8. § (1) Az egyház a jóváhagyott jegyzékben szereplő ingatlanok közül az egyes ingatlanok átadására vonatkozó igényét - a hasznosítás kialakított feltételeit ismertetve - a tárgyévet megelőző év március 31-ig jelentheti be a művelődési és közoktatási miniszternél.

(2) A jegyzékbe felvett ingatlanoknak - az egyház igénylése alapján - évente lagalább 5%-át az egyháznak át kell adni.

(3) A Kormány az (1) bekezdés szerint tett bejelentés alapján és a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel indítványozza az Országgyűlésnek az ingatlanátadáshoz szükséges pénzügyi fedezetnek az éves állami költségvetésben való biztosítását. Ha az Országgyűlés az indítványnak nem ad helyt, a Kormány a jóváhagyott jegyzékben - az egyház, szükség esetén a bizottság meghallgatása után - az átadás határidejét módosítja.

(4) A jegyzék módosítását az ingatlan átadásának tervezett évét megelőző év március 31-ig kezdeményezheti az egyház, az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat, a bizottság más tagja, továbbá az ingatlan kezelője. A módosításra a jegyzékbevételre vonatkozó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) A Kormány döntésének végrehajtásaként a művelődési és közoktatási miniszter - a 8. § (1) bekezdése szerint tett bejelentés alapján - az éves állami költségvetés elfogadását követő 30 napon belül határozattal intézkedik az ingatlannak az egyház által meghatározott egyházi jogi személy részére való tulajdonba adása és a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése, illetőleg a 2. § (4) bekezdésének b) pontjában említett kártalanítás kifizetése iránt. A 2. § (3) bekezdésében említett ingatlan esetén az intézkedést a jegyzék jóváhagyását követő 30 napon belül kell megtenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatban a kisajátítási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával rendelkezni kell a helyi önkormányzat tulajdonjogának, illetőleg a kezelő kezelői jogának megvonásáról, az ingatlan birtokba adásának időpontjáról, az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának és egyéb, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosultjának a kártalanításáról.

10. § (1) A kártalanítási döntéskor a bizottsági határozatot, illetőleg az azt megelőző eljárás adatait kell alapul venni. A kártalanítást úgy kell meghatározni, hogy az ingatlan használójának a megfelelő elhelyezése biztosítható legyen. Ha az elhelyezésről az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat, illetőleg az ingatlan kezelője vagy alapító szerve nem tud gondoskodni, a kincstári ingatlanokból adható csereingatlan, illetőleg a csereingatlan megszerzéséhez a pénzügyi fedezetet az állami költségvetés biztosítja. A kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kezelő a kezelői jogáért kártalanításra akkor jogosult, ha azt ellenértékért saját pénzeszközéből szerezte. A saját pénzeszközből végzett értéknövelő beruházásért kártalanítás akkor is jár, ha egyébként a kezelő a kezelői jogért kártalanításra nem jogosult.

(3) A kártalanítás pénzügyi fedezetének biztosítását az állami költségvetés helyett az érdekelt egyház is vállalhatja úgy, hogy az állam részéről történő visszafizetésre a Kormánnyal megállapodik.

11. § (1) Az ingatlanátadásra vonatkozó igénylést - a 2. § (3) bekezdésében említett ingatlanokra elkülönítve - e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül lehet a művelődési és közoktatási miniszterhez benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidő után benyújtott igénylésekkel kapcsolatos eljárást a bizottság az alapigénylés [(1) bek.] jóváhagyását követően folytatja le, és terjeszti javaslatát a Kormány elé. Az így később bejelentett igény alapján bejegyzésre kerülő elidegenítési és terhelési tilalom az alapigénylésre vonatkozó határidő lejártától kezdődik.

(3) Az igénylésnek a 4. § (2) bekezdésében foglalt adatokat kell megfelelően tartalmaznia, és ahhoz csatolni kell a rájuk vonatkozó, rendelkezésre álló okiratokat. Az igénylés a bizottság tárgyalásának befejezéséig módosítható.

Elidegenítési és terhelési tilalom

12. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter az egyházak ingatlan-igénybejelentésétől [11. § (1) bek.] számított 60 napon belül megkeresi az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt (a továbbiakban: földhivatal), hogy az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásba való bejegyzése iránt intézkedjen. A miniszter erről az igénybejelentés záradékolása tárgyában hozott határozatával rendelkezik.

(2) Ha a művelődési és közoktatási miniszter azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett igénybejelentésben foglalt valamely ingatlan nem tartozik e törvény hatálya alá, erről külön határozatot hoz, és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránt nem rendelkezik.

(3) A záradékolt igénybejelentésben szereplő ingatlan tulajdonjoga, kezelői joga nem ruházható át, és ez az ingatlan nem terhelhető meg. E tilalom a bejegyzési kérelemnek a földhivatalhoz való benyújtásától az egyházi jogi személy tulajdonjogának bejegyzéséig, legfeljebb azonban 10 évig áll fenn.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt határozattal intézkedik,

a) ha az egyház a 4. § (4) bekezdésében említett nyilatkozatot az említett határidőben nem tette meg,

b) ha az ingatlant az egyház - bár az átadásra rendelkezésére állott - a meghatározott határidőig nem vette át,

c) a 2. § (4) bekezdésében említett megállapodás alapján.

