1992. évi I. törvény
a szövetkezetekről1
Az Országgyűlés
- kiindulva az Alkotmány 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát,
- abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit,
a következő törvényt alkotja:
I. RÉSZ
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. § Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti érdekképviselet sajátos kérdéseit.
2. § (1) A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell.
A szövetkezet fogalma
3. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.
4. § (1) A szövetkezetnek természetes személyek a tagjai; az alapszabály azonban jogi személy tagságát is lehetővé teheti. A jogi személy tag jogai és kötelességei - a személyes közreműködést és a tisztségviselést kivéve - azonosak a természetes személy tagokéival.
(2) Külföldi személy szövetkezetben való érdekeltsége és tagsági viszonya feltételeire a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-a, 7. §-ának (2) bekezdése és a 9. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A szövetkezet alapítása
5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet), továbbá hitelszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat.
6. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.
(2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
(3) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság).
(2) A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenőleg - jön létre.
8. § (1) Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.
(3) Ha a szövetkezet tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.
9. § Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakban a tagok egymás közötti jogviszonyára - ha ennek feltételei fennállnak, és a tagok másként nem rendelkeznek - a polgári jogi társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni.
10. § A szövetkezetre vonatkozó tények és adatok - e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - nyilvánosak.
A szövetkezet képviselete
11. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az (1) bekezdés első mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két - képviseleti jogkörrel felruházott - ilyen személy együttes aláírása szükséges.
Törvényességi felügyelet
12. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
Jogsértő határozatok bírósági
felülvizsgálata
13. § (1) Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni.
14. § Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak vagy az egyeztető bizottságnak bejelentse.
II. RÉSZ
III. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT
Az önkormányzat tartalma
15. § A szövetkezet tagsága - a jogszabályok keretei között -
a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében;
b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket;
c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat;
d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét;
e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.
16. § A szövetkezetekről, különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező erővel nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti.
Önkormányzati szabályzatok
17. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:
a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét;
b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;
c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;
d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját;
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát;
g) a szövetkezet képviseletének módját;
h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel;
i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit;
j) iskolai szövetkezetnél (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát;
k) mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.
(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, az alapszabályban meg kell határozni azokat a szövetkezeti célokat, amelyekre e vagyonrész - különösen a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén - felhasználható.
(4) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezen felül az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.
(5) Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.
18. § A közgyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e - az alapszabályon felül - más önkormányzati szabályzatot.
19. § Az önkormányzati szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi.
IV. FEJEZET
A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A közgyűlés
20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása;
b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;
c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;