(2) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a megkereső Szerződő Felet illeti meg.
13. cikk
Jogi tájékoztatás
A Szerződő Felek központi hatóságai kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az államuk területén hatályban lévő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint az igazságügyi szervek joggyakorlatáról és egyéb jogi kérdésekről.
14. cikk
Címek és egyéb adatok megállapítása
(1) A Szerződő Felek igazságügyi szervei kérelemre segítséget nyújtanak a területükön tartózkodó személyek címének megállapításához, ha ez állampolgáraik jogainak érvényesítéséhez szükséges.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél igazságügyi szervénél tartás iránti igényt érvényesítenek olyan személlyel szemben, aki a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, ez utóbbi Szerződő Fél igazságügyi szerve kérelemre segítséget nyújt e személy munkaadójának, valamint jövedelme összegének megállapításához is.
15. cikk
Okiratok érvényessége
(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított vagy hitelesített és hivatalos pecséttel, valamint a jogosult hivatalos személy aláírásával ellátott okiratok a másik Szerződő Fél területén minden további hitelesítés nélkül felhasználhatók. Ugyanez érvényes az okiratoknak - az illetékes hatóság által hitelesített - másolataira és fordításaira is.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak tekintendő iratok a másik Szerződő Fél területén is a közokiratok bizonyító erejével bírnak.
A személyi állapotra vonatkozó okiratok megküldése
16. cikk
(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai megküldik egymásnak az egyik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozóan a másik Szerződő Fél anyakönyveiben foganatosított bejegyzésekről készült kivonatokat. A bejegyzés elvégzése után a kivonatokat késedelem nélkül, díjmentesen, diplomáciai úton küldik meg egymásnak. Ugyanez vonatkozik az utólagos bejegyzésekre, változtatásokra és a bejegyzések kijavítására is.
(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai - kérelemre - hivatalos használatra, díjmentesen, diplomáciai úton küldik meg egymásnak a kért anyakönyvi kivonatokat.
(3) A Szerződő Felek állampolgárai anyakönyvi kivonatok megküldése iránti kérelmeiket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához közvetlenül küldhetik meg. A kért iratokat a kérelmező számára azon Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala útján küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.
17. cikk
A Szerződő Felek illetékes hatóságai megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő jogerős határozatok másolatát.
18. cikk
A Szerződő Felek állampolgárai az olyan okiratok kiállítása és megküldése iránti kérelmeiket, amelyek képesítésre, munkaviszony tartalmára - beleértve a munkabért is -, továbbá egyéb személyi vagy vagyoni jogaikra és érdekeikre vonatkoznak, közvetlenül küldhetik meg a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához. Ha ez a hatóság az okirat kiállítására nem illetékes, a kérelmet átteszi az illetékes hatósághoz és erről értesíti a kérelmezőt. A kért iratokat a kérelmező számára azon Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala útján küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.
19. cikk
Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása
Ha a Szerződés rendelkezései alapján vagyontárgyak, fizetőeszközök vagy követelések átadására, kivitelére, illetőleg átutalására kerül sor, ez a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően történik.
MÁSODIK RÉSZ
Polgári és családjogi ügyek
Első fejezet
20. cikk
A megindított eljárás és az ítélt dolog, mint eljárásjogi akadály
Ha mindkét Szerződő Fél igazságügyi szervének e Szerződés szerint joghatósága van, és eljárás indul ugyanazon ügyben, ugyanazon felek között mindkét Fél igazságügyi szerve előtt, az az igazságügyi szerv, amely előtt az eljárás később indult meg, saját államának jogrendje szerint vagy megszünteti az eljárást, vagy a keresetet, illetve az indítványt elutasítja. Ez megfelelően irányadó a jogerősen elbírált ügyekre is.
Második fejezet
SZEMÉLYI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ÜGYEK
Jog- és cselekvőképesség
21. cikk
(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek ez a személy állampolgára.
(2) A jogi személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely szerint az megalakult.
22. cikk
Ha a Szerződés másként nem rendelkezik, a cselekvőképesség kizárására vagy korlátozására vonatkozó eljárás lefolytatására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek állampolgára az a személy, akinek cselekvőképességéről határozni kell.
23. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél bírósága megállapítja, hogy a területén lakó másik Szerződő Fél állampolgáránál indokolt a cselekvőképesség kizárása vagy korlátozása, erről értesíti a másik Szerződő Fél illetékes bíróságát. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a bíróság ideiglenes intézkedéseket tesz ezen állampolgár személyének vagy vagyonának védelmére.
(2) Ha a másik Szerződő Fél bírósága előtt, amelyet értesítettek a cselekvőképesség kizárásának vagy korlátozásának indokairól, három hónapon belül nem indul eljárás, vagy e határidőn belül ez a bíróság nem nyilatkozik, a cselekvőképesség kizárására vagy korlátozására irányuló eljárás megindításáról annak a Szerződő Félnek a bírósága gondoskodik, amelynek területén ez az állampolgár lakik. Ilyen esetben a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozását kimondó határozatot csak olyan indokok alapján lehet hozni, amelyeket mindkét Szerződő Fél joga meghatároz. A cselekvőképességet kizáró vagy a korlátozást kimondó határozatot a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának megküldik.
24. cikk
E Szerződés 23. cikkében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a cselekvőképességet kizáró vagy azt korlátozó határozat megváltoztatása esetén is.
25. cikk
Holtnak nyilvánítás, eltűntnek nyilvánítás és a halál tényének megállapítása
(1) Holtnak nyilvánítás esetén annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az a személy, akit holtnak kell nyilvánítani, az életben létére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.
(2) Valamely személy holtnak nyilvánítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életben létére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.
(3) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja:
a) olyan személy kérelmére, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingatlan vagyonára örökjogi vagy házassági vagyonjogi igényt kíván érvényesíteni;
b) az eltűnt személy házastársának kérelmére, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor azon Szerződő Fél területén lakik, amely hatósága előtt az eljárás folyik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben az (1) bekezdés szerinti jogot kell alkalmazni. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően hozott határozatoknak jogkövetkezményei csak annak a Szerződő Félnek a területén vannak, amelynek bírósága az ügyben határozott.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az eltűntnek nyilvánításra és a halál tényének megállapítására is.
Harmadik fejezet
CSALÁDJOGI ÜGYEK
26. cikk
Házasságkötés
(1) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.
(2) A házasságkötés alakiságait illetően annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot megkötik.
27. cikk
A házastársak személyi és vagyoni viszonyai
(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél területén laknak, személyi és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárai.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyi és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy legutoljára volt. Ha ilyen közös lakóhelyük nem volt, a bíróság saját államának jogát alkalmazza.
(3) A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó eljárás lefolytatására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
28. cikk
A házasság felbontása
(1) Azon házastársak házasságának felbontására, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a kereset benyújtása idején a másik Szerződő Fél területén van a lakóhelyük, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a házastársak a kereset benyújtása idején az állampolgárai.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a bíróság saját államának jogát alkalmazza.
(3) A házasság felbontására irányuló eljárás lefolytatására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
29. cikk
A házasság nem létezésének és érvénytelenségének megállapítása
(1) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasságkötéshez szükséges anyagi jogi feltételek hiánya miatt érvénytelen, az a jog irányadó, amelyet e Szerződés 26. cikk (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(2) Annak megállapítására, hogy a házasság nem létezik, vagy hogy az a házasság megkötésére előírt alakiságok megsértése miatt érvénytelen, a házasságkötés helyének joga irányadó.
(3) A házasság nem létezésének vagy érvénytelenségének megállapítása iránti eljárásra mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
30. cikk
A szülők és gyermekek közötti jogviszonyok