1991. évi XCI. törvény
a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól1
Az 1992. évi gazdaságpolitika középpontjában a gazdaság strukturális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint - a piacgazdaság építésével együttjáró - foglalkoztatási és szociális gondok enyhítése áll. A hosszabb távra szóló gazdasági növekedés megalapozása érdekében fokozatosan mérsékelni kell a költségvetésen keresztüli jövedelemátcsoportosítást úgy, hogy közben a kiadások belső arányai is módosuljanak az alapvető társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodóan.
Az Országgyűlés a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről (a továbbiakban: központi költségvetés) és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1992. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY
MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § (1) Az Országgyűlés az 1992. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 1.050.741,6 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 980.962,0 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. § Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások és a 2. §-ban megállapított bevételek különbözeteként a központi költségvetés hiánya (a továbbiakban: hiány) 69.779,6 millió forint.
4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. §-ban meghatározott hiány finanszírozására
a) legfeljebb 30 000 millió forint összegben bocsásson ki olyan hosszú - legalább 10 éves - lejáratú speciális értékpapírt, aminek a kamata 1992-ben megegyezik a jegybanki alapkamattal. Ezeket az állami értékpapírokat a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg. Lejáratáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke állapodik meg;
b) 30.000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú új államkötvényt bocsásson ki;
c) legalább 9.779,6 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
KAPCSOLATRENDSZERE
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI
KÖLTSÉGVETÉSHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁNAK
SZABÁLYAI
Állami hozzájárulás és támogatás
5. § (1) Az Országgyűlés a helyi, a feladatot ellátó önkormányzat költségvetéséhez közvetlenül és felhasználási kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulást a következők szerint állapítja meg:
| a) 1992. január 1-jén önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek részére | 2 000 000 Ft |
| b) a településüzemeltetés, kommunális, út-, hídfenntartási, felújítási és egyéb kiadásaihoz 1991. január 1-jei egy állandó lakosra | 3 000 Ft |
| c) lakásgazdálkodási tevékenységhez | |
| = települési önkormányzat illetékességi területén fennálló meghatározott kölcsöntartozás után, kölcsön számlánként | 5 000 Ft |
| = a település 20-30 év közötti korcsoportba tartozó állandó népessége 1991. január 1-jei száma alapján, személyenként | 3 380 Ft |
| d) üdülőhelyi feladatokhoz, az üdülővendégektől 1992-ben beszedett idegenforgalmi adó és üdülőhelyi díj minden forintjához | 2 Ft |
| e) szociálpolitikai feladatokhoz, a település 0-17 év közötti, valamint a 60 éves és ennél idősebb 1991. január 1-jei állandó népessége után, személyenként | 3 500 Ft |
| f) gyermek- és ifjúságvédelemhez, az állami gondoskodásban részesülők száma után, személyenként | 233 000 Ft |
| g) szociális otthonok és intézetek egy ellátottjára | 174 000 Ft |
| h) idősek és fogyatékosok nappali intézményeiben szolgáltatást igénybe vevők száma után személyenként | 28 000 Ft |
| i) idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményei egy ellátottjára | 80 000 Ft |
| j) fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára | 201 000 Ft |
| k) egy óvodai ellátottra | 19 000 Ft |
| l) egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás) | 5 000 Ft |
| m) egy nappali, három esti levelező tagozatos általános iskolai tanuló után, és három - általános iskolát elvégzett - 14-16 éves korú tanuló után | 36 000 Ft |
| n) helyi közművelődési feladatokra, 1991. január 1-jei egy állandó lakosra | 200 Ft |
| o) alapfokú művészetoktatásban, önálló zenei iskolákban és azok kihelyezett tagozataiban képzésben részesülő egy tanulóra2 | 21 000 Ft |
| p) fogyatékos gyermekek oktatásához egy gyermekre | 65 000 Ft |
| q) egy gimnáziumi oktatásban résztvevő tanulóra, három esti, levelező tagozatos tanulóra | 51 000 Ft |
| r) egy szakközépiskolai, szakiskolai tanulóra, három esti, levelező tagozatos képzésben részesülőre | 63 000 Ft |
| s) szakmunkásképzés keretében elméleti oktatásban résztvevő egy tanulóra | 39 000 Ft |
| t) szakmunkásképzés keretében szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatásban résztvevő egy tanulóra | 37 000 Ft |
| u) nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz kiegészítő hozzájárulás általános és középiskolai egy tanulóra, esti, levelező képzésben részesülő három tanulóra | 15 000 Ft |
| v) egy diákotthoni, externátusi ellátottra | 62 000 Ft |
| z) térségi (megyei, fővárosi) feladatokra, a megye (megyei jogú várossal együtt számított) és a főváros 1991. január 1-jei állandó lakosai után, személyenként | 400 Ft |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének részletes feltételeit, az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatókat és mutatószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott normatív állami hozzájárulásnak a tervezett feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a 4. számú melléklet3 tartalmazza.
(4) A pénzintézetek 1992. február 28-áig kötelesek a lakáscélú kölcsönszámlákról településenkénti megoszlásban a Pénzügyminisztérium részére adatokat szolgáltatni. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen adatok alapján a települési önkormányzatok számára az 5. § (1) bekezdése c) pontjának első tétele szerinti állami hozzájárulás összegét megállapítsa és azt az adatszolgáltatást követően - legkésőbb 30 napon belül - rendelettel közzétegye. Az 1992. január 1-jével szétváló önkormányzatokat (4. számú melléklet) megillető személyi jövedelemadót, illetve az érintett községi és városi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítését az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai alapján 1992. március 31-éig kell megállapítani. Az új összegnek megfelelő utalás 1992. II. negyedévétől kezdődik. Az év közben szétváló települések önkormányzatainak személyi jövedelemadóból való részesedését az érintett önkormányzatok a 4. számú mellékletben foglalt eredeti személyi jövedelemadó előirányzat összegén belül megállapodás útján rendezhetik. Az év közben várossá váló önkormányzatok személyi jövedelemadója az év folyamán nem változik.
(5) A helyi önkormányzat - e törvény 4. számú mellékletében és a (4) bekezdés szerinti kiegészítésben megállapított - normatív állami hozzájárulása év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult.
(6) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll, továbbá - befejeződő fejlesztés esetén - a címzett és céltámogatás összegét csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatok (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.
(7) Amennyiben a (4)-(6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az állami hozzájárulás összege a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. és 3. alcímén előirányzott összegtől eltér, a különbözet a fejezet 25. cím 5. alcímén szereplő központosított előirányzatot terheli, illetve növeli.