(2) Külföldi hiteleket - ide nem értve a 24. §-ban meghatározott kormányhiteleket - az MNB, valamint a (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség mellett pénzintézetek és más jogi személyek vehetnek fel és nyújthatnak.

(3) Pénzintézetek az MNB-nek történő bejelentési kötelezettség mellett vehetnek fel külföldi hiteleket. Az MNB engedélyezheti pénzintézeteknek külföldi hitelek nyújtását, más jogi személyeknek külföldi hitelek felvételét és nyújtását.

(4) Az engedélyezés és bejelentés rendjét az MNB és a pénzügyminiszter alakítja ki.

(5) A közép- és hosszú lejáratú hitelfelvételekről az MNB a Kormányt havonta tájékoztatja.

30. § (1) Az MNB gondoskodik arról, hogy a külföldi fizetések lebonyolításához és az ország devizális biztonságához megfelelő mennyiségű külföldi fizetőeszköz álljon rendelkezésre. A külföldi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő hitel- és devizaműveletek 29. § (1) bekezdésében említett szabályozását erre figyelemmel alakítja ki.

(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.

31. § Az MNB ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályban meghatározott teendőket.

32. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat nem rendelkezik.

Pénzforgalmi feladatok

33. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.

(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.

Jegybanki és információs rendszer

34. § (1) Feladatai ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg az Állami Bankfelügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a pénzintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.

(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(4) A pénzintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.

Jegybanki ellenőrzés

35. § (1) A jegybanki ellenőrzés a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek tekintetében a pénzforgalomról és a bankhitelről, valamint a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok és a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.

(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.

(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.

(4) Jogszabálysértés megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:

a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;

b) a pénzintézet és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;

c) más szervet intézkedés végett megkeresni;

d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.

(5) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.

36. § (1) Ha a pénzintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást jogszabályt sértő hitelezési tevékenységre használja fel, az MNB a jogellenesen felhasznált összeg mértékéig - a refinanszírozási hitelszerződésben meghatározott kamat mellett - büntető kamatot is felszámíthat.

(2) Ha a pénzintézet megszegi a 35. § (1) bekezdésében említett jogszabályokat, illetőleg előírásokat, az MNB - a jogszabálysértés megállapításától számított egy évig - a pénzintézettel kötendő refinanszírozási hitelszerződéseiben - az ügyleti kamat mellett - büntető kamatot, illetőleg rövidebb lejárati határidőt érvényesíthet, ismétlődő vagy súlyos esetben pedig a pénzintézetet a refinanszírozásból részben vagy egészben kizárhatja.

(3) A büntető kamat legmagasabb mértékét az MNB közzéteszi.

Pénzkibocsátás

37. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.

(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a pénzintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.

(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a pénzintézetek, vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.

(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.

(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.

(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.

38. § Az MNB gondoskodik a bankjegy- és érmegyártás feltételeiről. Ennek költségeit nyereségéből fedezi.

39. § A pénzintézetek és a posta pénztárai díj-, jutalék- és költségmentesen kötelesek pénzérmét más címletű pénzérmére és bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű bankjegyre és pénzérmére átváltani.

40. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.

(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.

III. fejezet

Az MNB kapcsolatai más szervekkel

Kapcsolat az Országgyűléssel

41. § (1) Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

(2) Az MNB elnöke az Országgyűlésnek bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal

42. § Az MNB részt vesz a Kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában, véleményezi a kormányzati gazdaságpolitikával kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat.

43. § Az MNB és a Pénzügyminisztérium kölcsönösen egyezteti az éves monetáris politikai irányelvekre vonatkozó elképzeléseket, illetőleg az éves költségvetési javaslatra és az esetleges költségvetési hiány finanszírozásának módjára vonatkozó elgondolásokat.

44. § A Kormány az MNB éves monetáris politikai irányelveiről - az Országgyűlésnek történő bemutatása előtt - állást foglal.

45. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.

46. § (1) A jegybanktanács (57. §) és az MNB igazgatósági ülésének (61. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.

(2) Az MNB igazgatósági ülésén a Kormányt az általa kijelölt miniszter képviseli.

47. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

48. § Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) részére a monetáris folyamatok alakulásáról rendszeres és - kérésre - eseti információt nyújt. A rendszeres információ-szolgáltatás tartalmáról és az információ-közlés gyakoriságáról az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

49. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

50. § Az MNB - szem előtt tartva e törvényben meghatározott jegybanki feladatát és felelősségét - a Kormány, illetőleg a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) gazdaságpolitikai döntéseivel, az általuk kiadott jogszabályokkal kapcsolatos véleményét - ha álláspontjának más módon nem tud érvényt szerezni - jogosult nyilvánosságra hozni.

Kapcsolat az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Értékpapírfelügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel

51. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Értékpapírfelügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel.

(2) Az MNB igazgatósági ülésének az Állami Bankfelügyelet, az Állami Értékpapírfelügyelet, illetőleg Állami Biztosításfelügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a felügyelet vezetőjét meg kell hívni.

52. § (1) Bankfelügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható

a) pénzintézet tevékenységi körének meghatározásához és módosításához;

b) egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó engedélyköteles pénzintézeti tevékenységének végzéséhez, engedélyköteles pénzintézeti tevékenységi köre módosításához;

c) pénzintézet fiókjának, bankképviseletének, illetve egyéb vállalkozásának külföldön történő létesítéséhez, továbbá a pénzintézet külföldi vállalkozásban történő részesedés szerzéséhez,

d) pénzintézetek átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához;

e) külföldi pénzintézet magyarországi bankképviseletének létesítéséhez;

f) külföldi pénzintézet magyarországi fiókjának működéséhez.

(2) Belföldi pénzintézetben külföldi tulajdonszerzéséhez és külföldi részvétellel működő pénzintézet létesítéséhez az MNB hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a pénzintézetben az összes külföldi részesedés aránya nem haladja meg a pénzintézet tőkéjének tíz százalékát.