1991. évi LX. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról1
Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak érdekében, hogy erősödjék
a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének stabilitása,
a belföldi fizetési rendszer működőképessége,
a nemzetgazdaság belső és külső pénzügyi egyensúlya, tartós fejlődése és nemzetközi integrációja.
I. fejezet
A Magyar Nemzeti Bank jogállása és alapvető feladata
1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz- és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását.
4. § (1) Az MNB alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.
(3) Az MNB aranyból és devizából készletet gyűjt.
(4) Ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályokban előírt feladatokat.
II. fejezet
Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § (1) Az MNB a pénzintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történő jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
(2) A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével az MNB előmozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).
Monetáris politika eszközei
8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a pénzintézetek kötelező jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.
Refinanszírozás
9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB
a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);
b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;
c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.
(2) Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a pénzintézet saját kibocsátású értékpapírja.
Kötelező jegybanki tartalék
10. § (1) Az MNB előírhatja, hogy a pénzintézetek idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2) Az MNB a pénzintézetek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.
Napi likviditási tartalék
11. § (1) Az MNB a pénzintézetek összes eszközének meghatározott arányában (likviditási ráta) jegybankképes eszközök tartását írhatja elő.
(2) A jegybankképes eszköz jegybankpénzre való fizetési ígéret, jegybankpénzre korlátozás nélkül átváltható likvid eszköz vagy az MNB által ilyenként elfogadott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lehet.
12. § Az MNB a tartalékráta és a likviditási ráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.
Árfolyamok
13. § (1) Az MNB jegyzi és teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat.
(2) Az árfolyamok megállapításának, illetőleg befolyásolásának rendjét a Kormány az MNB-vel egyetértésben állapítja meg.
(3) Az MNB szükség és lehetőség szerint intervencióval védi és befolyásolja a (2) bekezdés szerint kialakított árfolyamokat a belföldi és külföldi devizapiacokon.
Kamatok
14. § (1) Az MNB rögzített és mozgó kamatokat, ezen belül jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz.
(2) Az MNB jogosult a pénzintézetek által kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét meghatározni, ide értve az alkalmazható legmagasabb kamatláb mértékét és - ha kedvezményes kamatozású jegybanki forrást bocsát rendelkezésre - a megszerzett források és a kihelyezett eszközök egymáshoz viszonyított kamatkülönbségének mértékét is.
15. § (1) Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) Az MNB a jegybanki alapkamat tervezett változtatásáról tájékoztatni köteles a Kormányt.
16. § A pénzintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.
Rendkívüli hitel pénzintézet szükséghelyzetében
17. § A pénzintézet fizetésképtelenné válásának veszélye, illetve saját tőkéjének huszonöt százalékot elérő csökkenése, vagy más, különösen súlyos veszélyhelyzet esetén - ha az a bankrendszer más tagjait vagy a betéteseket is fenyegeti - az MNB a pénzintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB az Állami Bankfelügyeletnek a szükséghelyzetben teendő intézkedésétől, illetőleg az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a pénzintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.
Kapcsolat az államháztartással; az MNB számlavezetési tevékenysége
18. § (1) Az MNB vezeti az állam, a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit.
(2) Az MNB vezetheti az (1) bekezdésben nem említett más költségvetési szervek pénzforgalmi számláját is.
19. § (1) Az MNB az államháztartással finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetésen keresztül tarthat.
(2) Az MNB az államháztartással való hitelkapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.
(3) Az MNB a központi költségvetésnek egy évnél rövidebb és egy évnél hosszabb lejáratú hiteleket nyújthat. Az adott évben a központi költségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek három százalékát. A nyújtható hitelek mértékének szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a privatizációs bevételekből származó államadósság-csökkenést.
(4) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó.
(5) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az államadósság csökkentésére kell fordítani.
20. § (1) Az MNB-nek külföldi pénznemben külföldivel szemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos, illetőleg irányadó árfolyama változtatásából eredő veszteség, illetőleg nyereség az államadósságot növeli, illetőleg csökkenti.
(2) Az (1) bekezdésben említett követeléseket és tartozásokat érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított keresztárfolyama változásából eredő különbözeteket az MNB mérlegében kell elszámolni.
(3) Az (1) bekezdésben említett veszteség finanszírozására az MNB a központi költségvetésnek kamatmentes hitelt nyújt. E hitel állományát a 19. § (3) bekezdésében említett mérték szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
21. § A pénzkibocsátási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az államadósság csökkentésére kell fordítani.
22. § (1) Az állam nevében, illetve megbízásából a központi költségvetés folyó hiányának fedezésére kibocsátott, az MNB tulajdonában lévő értékpapírok, valamint az MNB által a nyíltpiaci műveletek keretében megvásárolt, ilyen állami kibocsátású értékpapírok - ide nem értve a visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt értékpapírokat - állományát a 19. § (3) bekezdésében említett mérték szempontjából figyelembe kell venni.
(2) Az MNB és az állam megállapodhat, hogy az állam az MNB-vel szemben fennálló hiteleinek átalakításaként az MNB számára állam által kibocsátott értékpapírokat biztosít. Az így átadott értékpapírok címletét, kamatát (diszkontját), illetve összegét az állam és az MNB közötti megállapodás határozza meg.
(3) E §-ban meghatározott feladatai során az államot a pénzügyminiszter képviseli.
23. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. Az állam nevében történő értékpapír-kibocsátás előtt - különösen annak időpontja és módja tekintetében - az MNB véleményét ki kell kérni.
(2) Az MNB az állam által kibocsátott értékpapírok piacán az egyensúly megteremtése céljából, az állam megbízása alapján és az állam számlájára az értékpapírtőzsdén állam által kibocsátott értékpapírokat adhat el, illetve vásárolhat.
24. § Az MNB az állam külföldi hitelfelvételei és garanciavállalásai, értékpapír-kibocsátásai, valamint a nemzetközi szervezetektől felveendő hitelek tekintetében a Kormány meghatalmazása alapján járhat el.
25. § Az MNB vezetheti a Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláját.
26. § (1) Az MNB vezeti - ha más pénzintézetet nem hatalmaz fel - a pénzintézetek pénzforgalmi számláit. Az MNB az Állami Bankfelügyelet egyetértésével előírhatja, hogy a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek pénzforgalmi számláját az MNB-nél kell vezetni.
(2) Az MNB vezetheti a biztosító intézetek pénzforgalmi számláit.
(3) Az MNB vezeti - kérelmükre - az értékpapír-forgalmazók pénzforgalmi számláját.
27. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.
Devizagazdálkodási feladatok
28. § Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve. Az MNB devizahatósági jogkörét a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok állapítják meg.
29. § (1) Az MNB szabályozza - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben - a pénzintézeteknek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyeknek külföldi pénznemben végzett pénzintézeti tevékenységét; pénzintézet devizaműveletet az MNB-nek - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben adott - felhatalmazása alapján végezhet. Az MNB részt vesz az exporthitelnyújtás elveinek és feltételeinek kialakításában.