1991. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról1

A társadalombiztosítás a szociális biztonsághoz való jog egyik legfontosabb biztosítéka. Az érdekeltek hozzájárulására alapozott és az állam által garantált társadalombiztosítási ellátások megszervezése és igazgatása olyan szervezeti rendszert igényel, mely egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. Ennek a célnak a társadalombiztosítás területén - a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - leginkább az önkormányzati irányítás és szervezet felel meg. Különösen fontos az önkormányzat érdekegyeztető és érdekképviseleti szerepe a társadalombiztosítás átalakításának időszakában.

Annak érdekében, hogy az érdekeltek a társadalombiztosítás rendszerében megvalósuló, fokozatosan új alapokra helyezett szociális biztonság intézményeinek már az elvi kidolgozásában részt vehessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás irányítását az elkülönült biztosítási alapok szerint szerveződött nyugdíjbiztosítási önkormányzat és egészségbiztosítási önkormányzat (a továbbiakban együtt: biztosítási önkormányzat) és szerveik látják el.

(2) A biztosítási önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és a járulékfizető munkáltatók képviselőiből (a továbbiakban: biztosítási képviselő) alakult testület.

2. § A biztosítási önkormányzat

a) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában;

b) önállóan gazdálkodik a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal;

c) rendelkezik a biztosítási önkormányzati tulajdonnal;

d) kialakítja szervezetét és működési rendjét, irányítja igazgatási szerveit;

e) szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttműködhet külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi szervezetekkel.

3. § (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat feladatkörébe a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátások tartoznak.

(2) Az egészségbiztosítási önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki.

(3) A biztosítási önkormányzat számára feladatot és hatáskört törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat alapszabálya állapíthat meg.

4. § A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben, illetőleg az alapszabályban meghatározott kivétellel - választott szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.

5. § A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatot.

6. § A biztosítási önkormányzat állami felügyeletét az Országgyűlés és a Kormány gyakorolja.

A biztosítási önkormányzatok választott szervei, hatáskörük és működésük

A közgyűlés

7. § (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlése 60 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 36 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő.

(2) Az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlése 60 biztosítási képviselőből áll, amelyből 30 a biztosítási ellátásra jogosultak, 30 a munkáltatók biztosítási képviselője.

8. § (1) A biztosítási képviselőket négy évre a biztosítási ellátásra jogosultak közvetlenül választják, a munkáltatók érdekképviseleti szerveik útján delegálják.

(2) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, a biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója.

(3) A biztosítási képviselő a megbízatását személyesen teljesíti. Tevékenységét társadalmi feladatként, díjazás nélkül látja el. A biztosítási képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időre a munkavégzés alól fel kell menteni. A biztosítási képviselő kiesett személyi alapbérét (jövedelmét) és igazolt költségeit meg kell téríteni. A térítés részletes szabályait a biztosítási önkormányzatok alapszabálya tartalmazza.

(4) A biztosítási képviselői megbízatás megszűnik

a) visszahívással;

b) lemondással;

c) a közgyűlés megbízatása lejártával;

d) a közgyűlés feloszlatásával.

(5) A közgyűlés megbízatása lejártát vagy feloszlatását követő 60 napon belül a biztosítottak körében új választást kell elrendelni. A biztosítási képviselők választásának időpontját - a Kormány javaslatára - a köztársasági elnök tűzi ki.

(6) A munkáltatók érdekképviseleti szervei által delegált biztosítási képviselők megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül - a közgyűlés megbízatásának lejárta vagy a közgyűlés feloszlatása esetén 60 napon belül - a delegálásra jogosult szerv új biztosítási képviselőt jelöl ki.

(7) A biztosítási képviselők megválasztásának szabályait külön törvény tartalmazza. A választások költségeit a Társadalombiztosítási Alapból (a biztosítási alapokból) kell fedezni.

A közgyűlés hatásköre

9. § (1) A közgyűlés

a) megalkotja alapszabályát;

b) a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat elnökét és alelnökét - aki egyben az elnökség elnöke és alelnöke - és - amennyiben az önkormányzattal munc) a biztosítási képviselők közül megválasztja az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait, részükre tiszteletdíjat állapíthat meg;

d) dönt tagozat, állandó vagy ideiglenes bizottság létrehozásáról;

e) kialakítja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket;

f) kezdeményezi a társadalombiztosítás és ezen belül a biztosítási ág, valamint az ellátások fejlesztését, feladatkörében javaslatot tesz a Kormánynak vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának a társadalombiztosítás egészét vagy a biztosítási ágat érintő törvényjavaslat előterjesztésére;

g) feladatkörében véleményezi a társadalombiztosításra vagy a biztosítási ágra vonatkozó törvények tervezeteit;

h) javaslatot tesz a Kormánynak társadalombiztosítási kérdésekben, vagy a biztosítási ágra vonatkozó rendelet megalkotására;

i) feladatkörében egyetértési jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő kormányrendeletek megalkotásában;

j) tulajdonosi jogot gyakorol a biztosítási önkormányzat tulajdonába tartozó vagyon felett;

k) megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetését, valamint a végrehajtásáról szóló beszámolót és azt elfogadás után - a jogalkotás rendjének megfelelően - jóváhagyás végett az Országgyűlés elé terjeszti;

l) gondoskodik a biztosítási alap kezeléséről, a biztosítási alap költségvetésének kereti között dönt bevételeinek felhasználásáról, pénzeszközök meghatározott célra történő elkülönítéséről, átcsoportosításáról, az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának módjáról, továbbá hitelek felvételéről;

m) megszervezi a biztosítási ágba tartozó hatósági ügyek intézését, gondoskodik az ügyintézés folyamatosságáról, biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;

n) az elnökség útján irányítja hivatali szervezetét, ellenőrzi a hatósági ügyintézést, hatósági ügyben azonban utasítást nem adhat;

o) gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettese (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével kinevezi és felmenti a főigazgatót és a főigazgató-helyettest;

p) dönt új igazgatási szerv létrehozásáról, meglévők összevonásáról, megszüntetéséről;

r) szervezi és továbbfejleszti a biztosítási ág nemzetközi kapcsolatait, részt vesz azokban, ellenőrzi a biztosítási kötelezettségek teljesítését;

s) dönt a biztosítási önkormányzatok szövetségéhez való csatlakozásról.

(2) A közgyűlés nem ruházhatja át az (1) bekezdés a)-f), j)-k) pontjaiban, továbbá az o) pontjából a főigazgató, főigazgató-helyettes kinevezésének és személyi alapbére, jutalma megállapításának jogát és s) pontjában nevesített hatáskörét. Az (1) bekezdés l) pontjában szabályozott gazdálkodási jogosítványok átruházását törvény összeghatárhoz vagy egyéb feltételhez kötheti. Az alapszabály a közgyűlés számára további kizárólagos hatásköröket állapíthat meg.

10. § (1) A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnökség, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a közgyűlés összehívását a Kormány is elrendelheti. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.

(2) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselője. A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg.

(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselők kétharmada jelen van.

(4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra és a költségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez.

Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést.

Az elnökség

11. § (1) Az elnökség elnökből, alelnökből és a biztosítási képviselők közül megválasztott tagokból áll. Az elnökség létszáma a 11 főt nem haladhatja meg. Az elnökségben a biztosítási képviselők közül a biztosítottakat képviselők alkotnak többséget.