(2) Az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz a felügyelő bizottság elnöke, a főigazgató, a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselője.

(3) Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket [9. § (2) bekezdés] kivéve - a közgyűlés ülései közötti időben a közgyűlés jogkörében jár el. Tevékenységéről köteles beszámolni a soron következő közgyűlésen.

(4) A közgyűlés megbízatásának lejárta után az elnökség az új közgyűlés első üléséig folytatja tevékenységét.

(5) Az elnökséget az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.

(6) Az elnökség összetételének, működésének részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság

12. § (1) A Felügyelő Bizottság a biztosítási képviselők közül választott, legfeljebb 9 főből áll. A Felügyelő Bizottságban a munkáltatók biztosítási képviselőinek kell többséget kapni. Az elnökség elnöke, alelnöke és tagjai nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai. A Felügyelő Bizottság a tagjai közül választja meg elnökét.

(2) A Felügyelő Bizottság feladata a biztosítási önkormányzat gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése. A gazdálkodási és pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály megsértése esetén felszólítja az elnökséget a jogszerű működés helyreállítására, ennek elmulasztása esetén indítványozza a közgyűlés összehívását.

(3) A Felügyelő Bizottság összetételét, működését részletesen az alapszabály szabályozza.

Tagozatok, bizottságok

13. § (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok, szakági képviseletek szerint tagozatokat alakíthat. A közgyűlés - az alapszabályban rögzített - döntési jogkörökkel ruházhatja fel a tagozatokat.

(2) A közgyűlés biztosítási képviselőkből és más felkért személyekből állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály rendelkezik.

Helyi-területi testületek

14. § A biztosítási önkormányzat kialakítja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek ellenőrzik a biztosítási önkormányzat helyi-területi igazgatási szerveit. Egyedi ügyben törvény méltányossági jogkört ruházhat a helyi-területi testületre. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, működésük rendjét az alapszabály határozza meg.

A biztosítási önkormányzat igazgatási szervei

15. § (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság).

(2) Az egészségbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: Pénztár).

(3) A biztosítási önkormányzat központi hivatali szerve jogi személy, élén a közgyűlés által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.

(4) A központi hivatali szerv

a) előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat;

b) irányítja a biztosítási ág igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

c) végzi a biztosítási önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodási, vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat.

16. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei

a) a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

17. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei

a) a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (igazgatóságok) és ezek kirendeltségei,

b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;

c) az Újságírói Tagozat,

d) az Országos Orvosszakértői Intézet.

18. § (1) A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A biztosítási önkormányzat központi hivatali vagy igazgatási szervével munkaviszonyban álló dolgozókra az államigazgatási dolgozók munkaviszonyát rendező jogszabályok vonatkoznak.

19. § (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.

(2) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerveivel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.

20. § (1) A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a biztosítási önkormányzatokkal szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti.

(2) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete

21. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza a biztosítási önkormányzatok jogállását, megalakulását, feladat- és hatáskörét, kötelezően megalakítandó szerveit, működésük garanciális elveit és gazdálkodásuk alapvető szabályait, a biztosítási alapok éves költségvetését és annak végrehajtását, továbbá az állami felügyelet jogosítványait.

(2) Az Országgyűlés a felügyeleti jogkörében

a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát;

b) beszámoltatja a biztosítási önkormányzatot a biztosítási ág helyzetéről, a biztosítási ágba tartozó igazgatási feladatok ellátásáról;

c) az Állami Számvevőszék vagy a Kormány indítványára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat vagy a biztosítási teherviselők érdekeit súlyosan sértő működés esetén felfüggesztheti a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványait és e hatáskörök gyakorlására meghatározott időre biztost rendelhet ki;

d) súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat választott szerveit, elrendelheti új választott önkormányzati szervek megalakítását.

(3) Az Országgyűlés a biztosítási önkormányzat közgyűlésének feloszlatása esetén az új közgyűlés megalakulásáig biztost nevez ki a biztosítási ág irányítására. Az új közgyűlés első ülését a biztos hívja össze.

22. § Az Állami Számvevőszék

a) ellenőrzi a biztosítási önkormányzatok gazdálkodását;

b) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat választott szervének feloszlatását.

23. § (1) A Kormány

a) kijelölt tagja útján ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak;

b) jogszabályba ütköző vagy alapszabályellenes működés, illetőleg döntés esetén - határidő kitűzésével - felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt sértő önkormányzati szervet a jogsértés megszüntetésére.

(2) Az önkormányzati szerv köteles megvizsgálni az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről, a Kormány

a) kezdeményezheti a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát;

b) a biztosítási önkormányzat egyéb szervének jogszabálysértő vagy alapszabályellenes működése (döntése) esetén a Kormány elrendeli a közgyűlés összehívását;

c) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését;

d) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek az önkormányzat választott szervének feloszlatására.

(3) A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert az (1) bekezdés b) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.

A biztosítási önkormányzatok együttműködése, szövetsége

24. § A biztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítási érdekek közös képviseletére és védelmére, a társadalombiztosítás egészét érintő kérdésekben a közös állásfoglalás kialakítására

a) szövetséget hozhatnak létre;

b) megállapodhatnak - a biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatával -, hogy meghatározott körben melyik önkormányzat képviseli a közös érdeket;

c) egyes kérdésekben közgyűléseik közös döntést hozhatnak.

Záró rendelkezések

25. § E törvény nem érinti a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak és családtagjainak társadalombiztosítására és a MÁV Nyugdíj Igazgatóságra vonatkozó szervezeti rendelkezéseket.

26. § Társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját első ízben 1992. január 1-jétől illeti meg a 20. § (2) bekezdésében szabályozott költségtérítés.