31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.

(2) A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.

(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.

V. fejezet

A közjegyző helyettesítése

32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a megyei bíróság elnöke helyettest rendel.

(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.

(3) A helyettes személyére a közjegyző, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. § A megyei bíróság elnöke a közjegyző által javasolt személyt az egy naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére előre állandó helyettesként rendelheti ki.

34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha

a) a közjegyzői állás megüresedett,

b) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

c) a közjegyző tartósan távol van.

35. § A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

36. § (1) A megyei bíróság elnöke a helyettes részére a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is.

(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a megyei bíróság elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás fennállását is.

37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz.

(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzőtől díjazás, a tartós helyettest a közjegyzői iroda tiszta bevétele illeti meg.

VI. fejezet

A közjegyzői önkormányzat szervei

A területi közjegyzői kamara

38. § A területi közjegyzői kamarát az azonos területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, közjegyzőjelöltek, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek alkotják.

39. § A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:

a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság,

b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság,

c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,

d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság,

e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
illetékességi területén.

40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.

41. § A területi kamara jogai és feladatai különösen:

a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét,

b) meghatározza a kamarai hozzájárulást,

c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,

e) megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja az igazságügyminiszternek,

f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.

42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést.

(2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.

(3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara ülésén nem vehet részt.

(2) A területi kamara üléséről alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

(3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyzőhelyettest, továbbá a vele közös irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.

44. § (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(2) A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi közjegyzői kamara elnöksége

45. § (1) A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes.

(2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja.

(3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

46. § A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

47. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké egy évre szól, és a felsoroltak legfeljebb 2 egymást követő alkalommal választhatók újra.

(2) Az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.

48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy

a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,

b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,

c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,

d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,

e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,

f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,

g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.

49. § A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:

a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, gondoskodik a helyettesítés megszervezéséről,

b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,

c) intézi a panaszügyeket,

d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,

e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,

f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat a közjegyzőjelöltekkel és az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,

g) névjegyzéket vezet a területi kamarához tartozó közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, valamint közjegyzőhelyettesekről, és részükre igazolványt állít ki.

50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést.

(2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.

51. § (1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább 5 tag jelen van.

(2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzőhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.

52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.

(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják.

(2) Az országos kamara, mint legfőbb önkormányzati szerv, képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.

(3) Az országos kamara székhelye: Budapest.

54. § Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

a) jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,

b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,

e) központi nyilvántartásokat hozhat létre,

f) ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

g) egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,

h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,

i) statisztikai adatszolgáltatást végez.

55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:

a) a közjegyzők magatartásáról,

b) a közjegyzői önkormányzatok működéséről,

c) a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,

d) a közjegyzői nyilvántartásokról,

e) a statisztikai adatszolgáltatásról,

f) a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,