5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet;

i) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);

j) értékpapír-kezelés, értékpapír-letétkezelés (értékpapír-letéti ügylet);

k) követelések megvásárlása (faktoring ügylet);

l) készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása (pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk);

m) pénzügyi lízing;

n) vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás;

o) fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos összetett szolgáltatások (pl. a megvalósítás szervezése, befektetésen keresztül történő tőkejuttatás stb.), továbbá az ezekhez kapcsolódó tanácsadás;

p) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások;

q) értéktárgyak, értékpapírok stb. biztonsági megőrzése (széfügylet);

r) pénzváltási tevékenység (pénzváltási ügylet).

(2) Nem minősül pénzintézeti tevékenységnek az (1) bekezdés n) és o) pontjában meghatározott tanácsadási tevékenység, ha azt kizárólagosan vagy más, de nem pénzintézeti tevékenységgel együttesen végzik.

(3) A Kormány - az Állami Bankfelügyelet (a továbbiakban: Bankfelügyelet) javaslatára - a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben, a pénzintézetek szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek véleményét kikérve, más tevékenységet is pénzintézeti tevékenységnek minősíthet. Az erről szóló kormányrendeletben rendelkezni kell arról, hogy az adott tevékenység a 8. § (1)-(3) bekezdései közül melyik alá tartozik.

A pénzintézeti rendszer

5. § (1) Kereskedelmi bank: a pénzintézeti tevékenységek teljes körének végzésére felhatalmazott, az ügyfélkör korlátozása nélkül a pénzintézeti tevékenységek e törvényben meghatározott körét végző pénzintézet.

(2) Szakosított pénzintézet: egyes pénzintézeti tevékenységek, illetve a pénzintézeti tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet.

(3) Befektetési bank: olyan szakosított pénzintézet, amely csak e törvényben foglalt korlátozásokkal fogadhat el betéteket, illetve vezethet bankszámlát és a más pénzintézetekre vonatkozó előírásokat meghaladó mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel.

(4) Takarékpénztár: az e törvény alapján meghatározott kivételekkel betét elfogadására és hitelnyújtásra felhatalmazott, a pénzintézeti tevékenységeket elsősorban a természetes személyek körében végző pénzintézet.

(5) Pénzintézet: az (1)-(4) bekezdés szerinti, a 34-37. §-ban meghatározott tevékenységet folytató jogi személy.

(6) Pénzintézeti csoport: az olyan pénzintézetek összessége, amelyben egy pénzintézet (irányító pénzintézet) egy - vagy több - másik pénzintézet (irányított pénzintézet) alaptőkéjének több mint ötven százalékát kitevő részvényeit, vagy a szavazatok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy amelyben az irányított pénzintézet döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét az irányító pénzintézet kinevezheti vagy elmozdíthatja; vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat arra az irányított pénzintézetre, amelynek részvényese vagy tagja.

(7) Fiók: a pénzintézet részét képező, elkülönült szervezettel és üzlethelyiséggel rendelkező olyan szervezeti egység, amely közvetlenül folytatja a pénzintézet tevékenységét képező pénzintézeti tevékenységeket vagy azok meghatározott körét.

(8) Bankképviselet: a pénzintézet tartós képviselete, mely a pénzintézet nevében, a pénzintézet tevékenységét és a pénzintézet, valamint az ügyfelek közötti kapcsolatokat elősegítő tevékenységet végez.

Az elnevezés védelme

6. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „pénzintézet”, „bank”, „takarékpénztár”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett pénzintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak a Bankfelügyeletre és a pénzintézetek szakmai, érdekképviseleti szervezeteire.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy „a pénzintézet”, „bank”, „takarékpénztár”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzintézeti tevékenységet folytat.

(3) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a bíróság határoz. A bíróság döntését megelőzően ki kell kérni a Bankfelügyelet előzetes állásfoglalását.

II. fejezet

A PÉNZINTÉZETI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK FELTÉTELEI

Szervezet

7. § (1) Kereskedelmi bank, szakosított pénzintézet, befektetési bank kizárólag részvénytársaságként, takarékpénztár részvénytársaságként, takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként alapítható. A részvénytársaság és a szövetkezet alapításának szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzintézetre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A részvénytársasági formában működő pénzintézet alaptőkéjének kilencven százalékára kibocsátott részvényei, a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével, kizárólag névre szólóak lehetnek.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott tevékenységeket, valamint a h) pontban meghatározott tevékenységek saját számlára történő végzését csak pénzintézet folytathatja.

