1991. évi XLI. törvény
a közjegyzőkről1
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Általános szabályok
Általános elvek
1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
4. § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.
5. § A közjegyző a közreműködését a 3. és 4. §-ban említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg.
6. § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.
7. § (1) A közjegyző az oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.
(2) Magánokiratot a közjegyző a fél részére nem készíthet.
8. § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
9. § (1) A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
10. § (1) A közjegyző - a közjegyzői működése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.
(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább egymillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.
11. § A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.
A közjegyző illetékességi területe
12. § (1) A közjegyző illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.
(2) A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.
(3) Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság.2
(4) A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.
A közjegyzői önkormányzat
13. § A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara),
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.
(2) A közjegyző, közjegyzőjelölt a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.
15. § (1) A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.
(2) A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.
(3) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZJEGYZŐI SZERVEZET
II. fejezet
A közjegyzői szolgálat keletkezése és megszűnése
A közjegyzői szolgálat keletkezése
16. § (1) A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki határozatlan időre.
(2) A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.
(3) Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.
(4) Az igazságügyminiszter - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményének beszerzése után - rendelettel állapítja meg a jogszolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges közjegyzői állások számát és székhelyét.3
17. § (1) Közjegyzővé az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
d) a jogi szakvizsgát letette,
e) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat.
18. § (1) A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni.
(2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.
19. § Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.
20. § (1) Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.
(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára az igazságügyminiszter a közjegyzőket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti.
21. § (1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) elnöke előtt esküt tesz, ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét és aláírásmintáját, igazolja a felelősségbiztosítását és az irodahelyiségének jóváhagyásáról szóló kamarai igazolást.
(2) Az eskü szövege a következő: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megőrzöm, és közjegyzői kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.”
A közjegyzői szolgálat megszűnése
22. § A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) az igazságügyminiszterhez benyújtott írásbeli lemondással,
b) a magyar állampolgárság elvesztésével,
c) a közügyektől, illetőleg a közjegyzői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,
d) ha a közjegyzőt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná nyilvánították (100. §),
e) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával [72. § d) pont].
23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § b) és c) pontjában felsorolt körülményekről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügyminiszternek haladéktalanul jelenteni.
(2) Az igazságügyminiszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálata alól felmenti, és erről értesíti a területi kamara elnökségét, valamint a megyei bíróság elnökét.
24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását:
a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától
b) a 22. § b)-e) pontjaiban felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén attól a naptól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedett.
III. fejezet
A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes
25. § (1) A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.
(2) A közjegyzőjelölt a területi kamarával áll munkaviszonyban, a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
26. § Közjegyzőjelöltté az nevezhető ki, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.
27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt kell felvenni, aki a 26. §-ban írt feltételeknek megfelel, továbbá jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére megállapodást kötött.
28. § A közjegyzőjelölt munkabérét a megfelelő bírósági munkakörben foglalkoztatottak munkabérének figyelembevételével kell megállapítani.
29. § (1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni.
(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges.
(3) A titoktartás szabályai (9. §) és az összeférhetetlenség szabályai (7. §) a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadók.
IV. fejezet
A közjegyzői irodák
30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.