1991. évi XXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről1

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cím

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.

(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

a) sorsolásos játék szervezése,

b) pénznyerő automaták üzemeltetése,

c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,

d) a lóversenyfogadás és az a)-c) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).

2. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység - a lottó és a bingó játék kivételével - valamint az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.

(2) Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges.

(3) Az SZF az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(4) Nem adható meg az engedély, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím) gazdasági (Btk. XVII. fejezet) vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértését követte el,

c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság joghátrányt (bírságok, önellenőrzési pótlék kivételével pótlékok) alkalmazott,

d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül engedély nélkül szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott,

e) a kérelem, devizahatósági engedéllyel rendelkező játékkaszinó kivételével, devizában folytatható szerencsejáték szervezésére vonatkozik,

f) a kérelem ugyanabban a játékkaszinóban forintban és devizában történő játék engedélyezésére vonatkozik,

g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,

i) a kérelmező a pénznyerő automata üzemeltetési tilalma alól kapott felmentésben foglaltaknak nem tett eleget, vagy a felmentést jogosulatlanul hasznosította.

(5) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység.

3. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjából a lottó és bingó játék szervezésére, továbbá az 1. § (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységek (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) folytatására az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet (Ptk. 685. § c) pont), vagy költségvetési intézményt alapíthat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának a jogát az állam - a lottó, bingó játék, a totó és a lóversenyfogadás kivételével - koncessziós szerződés alapján meghatározott időre másnak (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező) engedheti át. Ennek során az államot a pénzügyminiszter képviseli.

(3) Az állam a lottó, a bingó játék, a totó valamint a lóversenyfogadás szervezésére kizárólagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetet hoz létre. A lottó és totó tekintetében az államot a pénzügyminiszter képviseli. Lóversenyfogadás esetén a földművelésügyi miniszter, a bingó játék tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - képviseli az államot.

(4) Szerencsejáték szervezőnek minősül az is, aki az (1) bekezdés alá nem tartozó sorsolásos játék folytatására és pénznyerő automata üzemeltetésére engedéllyel rendelkezik.

4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. Játékkaszinó, játékterem az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, valamint a bingóterem működtetésére vonatkozó pályázat kiírásához az érintett helyi önkormányzat egyetértése szükséges.

(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(3) A pénzügyminiszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,

b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

5. § (1) A pénzügyminiszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.

(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

6. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaság az alapító okiratában érvényesíteni fogja.

(2) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására létrehozott a 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési intézmény, valamint az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a szerencsejáték szervező tevékenységet csak az SZF engedélyével kezdheti meg és folytathatja.

2. cím

A szerencsejáték szervezés állami felügyelete

7. § (1) A szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét az SZF látja el.

(2) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. Vezetőjét a pénzügyminiszter javaslatára a Kormány nevezi ki. Az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) Az SZF országos hatáskörű államigazgatási szerv. Hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény szerint jár el. Az SZF határozata ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - államigazgatási eljárásban fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az SZF feladata a szerencsejáték szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.

(5) Az SZF az egyes játékok lebonyolításával kapcsolatban általános játékfeltételeket, az ellenőrzéssel kapcsolatban részletes szabályokat állapít meg.

(6) Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését.

(7) Az SZF a kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 90 napon belül intézkedik.

8. § (1) Az SZF alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2) Az SZF szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3) Az SZF vezetője, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott alkalmazottai szerencsejáték szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.

(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az SZF-nél történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

9. § (1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei stb.) játékosok számára való nyilvánosságát.

(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem és bingó játék esetén az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az SZF engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.