(6) Ingatlanalap felszámolása esetén a felszámoló ingatlanforgalmazó céget köteles megbízni az értékesítéssel a 17. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével. Az értékesítésért felszámított díjat felszámolási költségként az értékesített ingatlanok árából kell levonni.

(7) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő tíz napon belül - az értékesítésért felszámítható díjat levonva - a letétkezelő társaság köteles a részletes elszámolás bemutatásával egyidejűleg kifizetni a befektetőknek az értékesítés során befolyt összeget.

Az értékpapíralapra vonatkozó különleges rendelkezések

Az értékpapíralap nettó eszközértéke

11. § (1) Az értékpapíralap nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyamának, valamint likvid eszközei értékének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az értékpapíralap tulajdonában lévő értékpapírt az értékpapírtőzsdén jegyzik vagy forgalmazzák, azt a forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon, a tőzsdén nem, de a nyilvános értékpapír-forgalomban forgalmazott értékpapírt a napi (záró) árfolyamon kell a nettó eszközérték kiszámításánál figyelembe venni.

(2) A nettó eszközérték kiszámításának részletes szabályait (az egyes értékpapírfajták, illetve értékpapírtípusok értékelési módszereit, a számításnál alkalmazott eljárást stb.) bele kell foglalni a befektetési alap kezelési szabályzatába.

(3) A letétkezelő köteles a nyíltvégű értékpapíralap nettó eszközértékét naponta, a zártvégű értékpapíralap nettó eszközértékét legalább havonta két alkalommal megállapítani és közzétenni.

(4) A zártvégű értékpapíralap nettó eszközértékét a letétkezelő minden hónap 15. napján vagy az azt követő első munkanapon, és minden hónap utolsó napján vagy az azt követő első munkanapon köteles megállapítani és közzétenni.

Befektetési szabályok

12. § (1) Az értékpapíralap saját tőkéje csak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírokba fektethető be, illetve a 9. § (1) bekezdésében, valamint jegybanki rendelkezésben meghatározott likvid eszközben tartható.

(2) Értékpapír-alap részére csak olyan, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint - devizahatósági engedéllyel - a külpiaci tőzsdén jegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.

(3) A nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal az az értékpapír rendelkezik, amelyet

a) értékpapírtőzsdére bevezettek;

b) amely kibocsátójának azonos fajtájú értékpapírját értékpapírtőzsdére bevezették;

c) amelyre valamely értékpapír-forgalmazó a vételt megelőzően hét munkanapon keresztül, nyilvánosan árfolyamot közölt, valamint

d) az állampapír [Épt. 3. § d) pont].

(4) Az alapkezelő csak az értékpapíralap tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, és csak az eladó vagy megbízója tulajdonában lévő értékpapírt vásárolhat meg.

(5) Az alapkezelő az értékpapíralap tulajdonából, illetve az értékpapíralap részére hitelre nem adhat el, illetve nem vásárolhat értékpapírt.

13. § (1) Az alapkezelő vásárláskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapírba, ide nem értve az állampapírokat [Épt. 3. § d) pont].

(2) Az alapkezelő az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott különböző fajtájú értékpapíroknak (kötvény, részvény stb.) legfeljebb tíz százalékát vásárolhatja meg az értékpapíralap részére, az állampapírok kivételével.

(3) A tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát.

(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének két százalékát, ide nem értve az állampapírokat.

(5) Az értékpapíralapban a más befektetési alapra kibocsátott befektetési-jegyek értéke vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát.

(6) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyet az általa kezelt más értékpapíralapba nem helyezheti el.

(7) Az alapkezelő az általa kezelt értékpapíralap részére nem vásárolhat a letétkezelő által kibocsátott értékpapírt.

(8) Az alapkezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt befektetési alapokba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírokat az általa kezelt befektetési alaptól.

Az ingatlanalapra vonatkozó különleges rendelkezések

Befektetési szabályok

14. § (1) Az ingatlanalapnak legalább tíz ingatlant kell tartalmaznia.

(2) Egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg vásárláskor az ingatlanalap saját tőkéjének tizenöt százalékát.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott ingatlan.

