19. § Az Art. 50. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adómérséklési, fizetési halasztási, részletfizetési kérelem elbírálására az adózó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti megyei székhelyen lévő vámhivatal illetékes.”

20. § Az Art. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik:

„(3) Az adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik. Ha a magánszemély személyazonosságának igazolását megtagadja, ennek megállapítására az adóhatóság a rendőrhatóság közreműködését veheti igénybe.”

21. § Az Art. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az irányítása alá tartozó adóhatóságok által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét a helyszínen is ellenőrizheti.”

22. § Az Art. 60. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására a 60. § (4) bekezdése szerint nincs mód, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésre kötelezi. Az átlagadó alapját a 60. § (5) bekezdése alkalmazásával kell megállapítani.

(8) Amennyiben a törvényben meghatározott becslési eljárásra kerül sor, úgy a területen működő, az adózó által megjelölt érdekképviseleti szerv véleményét be kell szerezni és ha a hatóság álláspontja attól eltérő, úgy azt külön is indokolni kell.”

23. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék felének megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék mértéke nem haladhatja meg a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mulasztási bírság legkisebb összegét.”

24. § (1) Az Art. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bevallási, bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítéséért (a továbbiakban együtt: bevallási késedelem), ha az nem esik adóbírság alá, a késedelmesen bevallott (bejelentett) adó, illetőleg vagyonszerzés illetéke után a mulasztási bírság

a) 60 napot meg nem haladó késedelem esetén 5%,

b) 60 napot meghaladó késedelem esetén 20%,

c) 12 hónapot meghaladó késedelem esetén 30%.”

(2) Az Art 74. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az adózó 20%-os mértékű bírságot fizet akkor, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. Ugyanilyen mértékű bírságot fizet az adózó, ha adóelőlegét bejelentett, várható adója alapján a tényleges eredménye után számított adónál kisebb összegben állapították meg. A bírság alapja a mérsékelt, illetve a várható adatok alapján előírt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.”

(3) Az Art 74. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (7) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő:]

„e) bejelentési, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

f) felszólítás ellenére elmulasztott bevallási kötelezettség esetén.”

(4) Az Art. 74. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben említett esetekben a mulasztási bírság jogi személyekre és egyéb szervezetekre 150 000 forintig, magánszemélyekre 50 000 forintig terjedhet és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható. Ha az adóhatóság az adóévben bármely, az a)-f) pontban meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal szab ki bírságot, az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33%-át.”

25. § (1) Az Art. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság adónként, költségvetési támogatásonként az egyes időszakokra elkülönítve határozattal állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást, és az adózót az adóhiány megfizetésére kötelezi. A határozatban az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról is rendelkezni kell.”

(2) Az Art. 79. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl - a bíróság által jogerősen megállapított adócsalás, a bíróság által elrendelt új eljárás, illetve a 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenőrzés kivételével - olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg.”

26. § Az Art. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a földadóról szóló törvény rendelkezései szerint a földadón kívül más adót, illetve az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.”

27. § Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bek.] jogosultja negyedévenként keresheti meg az önkormányzati adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri a 100 forintot. Ha a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a köztartozás jogosultja másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett.”

28. § Az Art. a 96. § után a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:

„Egyes adókra vonatkozó különböző rendelkezések

96/A. § (1) E törvénynek a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseit a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő gépjárműadóra a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az adót a törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, kivetéssel kell megállapítani,

b) a gépjármű azonosító adataiban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül bejelentést kell tenni,

c) az adókötelezettség évközi megszűnése esetén a kötelezettség megszűnését követő 30 napon belül kell bevallást tenni,

d) az adót az önkormányzatnál e célra szolgáló külön számlára kell megfizetni,

e) az adó mérséklésére a 82. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A külföldi rendszámú gépjárművek adójára vonatkozó rendelkezéseket a 4. számú melléklet állapítja meg.

(3) A termékimport után fizetendő fogyasztási adóra e törvénynek a termékimport után fizetendő általános forgalmi adóra és a statisztikai illetékre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha e törvény a magánszemélyek jövedelemadójával összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a munkáltató a rájuk vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”

29. § Az Art. 97. §-ának g), i), j), l) és o) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 97. § az alábbi u)-v) ponttal egészül ki:

„g) szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott,

i) telephely: a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helye, továbbá az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják. A helyi adók tekintetében telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak,

j) kifizető: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társasüdülő. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (posta, pénzintézet) útján fizet ki, kivéve, ha a közvetítő a magánszeméllyel kötött szerződés alapján a bevételt elszámolja. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizetőnek minősül a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény alapján a szerencsejáték szervező,

l) munkaviszony: a Munka Törvénykönyve, illetőleg más törvény szerint ennek minősített jogviszony, valamint az üzemi jellegű munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogviszony. A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,

o) értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, így különösen a kötvény, a részvény, a részjegy, a célrészjegy, a vagyonjegy, a letéti jegy, a kincstárjegy, a befektetési jegy, a közraktári jegy és a kárpótlási jegy.

u) hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 24. § szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adókülönbözetet nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,

v) ellenőrzéssel lezárt időszak: az az időszak, amelynek ellenőrzése egy-egy adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására és bevallására irányul, és azt a megbízólevélben feltüntették. Nem minősül ellenőrzéssel lezárt időszaknak, ha az adóhatóság ellenőrzése az adózással összefüggő egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére irányul, vagy az adóhatóság az adott időszakra más adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését folytatta le.”

30. § Az Art. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: