1991. évi LXI. törvény

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés kihirdetéséről1

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1990. évi január hó 13. napján cserélték ki.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződést (továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke

attól az óhajtól áthatva, hogy a két állam és népei közötti sokoldalú baráti kapcsolatokat minél jobban megszilárdítsák és az együttműködést a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között az 1968. június 14-én kötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződéssel összhangban fejlesszék,

attól a törekvéstől vezérelve, hogy tökéletesedjék a jogsegély-nyújtás, valamint mélyüljenek a jogi kapcsolatok az igazságügyi és más olyan szervek között, amelyek az állampolgárok jogi ügyeiben, jogaik és érdekeik védelmében tevékenykednek

e Szerződés megkötését határozták el:

Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Kulcsár Kálmán akadémikust,

igazságügyminisztert

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke

Milan Cíc akadémikust,

a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyminiszterét

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni ügyeikben ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő fél állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári jogi, családjogi és büntető ügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket, tehetnek indítványokat és végezhetnek más eljárási cselekményeket, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) Ennek a Szerződésnek a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a jogi személyekre is.

(4) E Szerződés alkalmazása szempontjából polgári ügyön a munkajogi és szövetkezeti tagsági viszonyból keletkezett ügyeket is érteni kell.

2. cikk

Jogsegély

(1) A bíróságok, ügyészségek, állami közjegyzők (a továbbiakban: igazságügyi szervek), valamint a polgári jogi, családjogi és büntetőügyekben eljáró más hatóságok ezekben az ügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

(2) Munkajogi ügyekben jogsegélyt egymásnak csak az erre hivatott igazságügyi szervek nyújtanak.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A Szerződő Felek igazságügyi szervei a Szerződés végrehajtása során közvetlenül érintkeznek egymással, hacsak e Szerződés másként nem rendelkezik.

(2) A polgári jogi, családjogi és büntetőügyekben eljáró más hatóságok a Szerződés végrehajtása során az illetékes igazságügyi szervek útján érintkeznek egymással, hacsak e Szerződés másként nem rendelkezik.

(3) Központi szervek e Szerződés értelmében a Magyar Népköztársaság részéről: a Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfőbb Ügyészsége, a Cseh Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

4. cikk

Nyelvhasználat

(1) A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös érintkezésben a Szerződés végrehajtása során saját hivatalos nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.

(2) A jogsegélykapcsolatok megkönnyítése érdekében - lehetőség szerint - az iratoknak a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült fordítását csatolják azokban az esetekben is, amelyekre azt a Szerződés kötelezően nem írja elő.

5. cikk

A jogsegély terjedelme

A Szerződő Felek egyes eljárási cselekmények foganatosításával - így különösen iratok kiállításával, megküldésével és kézbesítésével, szemlék foganatosításával, tárgyi bizonyítékok átvételével és átadásával, szakértői vélemények elkészítésével és foganatosításával, felek, terheltek, tanúk és szakértők kihallgatásával, felek és más személyek meghallgatásával, valamint a határozatok végrehajtásával nyújtanak egymásnak jogsegélyt.

6. cikk

A jogsegély iránti megkeresés tartalma

(1) A megkeresésnek tartalmaznia kell

a) a megkereső hatóság megjelölését,

b) a megkeresett hatóság megjelölését,

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,

d) a felek családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, állampolgárságát, foglalkozását és a büntetőügyekben - a lehetőség szerint - a gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét; jogi személyeknél azok megnevezését és a székhelyét,

e) a tanúknak és a d) pontban felsorolt személyek képviselőinek családi és utónevét, valamint címét,

f) a megkeresés tárgyát és a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatokat,

g) büntetőügyekben az elkövetett bűncselekmény leírását és minősítését.

(2) A megkeresést a jogosult hivatalos személy aláírásával és a megkereső szerv hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) A Szerződő Felek a jogsegélyforgalomban kétnyelvű nyomtatványokat is használhatnak.

7. cikk

A megkeresés elintézésének módja

(1) A megkeresés elintézésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. A megkereső hatóság kérelmére a megkeresést a megkeresésben meghatározott módon kell teljesíteni, ha az nincs ellentétben a megkeresett Szerződő Fél jogával.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes, a megkeresést átteszi az illetékes hatósághoz, és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy pontos címe nem ismeretes, a megkeresett hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a cím megállapítására. Ha a címet nem tudja megállapítani, erről a megkereső hatóságot értesíti és egyidejűleg a megkeresést visszaküldi.

(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a megkereső hatósággal, valamint az érdekeltekkel a megkeresés teljesítésének helyét és idejét.

(5) A megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése után az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi; ha a megkeresés nem volt teljesíthető, az iratok visszaküldésével egyidejűleg közli azokat az okokat is, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.

8. cikk

A tanúk és a szakértők védelme

(1) Az olyan személy részére szóló idézés, akinek a lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van, és akit a másik Szerződő Fél megkereső hatósága előtt tanúként vagy szakértőként kell kihallgatni, nem tartalmazhat kényszerítő eszközök alkalmazására utaló fenyegetést meg nem jelenés esetére.

(2) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - állampolgárságára tekintet nélkül -, aki az idézésre a másik Szerződő Fél megkereső hatósága előtt megjelenik, sem a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény, sem valamely más olyan cselekmény miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, nem lehet büntető vagy szabálysértési eljárást indítani és vele szemben ilyen cselekmény miatt kiszabott büntetést végrehajtani.

(3) A tanú és szakértő számára biztosított ez a védelem megszűnik, ha a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a megkereső hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincs szükség, egy héten belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el.

(4) A tanú, illetve a szakértő jogosult az útiköltségének, tartózkodási költségeinek és elmaradt keresetének megtérítésére; a szakértő ezenkívül szakértői díjra is igényt tarthat. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a tanú vagy a szakértő milyen térítésre tarthat igényt. Kérésre előleget kell adni költségeikre.

9. cikk

Kézbesítés

A megkeresett hatóság az iratokat saját államának jogszabályai szerint kézbesíti, ha a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben az iratot a címzettnek csak akkor kézbesíti, ha az önként hajlandó azt átvenni. A 6. és 7. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

10. cikk

A kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét az átvevő aláírásával és a megkeresett hatóság hivatalos pecsétjével, dátummal és a jogosult hivatalos személy aláírásával vagy a megkeresett hatóság olyan igazolásával kell tanúsítani, amely tartalmazza a kézbesítés módját, helyét és idejét. Ha a kézbesítendő iratot két példányban küldték meg, az irat átvételét és a kézbesítés megtörténtét a másodpéldányon is lehet igazolni.

11. cikk

Kézbesítés saját állampolgárok részére

A Szerződő Felek saját állampolgáraik részére diplomáciai képviseletük vagy konzuli hatóságuk útján is kézbesíthetnek iratokat.

12. cikk

A jogsegély költségei

(1) A jogsegély teljesítéséért a megkeresett Szerződő Fél költséget nem igényelhet. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során a saját területükön felmerült költségeket.