16. § A Gt. 54. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság megszűnése után a társaság tagja - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - korlátlanul helytállni tartozik.

(3) A gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a neki jutó rész erejéig tartozik helytállni a betéti társaság kültagja, a korlátolt felelősségű társaság tagja, valamint a részvényes.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékű helytállási kötelezettség kapcsán felmerülő tartozást a tagok (részvényesek) egymás között a felosztott társasági vagyonból való részesedés arányában viselik.”

17. § A Gt. 56. §-a a következő mondattal egészül ki:

„Ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor kell a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátani.”

18. § (1) A Gt. 78. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagot - a 66. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint - a társaság többi tagja fontos okból kizárhatja. Három tagú társaság esetében azonban a tag kizárásához a másik két tag egyhangú határozata szükséges.”

(2) A Gt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § A 71. §-ban meghatározott esetben a végelszámolással kapcsolatos feladatokat a tagok által erre kijelölt személy látja el. Nem lehet végelszámoló, akivel szemben a 63. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn.”

19. § (1) A Gt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A visszavonás bejegyzésével a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség megszűnik, kivéve ha a tagok a társasági szerződés módosításával a társaságnak gazdasági munkaközösségként való továbbfolytatását határozzák el. A módosított társasági szerződést a visszavonás bejelentésétől számított harminc napon belül kell - bejegyzés és közzététel végett - a cégbíróságnak benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”

(2) A Gt. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a társaságnak csak beltagjai maradnak a társaság megszűnik, kivéve ha a tagok a társasági szerződés módosításával a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását határozzák el. A módosított társasági szerződést az utolsó kültag kiválásától számított harminc napon belül kell - bejegyzés és közzététel végett - a cégbíróságnak benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”

20. § (1) A Gt. 161. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Bejegyzésre csak azután kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy minden egyes pénzbetétnek a felét, de összesen legalább ötszázezer forintot, egyszemélyes társaság esetében a teljes összeget a bejegyzési kérelem benyújtásáig befizettek, illetve a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. A bejegyzési kérelem benyújtását követően a törzstőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével a társaság szabadon rendelkezhet.”

(2) A Gt. 161. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.

„(3) Nem pénzbeli betétként - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén is - csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át.”

21. § A Gt. 165. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(2) A kizárt tag üzletrészének árverésre bocsátása előtt, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően, a hivatalos lapban is árverési hirdetményt kell közzétenni, amelyben meg kell jelölni:

a) a gazdasági társaság nevét és székhelyét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat és a becsértéket.

(3) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverés megkezdésekor a társaság erre kijelölt ügyvezetője felhívja az árverezőket ajánlataik megtételére. Az üzletrészt a legjobb ajánlatot tevő veheti meg és köteles a teljes vételárat azonnal kifizetni, kivéve, ha az árverési hirdetményben a fizetési kötelezettséget a társaság ettől eltérően határozta meg.

(5) Ha az ajánlott legmagasabb vételár sem éri el a hirdetményben közölt összeget, az árverést meghiúsultnak kell tekinteni.

(6) Az árverés meghiúsulása esetén az árverés többször is megismételhető. Ennek során az üzletrész becsértékét a korábbinál alacsonyabb összegben is meg lehet határozni, illetve az árverés során a becsérték egyharmadával csökkenthető.”

22. § A Gt. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A társasági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tag a társaság részére szolgáltatott személyes közreműködést milyen jogviszony alapján (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony) teljesíti, vagy mellékszolgáltatásként végzi, továbbá ezek ellenértékéről is rendelkezni kell. A választott tisztségviselőként végzett személyes közreműködést mellékszolgáltatásként figyelembe venni nem lehet.”

23. § (1) A Gt. 170. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társaság hozzájárulására akkor van szükség, ha a tagok a társasági szerződésben így rendelkeztek.”

(2) A Gt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„172. § A társasági szerződés az üzletrész átruházójára vonatkozóan a 170-171. §-ban foglaltaknál kedvezőbb szabályokat nem állapíthat meg.”

24. § (1) A Gt. 183. §-a (2) bekezdésének b) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)

„b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke felemelése és leszállítása,”

„j) a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés,”

(2) A Gt. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„185. § A taggyűlésen a tag képviseletét nem láthatja el az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagja. A tag által adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.”

(3) A Gt. 187. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szavazati jog mértékét és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást a társasági szerződésben kell szabályozni. A már szolgáltatott, százezer forint értékű törzsbetét után azonban legalább egy szavazat minden tagot megillet. E rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el.”

25. § A Gt. 201. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.”

26. § A Gt. 209. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyelő bizottság tagjait - a 13. §-ban szabályozott kivétellel - a taggyűlés választja.”

27. § (1) A Gt. 222. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törzstőke felemelésének megtörténtét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak.”

(2) A Gt. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„223. § Ha az egyszemélyes társaság az üzletrészek felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki, az alapító okirat helyett társasági szerződést kell kötni és ennek során a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A társasági szerződést - bejegyzés és közzététel végett - be kell nyújtani a cégbíróságnak.”

28. § (1) A Gt. 226. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 225. § (1) bekezdésében előírt határidő eltelte után az ügyvezető köteles bejelenteni a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése megtörtént, illetve részükre biztosítékot nyújtottak.”

(2) A Gt. 226. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bejegyzés közzétételéről a cégbíróság gondoskodik.”

29. § A Gt. 233. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„233. § A részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésektől eltérni csak akkor lehet, ha azt törvény megengedi.”

30. § (1) A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242-245. §) alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó - azonos névértékű - részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatóak. A részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét az alapszabályban kell megállapítani.”

(2) A Gt. 238. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„238. § (1) A részvénytársaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt az alaptőke már befizetett részéről részvényutalvány állítható ki, amely másra nem ruházható át. A részvényutalvány akkor állítható ki, ha a részvényjegyző a 254. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. A részvényutalvány az alakuló közgyűlésen való részvételre jogosít.

(2) A részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az alaptőke már befizetett részéről ideiglenes részvény állítható ki, ha a részvényjegyző a 257. § (3) bekezdésében foglalt fizetési kötelezettségének eleget tett. Az ideiglenes részvénnyel a részvényes a részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja.

(3) A részvényutalvány és az ideiglenes részvény névre szóló okirat, amely igazolja a részvényes által a kiállításig befizetett összeget, valamint - az ellenkező bizonyításáig - az okirat tulajdonosának a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megsértésével kiállított részvényutalvány, ideiglenes részvény, illetve a 234. § és a 237. §-ban foglaltak megsértésével kibocsátott részvény semmis. A rendelkezések megszegéséből eredő károkért az alapítók, illetve az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek.”