Ez utóbbi esetben - az egyház kérésére - az elidegenítési és terhelési tilalmat az átadásra tervezett ingatlanra kell az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

(5) A (3) bekezdésben foglalt tilalom alól - az érdekelt egyház egyetértésével - a művelődési és közoktatási miniszter felmentést adhat.

Felülvizsgálat

13. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter e törvényben megállapított hatáskörében hozott határozatának felülvizsgálatát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - törvénysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni. A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perre az ingatlan fekvése szerinti megyei bíróságnak, illetőleg a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége.

(2) A bíróság a 12. § (2) bekezdésében említett határozat elleni kereset benyújtásáról - a perindítás bejegyzése végett - haladéktalanul értesíti a földhivatalt.

(3) A bíróság a tulajdonos, kezelő, használó kártalanítására vonatkozó döntést, valamint a 12. § (2) bekezdése alapján hozott határozatot megváltoztathatja. A 12. § (1) bekezdésében említett határozat ellen benyújtott keresetnek a bejegyzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a művelődési és közoktatási miniszter határozata a Kormány döntésének nem felel meg, illetőleg az előírt határidőben a miniszter nem határoz, az egyház, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, illetőleg az, akire a döntés kötelezettséget állapít meg, a Kormányhoz fordulhat intézkedésért.

Az ingatlan közvetlen igénylése

14. § (1) Az egyház az ingatlantulajdonos helyi önkormányzattól, illetőleg az ingatlan kezelőjétől a 11. §-ban foglalt igénybejelentés mellett közvetlenül is igényelheti a volt egyházi tulajdonú ingatlannak az általa meghatározott egyházi jogi személy részére történő átadását. Az átadásra, az egyházi jogi személy tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzésére a felek megállapodása alapján kerül sor. Az átadásról a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell a birtokba adás időpontját, a használó elhelyezésére, a felmerülő költségekre és azok viselésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Ha az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat, az ingatlan kezelője és a használó a használat megszüntetésében nem tudott megállapodni, a tulajdonos, a kezelő az ingatlan használatára fennálló jogviszonyt felmondhatja. A felmondásra a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm rendelet 76. §-ának (1), (3), (4) bekezdését, 77. és 78. §-át, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (I. 19.) Korm. rendelet 18. §-ának (2), (4) bekezdését és 19. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) E § szerint történő ingatlanátadáshoz szükséges kártalanításról az átadó szerv vagy az alapító szerve gondoskodik. E célra a Kormány az Országgyűlés döntése alapján az állami költségvetésből pénzügyi fedezetet biztosít. Az erre irányuló kérelmet a művelődési és közoktatási miniszterhez kell benyújtani, csatolva a megállapodás tervezetét.

Egyéb rendelkezések

15. § (1) A Kormány és az érdekelt egyház megállapodhat abban, hogy az állam - abból a célból, hogy az egyháznak a társadalom számára hasznos tevékenységéhez megfelelő anyagi feltételeket teremtsen - részleges kárpótlást ad azokért az ingatlanokért, amelyek e törvény alapján nem kerülnek átadásra, valamint az egyháztól kártalanítás nélkül 1948. január 1-je után állami tulajdonba került, az 1. §-ban nem említett ingatlanokért.

(2) A kárpótlásra fordítható összeget az Országgyűlés évente, az állami költségvetés keretében állapítja meg.

16. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntése, illetőleg külön törvény alapján nem kerülhet a helyi önkormányzat tulajdonába az az ingatlan, amelyet e törvényben említett jegyzék (7. §) szerint egyházi tulajdonba kell adni.

(2) Azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyekre e törvény szerint az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték, de a jegyzékben nem szerepelnek, a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulásával kerülhetnek - az (1) bekezdésben említett módon - a helyi önkormányzat tulajdonába. A döntéshez be kell szerezni az érdekelt egyház, továbbá műemlékileg védett ingatlan, illetőleg védett természeti terület esetén a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter véleményét.

(3) A jogerős bírósági határozat meghozataláig nem kerülhetnek a helyi önkormányzat tulajdonába az (1) bekezdésben említett módon azok az ingatlanok, amelyek esetén a 12. § (2) bekezdése alapján hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérték.

(4) A jegyzékről és az egyházak bejelentett ingatlanigényéről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságot tájékoztatja.

(5) A 21. § (1) bekezdésében foglalt intézkedésig az (1)-(3) bekezdésben említetteken túlmenően sem kerülhetnek az ingatlanok az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába.

17. § (1) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan, egyébként e törvény hatálya alá tartozó ingatlanra is, amely ugyan egyházi tulajdonban maradt, de azt állami intézkedés folytán - a tulajdonossal kötött szerződés nélkül - harmadik személy használja. Az ilyen ingatlanok tekintetében az egyház tulajdonosi jogait a használóval kötött megállapodásban vagy a bíróság előtt is érvényesítheti.

(2) Az egyház kérheti a Kormánytól az egyébként e törvény hatálya alá tartozó, de e törvény hatálybalépésekor már nem állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban levő - az egyház tevékenysége szempontjából különleges jelentőségű (szakrális) - ingatlan megszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását, illetőleg az ingatlannak a kisajátítását az egyház részére történő átadás céljából. A kérelmet a művelődési és közoktatási miniszternél lehet előterjeszteni. A kérelemről - bizottsági előkészítés után - a Kormány dönt, és ennek alapján az ingatlanra vonatkozó kisajátítási kérelmet a művelődési és közoktatási miniszter nyújtja be.