(3) Az (1) és (2) bekezdést a közüzem kezelésében lévő erdőre is alkalmazni kell.
10. § (1) Az önkormányzat kérelmére, az Öt. 107. §-ának (5) bekezdése alapján e törvényben meghatározott kivételekkel azt az állami tulajdonú földet kell a fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába adni, amely az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként van nyilvántartva, és nincs épülettel vagy más építménnyel beépítve (a továbbiakban: beépítetlen föld).
(2) Törvény eltérő rendelkezéséig az (1) bekezdés alapján nem adható önkormányzat tulajdonába beépítetlen föld, ha
a) a kezelője által kezelt épülettel vagy más építménnyel beépített földdel műszaki (fizikai) egységet képez;
b) olyan szervnek a kezelésében van, amelynek átalakulásáról - gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, módosított 1989. évi XIII. törvény alapján - az átalakulási tervet az Állami Vagyonügynökséghez benyújtották;
c) központi költségvetési szerv kezelésében van, ideértve a helyi, területi szerveit és intézményeit is;
d) beépítésére e törvény hatálybalépéséig jogerős építési engedélyt adtak ki.
(3) Az (1) bekezdés alapján önkormányzatot megillető beépítetlen föld beépítésére e törvény hatálybalépése után a fekvése szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat hozzájárulásával adható építési engedély.
(4) A beépítetlen föld önkormányzat tulajdonába adásakor a kezelő szervet terhelő tartozásokért - a beépítetlen földnek a kezelő vagyonában képviselt arányában, de legfeljebb a beépítetlen föld forgalmi értékének erejéig - az önkormányzat kezesként felel.
(5) A bizottság az önkormányzat tulajdonába adott beépítetlen földön lévő közmű üzemeltetője (tulajdonosa) javára - kérelemre - a működéséhez szükséges, műszakilag indokolt használati jogot állapít meg, amelyért az önkormányzatot kártalanítás nem illeti meg.
Közüzemek vagyona
11. § (1) A bizottság az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja a kizárólag egy település szükségleteit kielégítő tanácsi közüzem vagyonát, ideértve a közüzem fenntartásában, üzemeltetésében lévő közművek építményeit, létesítményeit, berendezéseit (a továbbiakban együtt: közmű).
(2) A bizottság a települési önkormányzat kérelmére a több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő tanácsi közüzem fenntartásában, üzemeltetésében működő, belterületen és külterületen lévő közműnek azt a részét, amely kizárólag a települést látja el, az érintett települési önkormányzat tulajdonába adja. Ha a települési önkormányzat a közmű tulajdonba adását nem kéri, a bizottság a tulajdonba adásról az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt. Ugyanígy a belterületen és külterületen lévő közművek azon részéről is, amely több helyi önkormányzat szükségletét elégíti ki vagy abban műszakilag szerepet játszik.
(3) A települési önkormányzat kérelmére az érintett önkormányzat tulajdonába adja a több települést ellátó tanácsi közüzem nem közmű vagyonának azt a részét, amely kizárólag a település szükségletének kielégítésére szolgál, ha az a tanácsi közüzem vagyonától műszakilag elválasztható és az elválasztás nem veszélyezteti a többi települési önkormányzat szükségletének kielégítését. Ha e feltételek nem állnak fenn, a bizottság a tulajdonba adásról az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének alkalmazásával dönt.
(4) A bizottság az Öt. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett államot megillető vagyonrészt a tanácsi közüzem önkormányzatok tulajdonába került vagyonának arányában adja át az egyes önkormányzatoknak.
(5) A bizottság - az önkormányzat részéről előterjesztett kérelemre - dönt a települési önkormányzat illetékességi területén lévő, tanácsi közüzemi vállalatok használatában álló és általuk üzemeltetett köz- és strandfürdőknek a települési önkormányzat tulajdonába adásáról.
12. § (1) Az Öt. 107. §-ának (6) bekezdésében említett megállapodás akkor jön létre, ha az érintett települési önkormányzatoknak több, mint a fele - a megjelölt önkormányzat egyetértésével - azonos tulajdonost jelölt meg, vagy az önkormányzatok közös tulajdona mellett döntött. A megállapodásban a műszakilag összefüggő közszolgáltatásban részesülő települési önkormányzatok vesznek részt.
(2) Az Öt. 107. §-a (6) bekezdésének alkalmazása során azt a tanácsi közüzemet kell több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közüzemnek tekinteni, amelyet több megye, illetve több település ellátására alapítottak, vagy jelenleg több megye, illetve több település területén végez szolgáltatást.
(3) Más település részére is közszolgáltatást biztosító fővárosi és kerületi tanácsi közüzem esetében a közüzem által üzemeltett közművek kerülhetnek fővárosi és a fővároson kívüli önkormányzatok közös tulajdonába.
(4) A fővárosi és a kerületi tanácsi közüzem vagyonát az alapítói jogot gyakorló önkormányzat tulajdonába kell adni. A két vagy több kerületben közszolgáltatást végző kerületi közüzem vagyonát az érintett kerületek megállapodása alapján kell önkormányzat tulajdonába adni. Megállapodás hiányában a bizottság a kerületek közszolgáltatásból való részesedését figyelembe véve dönt a vagyon kerületi önkormányzat tulajdonába adásáról.
