(2) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjét a Legfelsőbb Bíróság elnöke öt évre, a tanácselnökét határozatlan időre nevezi ki.

(3) A helyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes bírót, a munkaügyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét és a megyei bírósági tanácselnököt a megyei bíróság elnöke a bírák közül nevezi ki. A kinevezés öt évre, a tanácselnök esetében határozatlan időre szól.”

15. § A Bsz. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) Pályázat útján kell betölteni a megyei bírósági elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői, tanácselnöki, csoportvezető és csoportvezető-helyettesi, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi, a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi, valamint a munkaügyi bírósági elnöki és elnökhelyettesi állást.

(2) A pályázatot a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázó alkalmasságáról

a) a megyei bírósági elnöki állás esetében az összbírói értekezlet;

b) a megyei bírósági elnökhelyettesi állás esetében a megyei bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben;

c) a kollégiumvezetői, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi, tanácselnöki, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi állás esetén a kollégium;

d) a helyi bírósági, a munkaügyi bírósági elnöki állás esetében a helyi bírák a bírói tanáccsal egyetértésben;

e) a helyi bírósági elnökhelyettesi, a csoportvezetői és a csoportvezető-helyettesi állás esetében a helyi bíróság elnöke, a munkaügyi bíróság elnökhelyettesi állás esetében a munkaügyi bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben foglal állást, és javaslatot tesz a kinevezésre.

(4) Ha nincs alkalmas pályázó, vagy a kinevező a javaslatot nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást megbízás útján tölti be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat.”

16. § A Bsz. a következő 59/B. §-sal egészül ki:

„59/B. § (1) Pályázat útján kell betölteni a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, kollégiumvezetőjének és tanácselnökének az állását. A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke írja ki.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elnökhelyettesi állás esetében a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése véleményének figyelembevételével, a kollégiumvezetői és a tanácselnöki állás esetében a kollégium véleményének figyelembevételével bírálja el.”

17. § A Bsz. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § A bíró kinevezésétől számított három év elteltével a megyei bíróság elnöke megvizsgálja a bíró tevékenységét. Ha a bíró a tisztségének ellátására alkalmatlan, a megyei bíróság elnöke a 70/A. §-nak megfelelően jár el.”

18. § A Bsz. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetében mandátuma igazolásáig bírói munkaviszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül.”

19. § A Bsz. 63-67. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„63. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a bíró:

a) aki hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) aki életmódjával vagy magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától el lehet tekinteni.

63/A. § (1) Elévülés miatt nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított három hónap alatt nem indítványozza azt, vagy a cselekmény befejezése óta három év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult, és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

64. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) feddés;

b) megrovás;

c) vezetői tisztségből való felmentés;

d) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

65. § (1) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben első fokon a megyei bíróság fegyelmi bírósága és - a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága; másodfokon a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága, a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) jár el.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bírák felett az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja a fegyelmi jogkört. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa jár el.

(3) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - három évre - a megyei bíróság összbírói értekezlete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja.

(4) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható, aki bíróként legalább három éve működik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult és annak helyettese e tisztségekre nem választható.

65/A. § (1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre előre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

65/B. § Fegyelmi bíróként nem járhat el:

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban az eljárás jogerős befejezéséig;

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt;

d) aki javaslatot tett az eljárás kezdeményezésére;

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója;

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

65/C. § A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével;

b) a bíró más megyei bíróság területére való áthelyezésével vagy az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásával;

c) lemondással;

d) a bíró fegyelmi vagy büntető felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével.

65/D. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2) Az elfogultság kérdésében a fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható, vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága határoz.

(3) Ha elfogultság vagy kizárás miatt nem alakítható meg a fegyelmi tanács, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága jelöli ki az eljáró fegyelmi bíróságot.

66. § Fegyelmi vétség gyanúja esetén:

a) a helyi bíróság, a munkaügyi bíróság és a megyei bíróság bírái esetében a megyei bíróság elnöke;

b) a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese esetében az igazságügyminiszter;

c) a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi bíróság elnökénél.

66/A. § (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezését a fegyelmi bíróság elnöke az érintett bíróval és - ha a kezdeményezés nem tőle származik - az igazságügyminiszterrel haladéktalanul közli.

(2) A fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

(3) A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

66/B. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A bíróság irataiba betekinthet, a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról írásbeli jelentést készít a fegyelmi tanács részére.

66/C. § (1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő tizenöt napon belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztéséről. Ha büntetőeljárás indult, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(2) Az eljárás alá vont bíró képviseletével más bírót megbízhat.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét meg kell idézni, az igazságügyminisztert és az eljárás kezdeményezőjét a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell. Az idézéssel, illetve értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, azt a távollétében is meg lehet tartani.

66/D. § (1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek mondja ki és büntetést szab ki, kivéve, ha a 63. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint, illetőleg az eljárást megszünteti.

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt büntető bíróság jogerős határozatával már megállapította a bíró felelősségét, a fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.