1991. évi LV. törvény
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről1
[A Megállapodást a 78/1990. (XI. 17.) OGY határozatával az Országgyűlés 1990. november 13-án elfogadta. Az elfogadási okmánynak a letétbe helyezése 1990. december 5-én megtörtént. A Megállapodás a Francia Köztársaságnak a Külügyminisztériumhoz küldött értesítése szerint 1991. március 28-án hatályba lépett.]
1. § Az Országgyűlés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról
A Szerződő Felek,
Elkötelezve magukat a többpárti demokrácia, a jog uralma, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság alapelveihez;
Felidézve az európai biztonság és együttműködés tárgyában tartott helsinki értekezlet záróokmányát, különösen annak az elvekről szóló deklarációját;
Üdvözölve a közép- és kelet-európai országoknak arra irányuló szándékát, hogy elősegítsék a többpárti demokrácia gyakorlati megvalósítását, megszilárdítsák a demokratikus intézményeket, a jog uralmát és az emberi jogok tiszteletben tartását és arra vonatkozó készségüket, hogy a piac felé orientálódó gazdaság kialakítása céljából reformokat hajtsanak végre;
Figyelembe véve az arra irányuló szoros és összehangolt együttműködés jelentőségét, hogy a közép- és kelet-európai országok gazdasági haladását elősegítsék, segítsék őket abban, hogy gazdaságuk nemzetközileg versenyképesebbé váljék és támogassák őket újjáépítésük és fejlesztésük terén és ezáltal mérsékeljék, ahol az helyénvaló, a gazdaságaik finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat;
Abban a meggyőződésben, hogy egy olyan többoldalú pénzügyi intézmény megalapítása, amely alapvető jellege szerint európai és tagságát tekintve széleskörűen nemzetközi, elősegítené e célkitűzések szolgálatát és egy új és egyedülálló szerkezetű együttműködést létesítene Európában;
Megállapodtak abban, hogy ezennel megalapítják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (a továbbiakban: a Bank), amely a következők szerint működik:
I. fejezet
Cél, feladatok és tagság
1. cikk
Cél
A gazdasági haladás és az újjáépítés elősegítése keretében a Bank célja, hogy a többpárti demokrácia, pluralizmus és piacgazdaság alapelvei mellett magukat elkötelezett és azokat alkalmazó közép- és kelet-európai országokban előmozdítsa a nyitott piacorientált gazdaságok felé irányuló átmenetet és támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezést.
2. cikk
Feladatok
1. A Bank avégett, hogy hosszú távon teljesítse azt a célját, hogy elősegítse a közép- és kelet-európai országoknak a nyitott piacorientált gazdaságokba való átmenetét és támogassa a magán- és vállalkozói kezdeményezést, a következő intézkedésekkel segíti az azt elfogadó tagországokat abban, hogy a demonopolizációt, decentralizációt és privatizációt is tartalmazó szerkezeti és szektorális gazdasági reformokat hajtsanak végre, és annak elősegítésében, hogy gazdaságaik teljesen integrálódjanak a nemzetközi gazdaságba;
(i) magán és egyéb érdekelt befektetők útján, különösen a kis- és közepes nagyságú vállalkozások terén, elősegíti a termelékeny, versenyképes és magánszektor tevékenység létesítését, fejlesztését és kiterjesztését;
(ii) mozgósítja a belföldi és külföldi tőkét és a gyakorlott vezetést az (i) bekezdésben írt célokra;
(iii) támogatja a jövedelmező befektetést a szolgáltatási és pénzügyi szektorban és az azokkal összefüggő olyan infrastruktúrákban, ahol a magán- és vállalkozói kezdeményezés támogatása szükséges, ezáltal elősegítve egy versenyképes környezet kialakítását és növelve a termelékenységet, az életszínvonalat és munkakörülményeket;
(iv) műszaki segítséget nyújt adott létesítmények előkészítéséhez, finanszírozásához és megvalósításához, akár egyedileg, akár meghatározott beruházási programokkal kapcsolatosan;
(v) ösztönzi és bátorítja a tőkepiacok fejlesztését;
(vi) támogatást nyújt olyan józan és gazdaságilag megvalósítható létesítményekhez, amelyekben egynél több fogadó tagország érdekelt;
(vii) tevékenysége egész körében elősegíti a környezetileg egészséges és fenntartható fejlesztést; és
(viii) elvállal egyéb olyan tevékenységeket és olyan egyéb szolgáltatásokat nyújt, amelyek e feladatokat elősegíthetik.
2. E cikk 1. bekezdésében hivatkozott feladatok végrehajtása során a Bank szorosan együttműködik összes tagjával és oly módon, ahogyan azt ezen Megállapodás feltételei keretében megfelelőnek tarthatja, a Nemzetközi Valuta Alappal, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökséggel és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és együttműködik az Egyesült Nemzetekkel és azok Szakosított Intézményeivel és egyéb testületeivel és bármely olyan közületi vagy magánszeméllyel, amely érdekelt a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlesztésében és az ezekben az országokban történő befektetésben.
3. cikk
Tagság
1. A Bank tagjai lehetnek:
(i) 1. európai országok és 2. olyan nem európai országok, amelyek a Nemzetközi Valuta Alap tagjai; és
(ii) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Beruházási Bank.
2. A jelen cikk 1. bekezdése szerint a tagságra jogosult olyan országok, amelyek ezen Megállapodás 61. cikke szerint nem lettek tagok, olyan kikötésekkel és feltételekkel vehetők fel, amelyeket a Bank a Bankban való tagságra vonatkozólag a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának igenlő szavazatával megállapíthat.
II. fejezet
Alaptőke
4. cikk
Engedélyezett alaptőke
1. Az eredeti engedélyezett alaptőke tíz (10) milliárd ECU. Ez egyenként tízezer (10 000) ECU névértékű egymillió (1 000 000) részvényre oszlik, amelyeket csak tagok jegyezhetnek e Megállapodás 5. cikkének rendelkezései szerint.
2. Az eredeti alaptőke befizetett részvényekre és felhívásra fizetendő részvényekre oszlik. A befizetett részvények kezdeti végösszege három (3) milliárd ECU.
3. Az engedélyezett alaptőke akkor és olyan feltételekkel emelhető, amely a tagok összes szavazati jogosultságának legalább háromnegyedét képviselő Kormányzók legalább kétharmadának a szavazata szerint célszerűnek tűnhet.
5. cikk
Részvényjegyzés
1. Mindegyik tag jegyez a Bank alaptőkéjének részvényeiből feltéve, hogy teljesítette a tagság jogi követelményeit. Az eredeti engedélyezett alaptőke minden egyes jegyzése 3:7 arányban történik a befizetett részvények és a felhívásra fizetendő részvények között. Az ezen Megállapodás olyan aláírói számára, akik az ezen Megállapodás 61. cikke szerint lesznek tagok, a jegyzésre rendelkezésre álló részvények kezdeti mennyiségét az A) melléklet részletezi. Egy tagnak sem lehet 100 részvénynél kevesebb jegyzése.
2. Az olyan országok által jegyzendő részvények kezdeti számát, amelyeket ezen Megállapodás 3. cikkének 2. bekezdése szerint vesznek fel tagul, a Kormányzótanács állapítja meg; feltéve azonban, hogy nem engedélyezhető olyan jegyzés, amelynek az lenne a hatása, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai által az Európai Gazdasági Közösséggel és az Európai Beruházási Bankkal együtt birtokolt alaptőke százalékát az összes jegyzett alaptőke többsége alá csökkentené.
3. A Kormányzótanács legalább öt (5) éves időközönként felülvizsgálja a Bank alaptőkéjét. Az engedélyezett alaptőke felemelése esetében mindegyik tagnak ésszerű lehetőséget kell nyújtani arra, hogy - a Kormányzótanács által megállapítandó egységes kikötésekkel és feltételekkel - olyan arányban jegyezzenek az alaptőke-emelésből, ahogyan jegyzett tőkéjük aránylik az ilyen emelést közvetlenül megelőzően fennálló összes jegyzett alaptőkéhez. Egy tag sem köteles arra, hogy egy alaptőke-emelés bármely részét jegyezze.
4. Az e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a Kormányzótanács egy tag kérelmére emelheti e tag jegyzését vagy az engedélyezett alaptőkén belül olyan részvényeket juttathat e tagnak, amelyeket más tagok nem vettek át, feltéve azonban, hogy az ilyen emelésnek nem lehet az a hatása, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai által az Európai Gazdasági Közösséggel és az Európai Beruházási Bankkal együtt birtokolt alaptőke százalékát az összes jegyzett alaptőke többsége alá csökkentené.
5. A tagok által kezdetben jegyzett részvényeket névértéken bocsátják ki. Egyéb részvényeket névértéken bocsátják ki, kivéve ha a Kormányzók a tagok összes szavazati jogosultságának legalább kétharmadát képviselő Kormányzók legalább kétharmadának szavazatával úgy határoz, hogy azokat különleges körülmények között más feltételekkel bocsátja ki.
6. A részvényeket nem szabad elzálogosítani vagy bármi módon megterhelni és azok nem átruházhatók, kivéve a Bankra az ezen Megállapodás VII. fejezete szerint.
7. A tagoknak a részvényeken alapuló kötelezettsége a kibocsátási áruk be nem fizetett részére korlátozódik. Egy tag sem felelős tagsága alapján a Bank kötelezettségeiért.
6. cikk
A jegyzések kifizetése
1. Az ezen Megállapodás mindegyik olyan aláírója által, amely az ezen Megállapodás 61. cikke szerint válik taggá, kezdetben jegyzett befizetendő részvények összegét öt (5), ezen összeg egyenként húsz (20) százalékát kitevő részletben kell kifizetni. Az első részlet mindegyik tag által az ezen Megállapodás hatálybalépésének időpontját vagy a 61. cikk szerinti ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének időpontját követő hatvan napon belül fizetendő, ha az utóbbi későbbi mint a hatálybalépés időpontja. A fennmaradó négy részlet mindegyike egymást követőleg az előzőnek esedékességi időpontjától számított egy évre válik esedékessé és - mindegyik tag törvényhozási követelményeitől feltételezetten - fizetendővé.
2. Az e cikk 1. bekezdése szerint vagy egy, az ezen Megállapodás 3. cikkének 2. bekezdése szerint felvett tag által teljesítendő minden egyes törlesztés kifizetésének ötven százalékát az ilyen tag által kibocsátott és ECU-re, egyesült államokbeli dollárra vagy japán yenre szóló saját váltókkal vagy egyéb kötelezvényekkel lehet teljesíteni, amelyek aszerint vehetők igénybe, ahogyan a Banknak műveletei eredményeként likvid tőkékre van szüksége. E váltóknak vagy kötelezvényeknek nem-átruházhatóknak, nem-kamatozóknak és névértéken felszólításra a Bank javára fizetendőknek kell lenniök. Az e váltókon vagy kötelezvényeken alapuló felszólításokat ésszerű időközönként úgy kell megtenni, hogy az egyes tagokhoz intézett felszólításoknak a felszólítás időpontjában fennálló ECU-értéke arányban legyen a váltókat, vagy kötelezvényeket letétbe helyező mindegyik ilyen tag által jegyzett és birtokolt befizetett részvények számával.