(5) A bizottság a közműhöz tartozó, a közüzem kezelésében lévő állami tulajdonú földet - ideértve az önkormányzat tulajdonába adható védett természeti területet is - annak az önkormányzatnak a tulajdonába adja, amelynek tulajdonába a közmű kerül.
(6) A bizottság külön-külön dönt a közüzem fenntartásában, üzemeltetésében lévő közművek, valamint a közüzem egyéb vagyonának, illetve a törvény alapján önkormányzat tulajdonába adható, nem tanácsi közüzemek közművének önkormányzat tulajdonába adásáról.
(7) A közlekedési szolgáltatást végző közüzem vagyonát az alapító jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába kell adni.
13. § A tanácsi közüzem kezelésében álló, állami tulajdonú földön lévő temetőt az önkormányzat kérelmére a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat tulajdonába kell adni. A kerületi önkormányzat tulajdonába adott temetőben való temetkezés rendjére a fővárosi közgyűlés rendelete szabályokat állapíthat meg.
14. § (1) A bizottság a fekvésük szerint illetékes települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába adja:
a) az állam tulajdonában lévő komp- és révátkelőhelyeket, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt;
b) a helyi közforgalmú vasúti [ideértve a közúti-vasúti (villamos), metró, földalatti, helyi érdekű vasút, fogaskerekű, sikló, függőpálya], valamint a trolibusz közlekedés vonalas létesítményeit, a forgalmat szolgáló felépítményeit (a továbbiakban együtt: vonalas létesítmény).
(2) Ha a vonalas létesítmény több települést köt össze, illetőleg több településen halad át, azt annak az önkormányzatnak a tulajdonába kell adni, amely a vonalas létesítményt fenntartó, működtető tanácsi közüzem vagyonának tulajdonosa.
(3) A főváros illetékességi területén az országos közutakat és műtárgyaikat, a közúti hidakat, az alul- és felüljárókat - az országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút szakaszok és műtárgyaik kivételével - a fővárosi önkormányzat tulajdonába kell adni. E rendelkezés a fővárosi önkormányzatok Öt. 107. §-ának (2) bekezdésén alapuló tulajdonszerzését nem érinti.
Vizek, közcélú vízilétesítmények és víziközművek
15. § A bizottság az e törvényben meghatározott, az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: vízügyi szerv) vagy a vízgazdálkodási társulatok kezelésében álló vizeket, közcélú vízilétesítményeket adja önkormányzat tulajdonába.
16. § (1) A vizek és közműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények közül - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a fekvésük szerint illetékes települési önkormányzat tulajdonába kell adni:
a) azokat a vízfolyásokat, amelyek teljes egészükben egy település közigazgatási területén helyezkednek el, továbbá
b) a kisebb vízfolyásokat, ameddig azok a település közigazgatási területét el nem hagyják,
feltéve, hogy, szabályozásuk, partvédelmük, valamint ezzel összefüggésben a kártételeik elleni védekezés helyi jelentőségű, illetőleg műszakilag önállóan elvégezhető.
(2) A települési önkormányzatok tulajdonába kell adni a közigazgatási területükön lévő természetes állóvizeket (tavak, holtágak), amennyiben nincsenek közvetlen vízgazdálkodási összefüggésben más tulajdonában álló területeken elhelyezkedő vizekkel, és kizárólag a 15. §-ban megjelölt szervek kezelésében, illetőleg tulajdonában vannak.
(3) A települési önkormányzat tulajdonába kell adni a (2) bekezdésben említett természetes állóvíznek minősülő, a más tulajdonában lévő területek vizeivel közvetlen összefüggésben álló tavat és holtágat is - a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Ráckevei-Soroksári Dunaág kivételével -, ha az érintett önkormányzat vállalja az ezzel kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátását, vagy a tulajdoni, használati korlátozások tűrését.
(4) Nem adhatók önkormányzat tulajdonába az országhatárt alkotó vizek, vízfolyások (vízfolyás szakaszok).
(5) Az önkormányzat tulajdonába lehet adni - egyedi elbírálás alapján - a Duna azon mellékágait, melyeknek a közép- és nagyvízi-vízszállításban betöltött szerepe jelentéktelen.
17. § (1) Az állam tulajdonából a területileg illetékes települési önkormányzat tulajdonába kell adni a 15. §-ban megjelölt szervek kezelésében lévő alábbi - közműnek nem minősülő - közcélú vízilétesítményeket:
a) a 16. §-ban említett vizek (vízfolyások természetes állóvizek) vízrendezésével, szabályozásával, partvédelmével összefüggésben álló, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló vízilétesítményeket;
b) a 16. § értelmében önkormányzat tulajdonába nem adható vizekkel kapcsolatos azokat a műtárgyakat, amelyek használata (hasznosítása) a települési önkormányzat feladatkörét képezik;
c) azokat az - előírt, illetőleg szükséges méretre kiépített - elsőrendű árvízvédelmi műveket, amelyek által mentesített öblözet legfeljebb két települési önkormányzat közigazgatási területére terjed ki;
d) másodrendű védvonalakat (árvízvédelmi lokalizációs töltéseket), kivéve, ha azokon országos közút található, vagy vasúti töltés szerves részét képezik;
e) az olyan belvízelvezető csatornákat és azok műtárgyait, amelyek egy település közigazgatási területét mentesítik, amennyiben azok műszaki kiépítettsége a befogadóval összhangban van;