15. § (1) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.

(2) Építés alatt állónak minősül az az ingatlan, amelyre az állandó használatbavételi engedélyt még nem adták ki.

Értékelési, értékesítési szabályok

16. § (1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

17. § Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet megállapítja

a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget;

b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) az ingatlanalap birtokában lévő ingatlanok forgalmi értékét.

Az ingatlanalap nettó eszközértéke

18. § (1) Az ingatlanalap nettó eszközértékét az ingatlanalap tulajdonában álló, a (2) bekezdésnek megfelelő értékelésű ingatlanok, valamint a likvid eszközök összértékének alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlanok értékének megállapítása három hónapnál régebbi nem lehet.

Befektetési jegy visszaváltása

19. § A nyíltvégű ingatlanalapra kibocsátott befektetési jegyet az alapkezelő az erre irányuló szándék bejelentésétől számított kilencven napon belül köteles a befektetési jegy birtokosától visszaváltani.

III. fejezet

A befektetési jegy

20. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására az Épt. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) A befektetési jegyen fel kell tüntetni:

a) az alapkezelő és a letétkezelő társaság cégnevét és székhelyét;

b) a befektetési alap megnevezését;

c) azt, hogy a befektetési alap nyílt- vagy zártvégű;

d) a befektetési jegy névértékét;

e) azt, hogy bemutatóra vagy névre szól, névre szóló befektetési jegy esetén fel kell tüntetni a tulajdonos nevét;

f) a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogokat;

g) a kibocsátás időpontját;

h) a kezelő társaság cégszerű aláírását.

(3) A befektetési jegy névértékét az alapkezelő társaság határozza meg.

(4) A befektetési jegy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 26. §-ában, illetve 35. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékpapírnak minősül.

(5) A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után annak megfelelően kötelesek adót fizetni, hogy a hozam milyen arányban tartalmaz kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmet.

21. § A befektetési jegy értékesítése és visszaváltása, illetve az arra jutó hozam kifizetése a letétkezelő, illetve az azzal megbízott értékpapír-forgalmazó feladata. A befektetési jegy értékesítéséért kizárólag az értékesítést végző felel.

22. § A befektetési jegy eladása, visszaváltása, valamint a hozam kifizetése a befektetési alap pénznemében történik.

IV. fejezet

A befektetők vagyoni és egyéb jogai

A befektetési jegy hozama

23. § (1) A befektetőt a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegy után, ahogy befektetési jegyének értéke a befektetési alapnak a hozam felosztáskori nettó eszközértékéhez viszonyul.

(2) A befektetési alap saját tőkéjének teljes hozamát a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott időpontban, de legalább évente egy alkalommal ki kell fizetni, kivéve ha a hozamok újrabefektetését (tőkésítését) a kezelési szabályzat lehetővé teszi.

(3) A hozam kifizetésekor a befektető kívánságára ingyenesen közölni kell, hogy a hozam milyen arányban származik kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből.

A befektetők tájékoztatása

24. § (1) A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a 25. §-ban foglaltaknak és az 1. számú mellékletnek megfelelő tájékoztatót tegyen közzé.

(2) Az alapkezelő az év első félévének lezárása után köteles az általa kezelt befektetési alapról a 2. számú mellékletben foglaltak szerint a befektetőknek tájékoztatást adni. A féléves tájékoztatót a tárgyfélévet követő hatvan napon belül kell közzétenni.

(3) Az alapkezelő a befektetési alappal kapcsolatos éves tevékenységéről a befektetőknek a 3. számú melléklet szerint köteles tájékoztatást adni. Az éves tájékoztatót a pénzügyi év zárását követő százhúsz napon belül kell közzétenni.

25. § A 24. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek, kezelésének és a befektetési alapba történő befektetés kockázatának megítélését. A tájékoztató nem tartalmazhat jövőbeli ígéretet, valamint más alapkezelő által kezelt befektetési alappal való összehasonlítást.

26. § Az alapkezelő által kezelt egyes befektetési alapok hozamainak összehasonlítása csak világosan közzétett számítási módszerekkel történhet.