Vagyonfelügyelet

14. § (1) A bíróság a hitelező(k) kérelmére és költségére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - a gazdálkodó szervezethez vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelőt kirendelő végzés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A vagyonfelügyelő

a) ellenőrzi a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és erről a hitelezőt, a bíróságot és a szükséges mértékben az érdekképviseleti szerveket tájékoztatja;

b) felügyeletet gyakorol a gazdálkodó szervezet vagyona felett, annak érdekében

- megtámadhatja a gazdálkodó szervezetnek a csőd bejelentését megelőző egy éven belül és a bejelentést követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a gazdálkodó szervezet vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnő nagy értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

- felhívhatja a gazdálkodó szervezetet követelésének érvényesítésére,

c) a bíróságtól biztosítási intézkedések (Vht. 108. §) elrendelését kérheti, ha a gazdálkodó szervezet a hitelező követeléseinek teljesítését veszélyezteti.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett megtámadást írásban közölni kell a gazdálkodó szervezettel és a harmadik személlyel. Ha az utóbbi 15 napon belül nem nyilatkozik vagy a követelést vitatja, a vagyonfelügyelő haladéktalanul az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat. Ha a harmadik személy jóhiszemű volt, a bíróság a marasztalást részben vagy egészben mellőzheti, vagy annak összegét csökkentheti.

(4) A vagyonfelügyelői tisztség - ha a felek másként nem rendelkeznek - a csődeljárás befejezetté nyilvánításával [19. § (2) bekezdés] vagy a felszámoló kirendelésével szűnik meg.

(5) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a felszámoló kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók, díjának mértékét pedig a bíróság a felszámoló díjának összegét (59. §) alapul véve állapítja meg.

Egyezség a csődeljárásban

15. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(2) Az eljárás kezdetét követő 60 napon belül az adósnak egyezségi tárgyalást kell kitűznie, amelyre az egyezségi javaslat, valamint a fizetőképesség helyreállítását eredményező program kézbesítésével a hitelezőket meg kell hívnia.

(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.

(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének időpontját - a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni.

16. § (1) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt, választmányokat (a továbbiakban: választmány) alakíthatnak.

(2) A választmány megalakításának módját, jogosultságát, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.

(3) A választmány egyezséget csak a megállapodásban résztvevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetőleg kötelezettséget csupán ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.

(4) A választmány megalakításáról, tagjairól és a (3) bekezdés szerinti jogosultságáról a megalakulást követő 8 napon belül tartozik értesíteni az adóst, valamint a vagyonfelügyelőt.

17. § (1) Az egyezség megkötéséhez a tárgyaláson megjelent valamennyi hitelező jóváhagyása szükséges. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

(2) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti.

18. § (1) Az egyezségnek tartalmaznia kell különösen

a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre,

b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követelései elengedését vagy átvállalását, illetőleg mindazt, amit az adós és a hitelezők (a továbbiakban együtt: felek) az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak.

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá.

(3) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízhatják a vagyonfelügyelőt, egy vagy több hitelezőt illetve kívülálló személyt jelölhetnek ki.

(4) Az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízott, illetve kijelölt jogait és hatáskörét az egyezségben írásba kell foglalni.

19. § (1) A felek között létrejött egyezséget az adós - az egyezségi megállapodás és a társasági jegyzőkönyv megküldésével - a megkötéstől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. Ennek elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

(2) Ha az egyezség e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, a bíróság - a bejelentéstől számított 15 napon belül - az eljárást végzéssel befejezettnek nyilvánítja, ellenkező esetben az eljárás befejezetté nyilvánítását megtagadja.

(3) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

(4) A bíróság elrendeli az eljárást befejezetté nyilvánító jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

20. § Az a hitelező, aki az egyezségi tárgyaláson nem jelent meg, a végzés közzétételét követő 90 napig az adóssal szemben nem kezdeményezhet felszámolási eljárást.

21. § (1) Ha az adós és a hitelezők között nem jött létre egyezség, ezt az adós az ok megjelölésével, a meghiúsulástól számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentés elmulasztása esetén a bíróság az adóst 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja.

(2) A bejelentést követő - vagy ha bejelentés nem történt, a fizetési haladék (moratórium) lejártát követő - 15 napon belül a bíróság végzéssel hivatalból megindítja a felszámolási eljárást.

(3) A fizetési haladék (moratórium) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott közzététel, illetve a 21. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés időpontjában megszűnik akkor is, ha a 12. §-ban meghatározott időtartam még nem telt le.

III. fejezet

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítása

22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

a) az eredménytelen csődeljárást követően a bíróságnak a 21. § (2) bekezdése szerint meghozott végzése alapján, vagy

b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy

c) a cégbíróság értesítése alapján [1989. évi 23. tvr. 22. § (1) bekezdés]

folytatható le.

(2) Ha a felszámolási eljárás megindítása iránt hitelezői kérelem és az adós csődbejelentése folytán indult eljárás a bíróság előtt egyidejűleg van folyamatban, a bíróság - ha annak kizáró oka [7. § (2) bekezdés] nincs - az adósnak a hitelezői kérelem benyújtásáról való értesítéséig a csődeljárás megindítását teszi közzé.

23. § (1) Ha felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. §-ban foglaltak az irányadók. A kérelemben az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés].

(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.

(3) Az adós felszámolási eljárást köteles kérni, ha a 9. § szerinti csődeljárásra azért nincs lehetőség, mert 3 éven belül csődeljárás már folyt ellene.

(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásáról, azzal egyidejűleg a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet köteles értesíteni.

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a követelést elismeri-e. Ha a követelést elismeri, úgy további 3 napon belül az adós köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet és koncesszió esetén a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról tájékoztatni. Ha a követelést nem ismeri el vagy nem nyilatkozik, úgy a bíróság a kérelmet megvizsgálja és annak eredményétől függően a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát állapítja meg.

25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) azt a moratórium időszakában, vagy nem a 20. §-ban előírt határidő megtartásával terjesztették elő;

c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;

d) az adós a kérelmező és a 8. § (2) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

e) a 22. § (2) bekezdése szerint a csődeljárás megindítását kell közzétenni.

(2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2) Ha a felszámolási eljárást megelőző csődeljárást az adós fizetésképtelenségre hivatkozással kérte, vagy a csődöt a 9. §-ban foglaltak alapján jelentette be, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.

27. § (1) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha

a) a 3. § f) pontjában foglaltak valamelyikét valósnak találja, és

b) az adós kérelmére a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett - legfeljebb 30 napos - határidő eredménytelenül telt el.

(2) A bíróság a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a felszámolás iránti kérelem beérkezését, vagy a 21. § (2) bekezdése alapján meghozott végzést követő 60 napon belül végzéssel állapítja meg.