(7) Ha az adó alapját képező vámérték utólag csökken, a vámhatóság kérelemre a kivetéses adózás alapján befizetett többletadót visszafizeti.

III. fejezet

Fogyasztói árkiegészítés

12. § (1) Árkiegészítést igényelhet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki kedvezményes vasúti, távolsági autóbusz, helyi autóbusz, helyi kötöttpályás, személyhajózási és révközlekedési személyszállítási szolgáltatást nyújt.

(2) Az árkiegészítés alanya által üzletpolitikai céllal adott utazási kedvezmények után árkiegészítés nem igényelhető.

13. § Az árkiegészítés alanya az árkiegészítést

a) a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól,

b) készpénzfizetés esetén, illetve ha az árkiegészítés alanya a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi szemlélet szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelheti.

14. § Az árkiegészítés alapja

a) a kedvezményes személyszállítási szolgáltatás - a távolsági személyszállítási forgalomban az utasbalesetbiztosítási díjjal csökkentett - díjbevétele, illetve

b) a 70 éven felüli magyar állampolgárok, a fegyveres erők sorállományú tagjai, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazása miatti bevételkiesés megtérítésére a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz és a helyi személyszállítási szolgáltatás díjbevétele.

15. § Az árkiegészítés mértéke a személyszállítási szolgáltatás árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs).

IV. fejezet

Egyes eljárási szabályok

16. § Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. § (1) Az adó és árkiegészítés alanya a belföldi termékértékesítés és a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás tekintetében az adót, az adóelőleget, illetve az árkiegészítést maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni vagy igényelni (önadózás).

(2) Termékimport esetén az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).

18. § (1) Az adó alanya, ha az előző év azonos negyedévében nettó adója elérte a 6 millió forintot, akkor adóelőleget köteles fizetni, illetve igényelhet vissza.

(2) Az adóelőleg összege az előző év azonos negyedévi nettó adóösszegének egyhatod része.

(3) Ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben nem fizetett és nem igényelt vissza adót, de a tárgyév első negyedévében a nettó adó várható összege eléri a 6 millió forintot, akkor a várható nettó adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni, illetve lehet igényelni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni (lehet adóelőleget visszaigényelni), ha az előző negyedévi nettó adó, illetve visszaigénylés összege a 6 millió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi nettó adó egyhatod része.

(4) Az adóelőleg fizetésnél, igénybevételnél az önadózás keretében [17. § (1) bekezdés] megállapított adót kell figyelembe venni.

19. § A statisztikai besorolási számra történő hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatalnak az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) 1991. augusztus 31. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem befolyásolja.

V. fejezet

Záró rendelkezések

20. § (1) E törvény 1992. január 6-án lép hatályba. Rendelkezéseit azokra a belföldi termékértékesítésekre és termékimportra, továbbá a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az adófizetési kötelezettség, illetve az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 1992. január 6-ával keletkezik. A törvény 1. és 2. számú melléklete a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló törvény keretében kerül elfogadásra.

(2) Az 1988. december 31-ig nyilvános kapacitásfejlesztő pályázatok alapján megkötött szerződések szerinti kedvezmény, a szerződésben meghatározott feltételekkel az adóból visszatartható.

21. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára, az üzemanyagoknál - a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - adható adóvisszatérítés-mértékeket, módját és részletes szabályait.

22. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1989. évi LI. törvény, valamint az azt módosító 1990. évi XLVIII. törvény és az 1990. évi CIV. törvény 60-63. §-a.

1. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

A törvény 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a melléklet A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló törvény keretében kerül elfogadásra.

2. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztási árkiegészítés vehető igénybe

A törvény 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a melléklet A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló törvény keretében kerül elfogadásra.

3. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Az adóvisszaigénylési jogról történő lemondás
szabályai

A vevő a finomított szesz (88-12) és a víztelenített szesz (88-13) (a továbbiakban: szesz) beszerzése és közvetlen anyagként saját előállítású termékhez történő felhasználása esetén az alábbi feltételek, kötelezettségek vállalása mellett mondhat le a 11. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról:

1. A vevőnek az adóvisszaigénylési jogról történő lemondást - a szesz felhasználásának telephelye szerint illetékes vámhivatalhoz, a beszerzést megelőzően - be kell jelenteni.

2. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szesz felhasználásának célját és módját,

b) a termékenként megállapított szeszfelhasználási arányszámot, ennek indokoltságát a vámhivatal ellenőrizheti,

c) a felhasználás előtt: milyen denaturáló szerrel és milyen módon lehet denaturálni a beszerzett szeszt.

3. A bejelentés alapján a vámhivatal a vevőt nyilvántartásba veszi, közli a vevővel a nyilvántartási számot, illetve a szesz beszerzését és felhasználását jövedékileg ellenőrzi.

4. A vevő az ellenőrzéssel megbízottaknak köteles megengedni az üzemi és raktárhelyiségbe való belépést, a szeszkészlet és az előállított termékek mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.

5. A vevő a beszerzett szeszről a vámhivatal által előzetesen hitelesített nyilvántartást (számadást) köteles vezetni. A nyilvántartásnak a kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a) a beszerzés, kiadás időpontját,

b) az eladó nevét és telephelyét,

c) a beszerzett szesz mennyiségét,

d) a készletből esetenkénti felhasználás jogcímét és mennyiségét.

6. A bevételeket és kiadásokat a vevő a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles bizonylattal igazolni.

7. A vevőnél a vámhivatal átvételi kezelést nem végez. A vevő a beszerzett szeszt a 5. pontban meghatározott nyilvántartásban, a kiállított számla, illetőleg a vámhivatal által átadott szállítási bizonylat alapján veszi készletbe.

8. A vevő a beszerzett szesszel köteles évenként, a tárgyévet követő év január 31-ig, vagy a vámhivatal által meghatározott időpontig elszámolni.

9. A szeszfelhasználás elszámolása a bejelentett szeszfelhasználási arányszám alapján történik. Az elszámoláshoz a vevő termékenként részletezett szeszfelhasználási kimutatást köteles benyújtani.

10. Az elszámolás ellenőrzése során a beszerzések és felhasználások figyelembevételével meg kell állapítani a számított szeszkészletet is, és azt össze kell hasonlítani a tényleges készlettel. Többlet esetén további eljárásnak nincs helye. Hiány esetén havi 0,1% raktározási veszteség számítható.

11. A vevőnek a megállapított arányszámon felül, valamint nem a termék előállítására felhasznált szesz, továbbá a megállapított szeszhiány után az e törvény szerinti, a vámhatóság által kivetett fogyasztási adót meg kell fizetni.

12. A gyártás során megsemmisült szeszt a vámhivatalnak be kell jelenteni.

13. A vevő a beszerzett szeszt - ha az a rendeltetésszerű felhasználást nem akadályozza - a denaturáló szerrel denaturálni köteles.

14. A vevő a szeszfelhasználás során visszanyert szennyezett, illetőleg regenerált szesz tekintetében is e rendelkezés szerint köteles eljárni.