1991. évi XC. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról1

A közös társadalmi feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az adókötelezettség

1. § (1) A belföldi illetőségű magánszemélyt az összes jövedelme, a külföldi illetőségű magánszemélyt a belföldről származó jövedelme után e törvény alapján adókötelezettség terheli.

(2) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó magánszemélyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Ilyen egyezmény hiányában a viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

2. § (1) Az adókötelezettség magában foglalja a magánszemély bejelentési, nyilatkozattételi, vagyonnyilatkozattételi, adóalap- és adómegállapítási, bevallási, adóelőleg- és adófizetési, nyilvántartás-vezetési, bizonylat-kiállítási és az ezekre vonatkozó megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét.

(2) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik. A tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) nem érinti a tevékenység vagy a jogviszony folytatásából keletkezett jövedelem adókötelezettségét.

(3) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg. Az adókötelezettségnek nem feltétele, hogy a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák.

(4) A magánszemély az adókötelezettségével összefüggő nyilvántartásait a 2. számú mellékletben foglaltak szerint vezeti. Nyilvántartásait és az azokkal összefüggő bizonylatait - ha törvény ennél hosszabb időt nem állapít meg - az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1. Belföldi illetőségűnek kell tekinteni a magánszemélyt, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van.

2. Belföld a Magyar Köztársaság államterülete, beleértve a vámszabadterületet is.

3. Belföldről származik különösen a jövedelem, ha belföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszonyból, vagy belföldön végzett tevékenységből, vagy a belföldön lévő vagyoni értékből keletkezik.

4. Külföldről származik különösen a jövedelem, ha az külföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített munkaviszonyból, megbízás alapján külföldön végzett tevékenységből, illetőleg a külföldön lévő vagyoni értékből keletkezik.

5. Munkáltató - ide nem értve a 41. § (4) bekezdését - akivel, illetőleg amellyel a magánszemély munkaviszonyban, illetőleg egyéb, munkaviszonynak minősülő jogviszonyban áll. A 45-52. §-ok vonatkozásában munkáltató az, akinél (amelynél) a magánszemély legalább napi 6 órás munkaviszonyt létesített.

6. A munkáltató akkor belföldi illetőségű, ha belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel vagy lakóhellyel rendelkezik.

7. Adóév az az időszak, amelyre vonatkozóan az elszámolási szabályok szerint a jövedelemadó alapját meg kell állapítani. Kettős könyvvitel vezetése esetében az adóév a számviteli törvényben foglaltak szerint meghatározott időszak. Egyéb esetben az adóév a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.

8. Vagyoni értékű jog a 22-25. §-ok alkalmazásában a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakásbérlet (ide nem értve az albérletet, ágybérletet), az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlanhasználati joga.

9. Az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül szociális, illetőleg egészségügyi ellátásnak.

a) A gyógyüdültetés keretében adott adómentes juttatásnak számít a nem a társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezményesen nyújtott gyógyüdülő-beutalójegy értékéből az orvosi ellátási költség értéke.

b) Az üdülés ára alatt azt az összeget kell érteni, amelyet az üdülés nyújtója az üdülési beutaló megvásárlásakor fizet. Az üdülés kalkulált költsége alatt a számviteli szabályok szerint megállapított önköltséget kell érteni.

10. Egyenruha a fegyveres erők és testületek tagjának egyforma, hivatalos öltözete. Egyenruhának minősül továbbá az a ruházat is, amelynek juttatását miniszteri rendelet, vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg.

11. Donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át.

12. Nem ajándék az a juttatás, amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben, vagy bármilyen előny megszerzése, vagy annak nyújtása érdekében adtak (borravaló, hálapénz stb.).

13. Tárgyjutalom körébe nem tartozik az értékpapír, a biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásárlási utalvány (kivéve a könyvvásárlási utalványt), a nemesfém tárgy és az ékszer.

14. A 7. § (1) bekezdésének 8. pontjában említett feltételen azt kell érteni, hogy a szerződésben kikötik a letelepedési támogatás visszafizetését a munkaviszony meghatározott időszakon belüli megszűnésének esetére.

15. Pályakezdő: a felsőoktatási intézményben diplomát (oklevelet) szerzett magánszemély a diploma megszerzését követő 12 hónapon át, legfeljebb azonban a 28. évének betöltéséig.

16. Munkaviszony a Munka Törvénykönyve, illetőleg más törvény szerint ennek minősített jogviszony, valamint a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogviszony. Külföldön történő munkavégzés esetén a jogviszony minősítésére az adott külföldi állam joga az irányadó.

17. A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját a testülettel, az egyházi személyt az egyházával összefüggésben munkaviszonyban állónak kell tekinteni. Egyházi személy az, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres, havi díjazásban részesül.

18. Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság (1988. évi VI. törvény), a megszűnéséig az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, mezőgazdasági szakcsoport, továbbá a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a művészeti alkotóközösség, valamint - 1993. december 31-ig - a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó részét. Az ingyenesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket kell tekinteni. A 29. § (2 bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 6. § (1) bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény juttatáskori névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett névérték szerinti összeget kell tekinteni.

20. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, akit jogszabály súlyosan fogyatékosnak minősít, valamint aki rokkantsági járadékban részesül.

21. A késedelmi kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizetik.

22. Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 45. §-a alapján kapott leszerelési segély a munkaviszony megszüntetésével összefüggő, törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül.

23. A 7. § (1) bekezdésének 25. pontja alkalmazásában gépjármű és pótkocsi alatt az illetékekről szóló törvényben ilyenként meghatározottakat kell érteni.

24. A 7. § (1) bekezdésének 3. pontjában említett szociális segély az, amelyet készpénzben, vagy természetbeni formában a szociálisan rászorulónak nyújtanak. Szociálisan rászoruló az, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.

25. A 30. § (2) bekezdésének a) pontjában említett költségtérítésnek minősül az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők külön jogszabályban meghatározott devizaellátmányából a napidíj, továbbá a devizaellátmány átalánya.

26. Földjáradék az, amit a magánszemély a saját tulajdonában, de a termelőszövetkezet használatában levő földjének használatáért - kivéve amit a föld bérletéért, haszonbérletéért - a termelőszövetkezettől e címen kap.

27. Természetbeni juttatás az az ellenérték nélkül juttatott termék (termény) vagy szolgáltatás, amely nem része a munkabérnek.

28. A gyermekgondozási segély magában foglalja az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlékot is.

29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában és a 38. § (1) bekezdésében említett ösztöndíjon az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni.

30. Szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként találmány értékesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet (12. §) feltéve, hogy ez a jövedelem nem tartozik a 15-19. § hatálya alá.

30.1 Találmány az, amely belföldön szabadalmi védettség alatt áll és amely után szabadalmi jogcímen az eredeti jogosultnak jövedelme keletkezik. Találmányból származó bevétel az államilag minősített állat és növényfajta után a fajta előállítójának fizetett jutalék is.

30.2. Tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói (1985. évi I. törvény 98. §); az igazságügyi szakértői tevékenység; a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői tevékenység; az Országos Tudományos Kutatási alapból finanszírozott, az Országos Középtávú Kutatás Fejlesztési Terv keretében folytatott, valamint a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közvetlen megbízására készített és tárca kutatási alapból, továbbá tudományos célú alapítványokból finanszírozott tudományos kutatói tevékenység; a műszaki szakgrafikai és a szakfordítói tevékenység.

30.3. Műszaki szakértői tevékenység:

a) az iparjogvédelem alá tartozó műszaki alkotások (30.1 pont) megvalósításában való közreműködés, ha a közreműködői tevékenységet műszaki szakértői megbízás alapján, munkaviszonyon kívül, munkaköri kötelességet meghaladó feladatként végzik és az olyan önálló alkotó tevékenységet jelent, amely nélkül az iparjogvédelem alá tartozó szellemi alkotás műszaki megvalósítása nem, vagy nem az eredeti alkotó által tervezett és a felhasználó által elvárt műszaki színvonalon és gazdasági feltételek betartásával lehetséges. Nem tekinthető műszaki szakértői tevékenységnek az a közreműködés, amely az iparjogvédelem alá tartozó szellemi alkotás vagy annak egy része, részegysége, eleme egyszerű fizikai megvalósítására, kivitelezésére irányul;