e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása;
f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról;
g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról;
h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;
i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értéket meghaladja;
j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan;
k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;
l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését - kivéve a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést - az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
(3) Az alapszabály
a) a 18. §-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság hatáskörébe;
b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe
utalhatja.
21. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban - az ok megjelölésével -indítványozza.
(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. Ha az alapszabály megengedi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
(3) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben.
22. § (1) A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirend tekintetében - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve ha az alapszabály másként rendelkezik.
(2) Ha ez a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
(3) A közgyűlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.
23. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
24. § (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.
25. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.
(2) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kérdésekben.
A küldöttgyűlés
26. § (1) Az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják; lakásszövetkezeteknél (92. §) az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a lakásszövetkezeteket kivéve a csak írásban történő szavazás nem megengedett;
b) a 22. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.
A szövetkezet helyi önkormányzati egységei
27. § (1) Az alapszabály a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el.
(2) Az alapszabály határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg.
(3) A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.
Az igazgatóság
28. § (1) A közgyűlés legalább három tagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezeteknél az alapszabály igazgatóság helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti.
(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet, és a szövetkezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok számát korlátozhatja.
(3) Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg.
29. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.
(2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak.
A felügyelőbizottság
30. § (1) A közgyűlés legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.
(2) Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet, továbbá a lakásszövetkezetek alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját bízhatja meg a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
31. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
(2) A felügyelőbizottság:
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;
b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
e) az éves beszámoló [29. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is;
g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására;
h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.
32. § (1) A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
(2) A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.
33. § Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.
Az egyeztetőbizottság
34. § (1) Az alapszabály legalább három tagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság - ennek hiányában a felügyelőbizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.
(2) A bizottság működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét.
(3) Az alapszabály a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi és véleményezési joggal ruházhatja fel.
A tisztségviselők
35. § (1) A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet.
(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
36. § (1) Nem lehet tisztségviselő
a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;