e) az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordított költségnek - ide értve az eszköz értékcsökkenési leírását is - azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is,

f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, kivéve, ha a térítés nélküli átadásra a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel kerül sor, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő,

g) 1992. december 31-étől a vállalkozás tagja, alkalmazottja személyes, illetőleg családi szükségletének kielégítésére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege, a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével,

h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

i) az ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott részvény, vagyonjegy névértékének illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg,

j) lízing esetén a bérbevevőnél az áfa-mentes bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része, import lízing esetén ezenfelül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,

k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében a meghatározott szerencsejáték szervezésre létrehozott gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,

m) a ráfordításként elszámolt földadó összege,

n) külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege,

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.

5. § (1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalékból az adóalap számításánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb a december 31-én

a) 90-180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;

b) 181-360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;

c) 360 napon túli késedelmekben lévő követelések 25 százalékának

megfelelő összeg vehető figyelembe.

(2) A pénzintézetnél a határidőn túli kintlevőségekre az adóévben képzett kockázati céltartalék, a biztosító intézetnél pedig a hosszú távú kötelezettségek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére a külön jogszabályban előírtak szerint képzett biztosítástechnikai tartalék teljes összege vehető figyelembe az adóalap számításánál.

(3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.

(4) A magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatkülönbözete: a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat, illetőleg törvényes kamat [Ptk. 232. § (2) bekezdés] és a szerződés alapján fizetendő kamat különbségének az adóévre eső része.

(5) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni a jogszabály alapján nyújtott lakáscélú hitel, az állami tulajdon megvásárlásához nyújtott hitel és a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási, valamint olyan kölcsön esetében, amelynek kamatához vagy törlesztő részletéhez a költségvetés támogatást nyújt, vagy ha a kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamat mellett biztosítja a pénzintézetnek.

(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek.

Veszteségelhatárolás

6. § (1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkentheti az adóalapját.

(2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál - a (3) bekezdés kivételével - a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét - kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - korlátlan ideig elhatárolhatja.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.

Egyéb elszámolási szabályok

7. § (1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor - kivéve, ha arra felszámolással kerül sor - a tulajdonában lévő összes eszközt az adott időpontban érvényes - erre feljogosított szakértő által meghatározott - piaci értéken adóalapnövelő tételként kell elszámolnia a nyilvántartási érték adóalap-csökkentő tételként számbavétele mellett.

(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.

(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor.

8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozásban az adóalanyok, illetőleg a létesítő szerv és az adóalany közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.

III. fejezet

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

Az adó mértéke

9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó)

Adómentességek és adókedvezmények

10. § Nem kell az adót megfizetnie

a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak, a víziközmű társulatnak, ha - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott - a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, ha osztalékot, részesedést nem számol el.

11. § A számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában adókedvezmény vehető igénybe a 12-14. §-ban és a 19. §-ban meghatározott feltételek szerint.

Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye

12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha

a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék;

b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék

adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.