(2) A 4. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenységeket bizományosként, valamint az i)-r) pontban meghatározott tevékenységet pénzintézet és pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy is végezheti.

(3) A 4. § (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott pénzváltási tevékenységet jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozás is folytathatja.

(4) A pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve az egyéni vállalkozás a (2)-(3) bekezdésben meghatározott pénzintézeti tevékenységet akkor végezheti, ha

a) legalább ötmillió forint, illetve pénzváltási tevékenység esetében legalább egymillió forint befizetett saját tőkével (saját vagyonnal) rendelkezik;

b) értékpapír-kezelési, valamint értékpapír-letétkezelési tevékenység esetében az Állami Értékpapír-felügyelet által kiadott értékpapír-forgalmazási engedéllyel, pénzváltási tevékenység esetében a Magyar Nemzeti Bank által a Bankfelügyelettel egyetértésben kiadott engedéllyel [9. § (6) bekezdés] rendelkezik;

c) a pénzintézeti tevékenység végzésére irányuló szándékát a nyilvántartásba vétel és a cégbírósági bejegyzés érdekében - a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal - bejelentette a Bankfelügyeletnek.

Engedélyezés

9. § (1) A Bankfelügyelet engedélye szükséges

a) pénzintézet tevékenységi körének meghatározásához, illetve a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott pénzintézeti tevékenységnek a pénzintézet által történő végzéséhez;

b) a pénzintézet tevékenységi körének módosításához;

c) pénzintézet fiókjának, bankképviseletének, illetve egyéb vállalkozásának külföldön történő létesítéséhez, továbbá a pénzintézet külföldi vállalkozásban történő részesedés szerzéséhez;

d) pénzintézetek átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(2) A Bankfelügyelet a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó engedélyt a kérelem (60-70. §) alapján - az e törvényben meghatározott feltételek teljesítését figyelembe véve - a pénzintézeti tevékenységek teljes vagy meghatározott körére adja meg.

(3) Az engedély a törvényben foglalt rendelkezések keretei között, azok betartása érdekében meghatározott feltételekhez kötötten is megadható, ideértve az engedély meghatározott időre történő kiadását is.

(4) Az engedélyhez a Bankfelügyeletnek a Magyar Nemzeti Bank egyetértését is meg kell szereznie.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedély pótolja a devizahatósági engedélyt. Nem pótolja azonban a tevékenység helye szerinti ország jogszabályai által megkívánt esetleges egyéb engedélyeket.

(6) A 4. § (1) bekezdésének a)-o), valamint q)-r) pontjaiban meghatározott pénzintézeti tevékenységek külföldi pénznemben történő végzéséhez a Magyar Nemzeti Banknak a Bankfelügyelettel egyetértésben adott engedélye szükséges.

(7) A pénzintézet a pénzintézeti tevékenységre való jogosultságát, vagy annak meghatározott körét a Bankfelügyelet engedélyével - írásbeli szerződés alapján - más jogi személy útján is gyakorolhatja.

10. § (1) Pénzintézet működésének, illetve a pénzintézeti tevékenység végzésének megkezdését, továbbá a pénzintézet tevékenységi körének bővítését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha

a) a pénzintézet megfelel a 12-14. §-ban foglalt feltételeknek;

b) a pénzintézet - legalább a (2)-(3) bekezdésben meghatározott nagyságú - jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő összeg kereskedelmi bank működésének megkezdése esetén egymilliárd forint, szakosított pénzintézet és befektetési bank működésének megkezdése esetén legkevesebb ötszázmillió forint, részvénytársasági formában működő takarékpénztár működésének megkezdése esetén legkevesebb százmillió forint.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő összeg takarékszövetkezeti vagy hitelszövetkezeti formában működő takarékpénztár működésének megkezdése esetén ötvenmillió forint, illetve ha a takarékszövetkezet vagy a hitelszövetkezet egy, a 31. § (1) bekezdése szerinti betétvédelmi alap tagja, huszonötmillió forint.

(4) Szakosított pénzintézet, befektetési bank, illetve takarékpénztár esetében a tevékenység megkezdéséhez szükséges jegyzett tőke nagyságát a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a pénzintézet által végezni kívánt tevékenységi kör alapján - a Bankfelügyelet állapítja meg a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben.

(5) A jegyzett tőkében a készpénzhányadnak el kell érnie az ötven százalékot.

(6) Betét elfogadását a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet csatlakozik a kötelező betétvédelmi alaphoz.