1991. évi LXXXII. törvény
a gépjárműadóról1
Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
1. § A belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjármű, pótkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót (a továbbiakban: adót) kell fizetni.
II.
A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA
Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett
2. § (1) Az adó alanya a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett tulajdonos. Amennyiben a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzemben tartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, az adó alanya az utóbbi.
(2) Az adót - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az köteles megfizetni, aki/amely az év első napján tulajdonosként, üzemben tartóként, üzemeltetőként (a továbbiakban együtt: tulajdonos) szerepel a forgalmi engedélyben.
(3) Ha év közben a tulajdonos személye megváltozik, a régi tulajdonost a változás hónapja végéig, az új tulajdonost a változást követő hónap 1. napjától terheli az adó megfizetésének kötelezettsége. Amennyiben a változás időpontja tekintetében vita keletkezik, a változás alapjául szolgáló szerződés az irányadó, ha abból az adókötelezettség megállapításához szükséges adatok egyértelműen kitűnnek.
(4) Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az adót az köteles megfizetni, akit/amelyet ez alkalommal a forgalmi engedélyben tulajdonosként feltüntettek.
Az adókötelezettség keletkezése
3. § (1) Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, illetőleg a gépjármű vagy a tulajdonos adómentességének (5. §) megszűnését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az adókötelezettség év közben keletkezik, az évi adótételnek az adókötelezettség kezdetétől az év végéig, illetőleg az adókötelezettség megszűnéséig terjedő hónapokra eső időarányos részét kell megfizetni.
(2) Ha a forgalomból kivont gépjárművet újra forgalomba helyezik, az adót az ezt követő hónap 1. napjától számítva kell megfizetni az (1) bekezdés szerint.
(3) Ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű esetén az adókötelezettség az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik.
(4) Ha a gépjármű tulajdonjogát egyrészről alanyi adómentes (5. §), másrészről adóköteles személy között ruházzák át, a gépjármű adókötelezettségét, illetőleg adómentességét az átruházás előtti és utáni időszakra külön kell elbírálni.
Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése
4. § (1) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben
a) a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta,
b) a gépjármű vagy a tulajdonos adómentessége (5. §) bekövetkezett.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az ideiglenes forgalmi engedély lejárt, illetőleg azt visszaadták a hatóságnak. A lejárat előtti visszaadás esetén adóvisszatérítés nem igényelhető.
(3) Kérelemre szünetel az adókötelezettség:
a) ha a gépjármű a használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van, és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adókötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik előfeltétel megszűnik. A vállalkozó igazolása alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adó alól végleg mentesül a gépjármű,
b) ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült, illetőleg a rendőrhatóság igazolja, hogy a gépjármű nem került vissza az adóalany birtokába. A rendőrhatóság igazolása alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adó alól végleg mentesül a gépjármű.
Adómentesség
5. § Mentes az adó alól
a) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában levő gépjármű,
b) a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c) a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,
d) a motorkerékpár, ha a hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el,
e) a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott személyszállító gépjármű,
f) bejelentésre a mozgáskorlátozott adóalanynak vagy az adóalany által saját háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személynek a helyváltoztatásához szükséges egy gépjármű,
g) bejelentés alapján a muzeális jellegű gépjármű,
h) a kizárólag kommunális célra használható gépjármű,
i) a mezőgazdasági vontató,
j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
Az adó alapja
6. § Az adó alapja a gépjárműnek a forgalmi engedélyében feltüntetett saját tömege.
Az adó mértéke
7. § (1) Az évi adótétel - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilogrammja után 200 Ft.
(2) A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 1000 Ft/év.
(3) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után az (1)-(2) bekezdés szerinti évi adónak az adómentes időszakot meghaladó időtartamra (hónapokra) jutó hányadát kell megfizetni.
Adókedvezmény
8. § A műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő berendezéssel (katalizátorral) ellátott gépjármű esetén az egyébként járó adó felét kell megfizetni.
Az adó megállapítása és kezelése
9. § (1) Az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhelyhez képest a tulajdonos állandó lakóhelye a bejelentett címváltozás szerint, illetőleg székhelye, telephelye megváltozott, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától kezdődően az új lakóhely, illetőleg székhely, telephely adóhatósága jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.
(3) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a forgalmi engedélyben újabb adóalanyt [2. § (1) bek.] a rendőrhatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. A rendőrhatóság ebben az esetben a kivonás indokoltságát nem mérlegelheti.
III.
A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEK
ADÓJA
Az adó fizetésére kötelezett
10. § Az adót az üzembentartó köteles megfizetni.
Az adókötelezettség kezdete
11. § A személyszállító gépjárműnél az adókötelezettség az adómentes időszak [13. § (1) bek.] elteltét követő nappal, tehergépjárműnél a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik.
Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése
12. § (1) A gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja.
(2) A külföldről bejött és behozatali előjegyzésben vámkezelt gépjármű adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen
a) a Magyar Köztársaság területét elhagyja,
b) vámzár alá helyezték,
c) a belföldi forgalom számára vámkezelték, és belföldi rendszámmal látták el,
d) a forgalom számára igazoltan véglegesen használhatatlanná vált.
(3) Amennyiben a gépjárművet nem valamely vámhivatal raktárában, hanem más raktárban helyezik vámzár alá, a zár alá vett gépjármű adókötelezettségének megszűnése csak akkor állapítható meg, ha vámzársértés nem történt.
(4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.
Adómentesség
13. § (1) Mentes az adó alól naptári évenként 60 napig (a továbbiakban: adómentes időszak) a személyszállító gépjármű.
(2) Az adómentes időszak az országba közúti forgalomban érkezett gépjármű esetében a határ átlépésének napjával, nem közúti forgalomban érkezett személyszállító gépjármű esetében pedig a behozatali előjegyzési vámkezelés napjával kezdődik. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(3) Mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
Az adó alapja
14. § (1) Az adó alapja
a) személyszállító gépjárműnél a tartózkodási idő,
b) tehergépjárműnél ennek saját tömege, rakott állapotban a jármű saját tömege és a raksúly együttesen számított tömege (a továbbiakban együtt: a tehergépjármű tömege), valamint a Magyar Köztársaság területén megtett út hossza.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnáját, valamint a megtett út minden megkezdett kilométerét egészként kell figyelembe venni.
Az adó mértéke
15. § (1) A személyszállító gépjárművet az adómentes időszak [13. § (1) bek.] túllépését követően minden megkezdett napra 50 Ft adó terheli.
(2) A tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnája után kilométerenként 3 Ft adót kell fizetni.
(3) A távolság megállapításánál a gépjármű távolságmérő készüléke, ennek megbízhatatlansága esetén a menetlevélben vagy ezzel azonos bizonyító erejű okiratban feltüntetett útvonal szolgál alapul. Ha megbízható adat ezekből az okmányokból sem áll rendelkezésre, a megtett távolságot vélelmezni kell oly módon, hogy naponta 300 kilométer megtett út alapulvételével kell az adó összegét megállapítani.