(3) A Flt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg - ideértve a munkaviszonynak fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történő megszüntetését is - a megszűnést követő első alkalommal részére a munkanélküli járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(5) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonyának megszűnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesül a Munka Törvénykönyve 27/A. §-a alapján.

(6) Bármely járulékfizetési időszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező járulékfizetési időt, a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

(7) A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be.”

13. § (1) A Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

„c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért,”

(2) A Flt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza.”

„(3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy a munkanélküli 8. § (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.”

14. § A Flt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

„c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,”

„e) a 25. §-a (4) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt.”

15. § A Flt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet.”

16. § (1) A Flt. 32. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

„a) oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középiskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdő),

b) a munkaügyi központ a jelentkezést követően három hónap alatt nem tudott számára munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani és”

(2) A Flt. 32. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidőbe nem számít be a pályakezdő”

(3) A Flt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 25. § (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell.”

17. § A Flt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pályakezdők munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdő másfél éven belül többször vált munkanélkülivé.”

18. § A Flt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.”

19. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó kereset 5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.”

20. § A Flt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 1%-át köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált.”

21. § A Flt. 42. §-ának (2) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára.”

„(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 2. sz. melléklete I. részének, a 100 000, illetőleg 10 000 Ft-ot el nem érő adóösszeg be nem fizetésére vonatkozó rendelkezése kivételével.”

„(7) A munkaadói és a munkavállalói járulék befizetéséből befolyt összegről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havonta tájékoztatja az Országos Munkaügyi Központot.”

22. § A Flt. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret felhasználása tekintetében - a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a Munkaügyi Minisztérium dönt.”

23. § (1) A Flt. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Munkaügyi Minisztérium)]

„c) Irányítja és működteti a munkaerő-fejlesztő és -képző központokat,”

(2) A Flt. 47. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A törvény hatályosulásának elősegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását.”

24. § A Flt. 48. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[48. § Az Országos Munkaügyi Központ a munkaerőpiaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közreműködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében:]

„g) ellenőrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben.”

25. § A Flt. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, valamint a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.”

26. § A Flt. az 53. § után a következő címmel és 53/A. §-sal egészül ki:

„Munkaerő-fejlesztő és -képző központ

„53/A. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására az Országos Képzési Tanács javaslata alapján a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerő-fejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesítenek.

(2) A képző központ maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Létesítésének és alapszintű működésének költségeit az állami költségvetés biztosítja.

(3) A képző központ képzési tevékenysége keretében:

a) szakmai képzést folytat, szervez,

b) képzési programokat, tananyagot fejleszt ki,

c) elvégzi a képzésben részt vevő személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát, tudásszint felmérését,

d) az elhelyezkedés elősegítése érdekében személyiségfejlesztést, valamint a kisvállalkozóvá válást segítő képzést és tanácsadást folytat.”

27. § (1) A Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(5) E törvény alkalmazásában]

„a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni,”

„d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.”