetékes köztársasági megbízott kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.

(2) A miniszter az Öt. 107. §-ának (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények; a köztársasági megbízott, a hivatala (kirendeltsége) működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti.

27. § (1) A 25. és 26. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni.

(2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt.

(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához e törvény hatálybalépésekor a vagyon feltételül szolgált.

28. § (1) Az e törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) e törvény alapján a 26. § (2) bekezdésében említett szerv használja.

29. § (1) A fővárosi önkormányzat tulajdonában természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét a Budapesti Vagyonkezelő Központ (továbbiakban: BVK) kezeli. A BVK önálló jogi személyként a közgyűlés alárendeltségében működik.

(2) A BVK a fővárosi kerületi képviselőtestületek megbízásai alapján díjazás ellenében kezeli a kerületi önkormányzati tulajdonban természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét.

30. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.”

31. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók kivetésére jogosultak körét (fővárosi közgyűlés vagy kerületi képviselőtestület) a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.”

(2) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

„(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

d) a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem vezetheti be.”

(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másként nem rendelkezik, a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.”

32. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba, a 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első ízben az 1992. évi költségvetés előkészítése és jóváhagyása során kell alkalmazni.