1991. évi XXVI. törvény

a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről1

Az Országgyűlés a közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtéséig - az Alkotmány 50. §-a (2) bekezdésének végrehajtására - a következő törvényt alkotja:

1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz) 3. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság dönt)

„e) azokban az egyéb ügyekben is, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”

2. § A Bsz 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - felülvizsgálja a közigazgatási határozat [Pp. 324. § (2) bekezdése] törvényességét.”

3. § Az Áe 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

(2) Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.

(4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának,

a) ha azt törvény kizárja,

b) ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,

c) ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni,

d) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,

e) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,

f) a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,

g) a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkező,

h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve

i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében.”

4. § (1) Az Áe 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.”

(2) Az Áe 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.”

5. § Az Áe 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a bírósági felülvizsgálata kérhető.”

6. § A Pp 23. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)

„h) azok a közigazgatási perek, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed.”

7. § A Pp XX. fejezetének címe: „A közigazgatási perek” címre változik, egyben a Pp 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„324. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat

a) az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (1957: IV. tv. 3. §) hozott határozata,

b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése,

c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.

(3) E fejezet alkalmazásában a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárás pedig közigazgatási eljárás.”

8. § A Pp 325. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A per elintézéséből - a 13-15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül - ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt:)

„c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig.”

9. § A Pp 326. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„326. § (1) A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.

(2) A helyi bíróság hatáskörébe tartozó perre kizárólag a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapest területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.”

10. § A Pp 328. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.”

11. § (1) A Pp 330. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.”

(2) A Pp 330. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben.”

12. § A Pp 339. §-nak (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

(2) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:

a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,

b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,

d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,

e) a tartási szerződés jóváhagyásának megtagadásáról hozott,

f) a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,

g) az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,

h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését, illetve a védett muzeális emlék közgyűjteményben való elhelyezését elrendelő, védett muzeális emlék vagy kulturális értékű tárgy külföldre vitelét megtiltó, továbbá ingatlanon (lelőhelyen) folytatott ásatási munkákra vonatkozóan hozott,

i) a kisajátítási ügyben hozott,

j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,

k) a munkanélküli járadékra és a munkanélküli segélyre való jogosultság iránti kérelmet elutasító vagy a folyósítást megszüntető,

l) a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolással kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

n) a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,

o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

q) ha törvény azt megengedi.”

13. § A Pp 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha bármelyik fél a tárgyalás tartását kérte. E jogukról a feleket tájékoztatni kell.”

14. § A Pp 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani,

b) a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta,