1991. évi LXVII. törvény
a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról1
1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A helyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettesek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek.
(2) A helyi bíróságot az elnök vezeti. Igazgatási feladataira a 21. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.”
2. § A Bsz. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A megyei bíróságnál elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek. A Fővárosi Bíróságon kollégiumvezető-helyettesek működhetnek.”
3. § A Bsz. 20. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kollégium az ugyanabba az ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá a megye területén működő bíróságoknak a kollégium tagjai által öt évre megválasztott bírái. A kollégiumok üléseire a kollégium vezetője a tárgyalt kérdéstől függően, más szakembereket is meghívhat.
(3) A kollégium a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben, szükség esetén a Legfelsőbb Bíróságnál elvi irányítást kezdeményez, továbbá részt vesz a bíróságok igazgatásában.
(4) A kollégium tagjai szavazati joggal rendelkeznek, a meghívottak a tárgyalt kérdésben tanácskozási joggal vesznek részt. A kollégium határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatát a jelenlevő tagok több, mint a felének nyílt szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető szavazata dönt.”
4. § (1) A Bsz. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei bíróság elnöke igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok és munkaügyi bíróság felett.”
(2) A Bsz. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megyei bíróság elnöke a bírói függetlenség sérelme nélkül
a) biztosítja a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit;
b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
c) gondoskodik az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartásáról;
d) meghatározza a vezetése, illetve a felügyelete alatt álló bíróságok munkarendjét, és gondoskodik annak betartásáról;
e) irányítja a bíróságok pénzügyi, gazdasági tevékenységét;
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.”
5. § A Bsz. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettes működhet.”
6. § A Bsz. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A Legfelsőbb Bíróságon elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák működnek.”
7. § A Bsz. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.”
8. § A Bsz. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti.”
9. § A Bsz. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) Az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül a bíróságok költségvetése, ezen belül a bírósági dolgozók bérköltsége elkülönítve szerepel.”
10. § A Bsz. a következő 51/A.-51/C. §-okkal egészül ki:
„Bírói testületek
51/A. § (1) A bíróságok igazgatásában közreműködik
a) a megyei összbírói értekezlet (a továbbiakban: összbírói értekezlet);
b) a kollégium;
c) a megyei (fővárosi) bírói tanács (a továbbiakban: megyei bírói tanács);
d) az Országos Bírói Tanács.
(2) Az összbírói értekezlet évente egyszer átfogóan értékeli a megye bíróságainak működését. A megyei bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységéről. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha a bírák egyharmada, a megyei bíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, illetve az igazságügyminiszter azt kezdeményezi.
(3) A megyei bírói tanács és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban együtt: bírói tanács) tagjait, póttagjait az összbírói értekezlet titkos szavazással, az első alkalommal három évre, ezt követően öt évre választja. A bírói tanács tagját legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
(4) A megyei bírói tanácsnak 5-13, a bírák által meghatározott, páratlan számú tagja és 3-11 póttagja van. A megyei bírói tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapta.
(5) Az Országos Bírói Tanácsnak 21 tagja és 20 póttagja van. Az összbírói értekezlet megyénként egy tagot és egy póttagot, a fővárosban két tagot és egy póttagot választ. Az Országos Bírói Tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak legalább kétharmadát megkapta.
(6) Nem választható a bírói tanács tagjává az a bíró, aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, illetve ezt követően két évig.
(7) Nem választható a megyei bírói tanács tagjává a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese.
(8) Megszűnik a bírói tanácsi tagság
a) a bírói munkaviszony megszűnésével;
b) a tagságról való lemondással;
c) a tagságból való felmentéssel;
d) a fegyelmi büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével.
(9) A tagságból való felmentéshez a megyei bírói tanács tagság esetén az érvényes szavazatoknak több, mint a fele, az országos bírói tanács tagság esetén több, mint kétharmada szükséges.
(10) Megszűnik a megyei bírói tanácsi tagság a (7) bekezdésben meghatározott munkakörbe kinevezéssel.
51/B. § (1) A bírói tanács az elnökét és helyettes elnökét a tagjai közül választja.
(2) A bírói tanács határozatképes, ha a tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetve a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.
(3) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tartja. A tagok több, mint felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.
(4) Az ülést a bírói tanács elnöke, távollétében a helyettes elnök vezeti.
(5) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános. A megyei bírói tanács ülésén a megyei bíróság elnöke részt vesz. A bírói tanács a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
(6) A bírói tanács a határozatát a jelenlévő tagok több, mint felének, az egyetértési jog gyakorlása esetében, legalább kétharmadának nyílt szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok több, mint felének a javaslatára a bírói tanács titkos szavazást is elrendelhet.
(7) Az egyetértési jog gyakorlásának határideje az arra irányuló iratnak a bírói tanács részére történt kézbesítésétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.
(8) Ha a bírói tanács tagjainak száma - ide értve a póttagokat is - kétharmad alá csökken, új választást kell tartani.
51/C. § (1) A megyei bírói tanács egyetértése szükséges
a) a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;
b) a megyei bíróság költségvetésének a helyi bíróságok közötti felosztásához,
c) a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztásához.
(2) Az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges
a) a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;
b) a bírósági költségvetésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához;
c) a bér- és létszámfejlesztésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához.
(3) Az Országos Bírói Tanács véleményt nyilvánít a bíróságokat és a bírókat érintő jogszabály-tervezetekről.”
11. § (1) A Bsz. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíró kinevezésére az igazságügyminiszter - a megyei bíróság elnökének a megyei bírói tanács egyetértésével tett javaslata alapján - tesz előterjesztést.”
(2) A Bsz. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A legfelsőbb bírósági bíró kinevezésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel, a katonai bíró kinevezésére az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együttesen tesz előterjesztést.”
12. § (1) A Bsz. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírót a kinevezésekor az igazságügyminiszter, ezt követően a megyei bíróság elnöke helyi bírói, munkaügyi bírói, illetve megyei bírósági bírói munkakörbe osztja be. A megyei bírósági bíró beosztásáról a kollégium előzetesen véleményt nyilvánít.”
(2) A Bsz. 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírót - hozzájárulásával - az igazságügyminiszter az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra is beoszthatja; a legfelsőbb bírósági bírónak, illetve a bírónak a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásához a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértése szükséges. Az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró nem ítélkezhet.”
13. § A Bsz. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírót más szolgálati helyre kérelmére lehet áthelyezni.”
14. § A Bsz. 59. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A megyei bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a kollégiumvezetőt, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesét, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét és elnökhelyettesét az igazságügyminiszter a bírák közül öt évre nevezi ki.