1991. évi LXIII. törvény

a befektetési alapokról1

E törvény célja annak elősegítése, hogy elsősorban a lakosság, valamint más befektetők megtakarításait a befektetők javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba befektetni. A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, a befektetési jegyek tulajdonosai, akik ebből a közös tulajdonból befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez viszonyított arányában részesednek. E cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén nyilvános vagy - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.

(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a befektetési alap zárt módon történő létrehozatala vagy működése, ha az alap tulajdonosainak száma a húsz főt, vagy az alap saját tőkéjének értéke a százmillió forintot nem haladja meg.

2. § E törvény hatálya alá tartozik a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása.

Fogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

a) befektetési alap: olyan - jogi személyiséggel rendelkező - alap, amelyet valamely befektetési alapkezelő tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: alapkezelő), nyilvános módon - befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával - vagy zárt módon összegyűjtött tőke értékpapírokba (értékpapíralap) vagy ingatlanokba (ingatlanalap) történő befektetésével alakít ki, és a befektetési jegyek tulajdonosainak általános megbízása alapján kezel;

b) nyíltvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz;

c) zártvégű alap: az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba;

d) befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, az e törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa (a továbbiakban: befektető) érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli;

e) visszaváltható befektetési jegy: az olyan befektetési jegy, amelyet a nyíltvégű befektetési alap alapkezelője bocsát ki, és amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a befektetési jegyet a törvény előírásainak megfelelően, az alapkezelési szabályzatban meghatározott módon, a befektető által megjelölt napon nettó eszközértékben készpénzért visszavásárolja;

f) alapkezelő: az a korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;

g) letétkezelő: az a Magyarországon bejegyzett bank, illetve szakosított pénzintézet, amely az alapkezelő megbízásából az i) pontban meghatározott tevékenységet végzi;

h) befektetési alapkezelő tevékenység: amely során az alapkezelő - az általa, e törvény alapján - meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végezteti;

i) befektetési alap letétkezelő tevékenység: amely során a letétkezelő az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével, a nyílt alapok esetében a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

j) nettó eszközérték: a befektetési alap saját tőkéjének a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség levonása után fennmaradó értéke;

k) hozam: a befektetési alap saját tőkéjének az adóval és a kezelési költséggel csökkentett osztaléka, illetve tőkenövekménye.

Az elnevezés védelme

4. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „befektetési alapkezelő” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési alapkezelő társaság szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az alapkezelők felügyeleti, szakmai és érdekképviseleti szervezeteire.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a „befektetési alapkezelő” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy befektetési alapkezelői tevékenységet folytat.

(3) Abban a kérdésben hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, vitás esetben az Állami Értékpapír-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.

II. fejezet

A befektetési alap

Nyíltvégű és zártvégű alapok

5. § (1) A befektetési alap a Felügyelet által - az alapkezelő kérelmére történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a befektetési alapnak a 8. § b) és c) pontja szerint meghatározott saját tőkéjét a befektetők befizették.

(2) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a letétkezelő az alapkezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő tizenöt napon belül köteles a befektetők által befizetett összegeket névértékben visszafizetni.

(3) Nyíltvégű alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tőkéjének összege

a) a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint

b) a befektetési jegyek visszavásárlása és újraeladása következtében változhat.

(4) Az alapkezelő - a letétkezelő útján - a nyíltvégű alap befektetési jegyeit nettó eszközértéken - a pénztári órák alatt - a 6. és a 19. §-ban foglaltak kivételével azonnal köteles visszavásárolni, megállapodás esetén visszavásárlási jutalék ellenében.

(5) A letétkezelő a befektetési jegy nettó eszközértékét a befektetési alap értékpapír vagy ingatlan tárcájában lévő - értékpapír - vagy ingatlanvagyon nettó eszközértékének meghatározásával köteles kiszámítani.

A befektetési jegy visszavásárlásának felfüggesztése

6. § (1) A visszaváltható befektetési jegyek eladását, visszavásárlását az alapkezelő csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel elháríthatatlan külső ok miatt, ha:

a) a befektetési jegy nettó eszközértéke nem állapítható meg, vagy

b) az értékpapírtőzsde forgalmát felfüggesztették.

(2) A Felügyelet a befektetők érdekében - legfeljebb tíz munkanapra - felfüggesztheti a befektetési jegyek eladását és visszavásárlását.

Zártvégű alap

7. § (1) A zártvégű alapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő a lejárati idő, illetve a zártvégű alap felszámolása előtt nem válthatja vissza.

(2) A nyilvános módon létrehozott, valamint a zárt módon létrehozott, de nyilvánossá vált zártvégű alapok esetében a kibocsátó köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válást követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni. Ha a tőzsde a befektetési jegy bevezetését elutasítja, az alapkezelő köteles a befektetési jegyek nettó eszközértékét havonta két alkalommal, legalább két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában közzétenni.

Kezelési szabályzat

8. § Az alapkezelési szabályzatban meg kell határozni

a) a jegyzési és visszavásárlási jutalék, valamint az éves kezelési költség számítási módját és mértékét;

b) nyíltvégű alap esetében a befektetési alap saját tőkéjének legkisebb összegét;

c) zártvégű alap esetében a befektetési alap saját tőkéjének összegét, valamint a zártvégű alap saját tőkéjének összegyűjtésére, illetve a befektetési jegyek eladására nyitva álló időtartamot.

Azonnali fizetőképesség

9. § (1) Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap azonnali fizetőképességének (likviditásának) biztosítása érdekében a nyíltvégű alap nettó eszközértékének legalább tíz százalékát készpénzben, illetve látra szóló, vagy legfeljebb három hónapra lekötött bankbetétben, valamint jegybankképes értékpapírban köteles tartani.

(2) Az alapkezelő a nyíltvégű alap saját tőkéjének terhére, a befektetési alap nettó eszközértékének tízszázalékos mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb hatvannapos lejárati időszakra, a nyíltvégű alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából.

(3) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(4) Az alapkezelő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását kivéve az alap saját tőkéjének terhére kölcsönt nem nyújthat.

A befektetési alap felszámolása

10. § (1) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során az e §-ban foglalt eltérésekkel a csődről és a felszámolásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolásának megindítását Felügyelet is kérheti.

(3) Az alapkezelő elleni felszámolási eljárás megindulása esetén, valamint a 33. §-ban meghatározott esetben - ha a befektetési alap kezelését egy másik alapkezelő nem vállalja - az alapkezelő által kezelt befektetési alapot fel kell számolni.

(4) Befektetési alap felszámolása esetén az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. A Felügyelet engedélye esetén ez a határidő - két alkalommal - újabb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Értékpapír-alap felszámolása esetén a felszámoló az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapírforgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja felszámolási költségként az értékpapírok eladási árát terheli.