1992. évi II. törvény

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról1

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

2. § (1) Az Szvt. rendelkezéseit a hatálybalépése időpontjában működő szövetkezetekre az e törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt és a 63. §-ban felsorolt más jogszabályokat az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetekre - ha e törvény másként nem rendelkezik - 1992. június 30. napjáig lehet alkalmazni.

(3) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetre a (2) bekezdésben említett jogszabályokat, valamint e törvény szabályait 1992. december 31. napjáig lehet alkalmazni.

(4) Az új (módosított) alapszabály elfogadását követően a (2) és (3) bekezdésben, valamint az 59. § (2) bekezdésében említett jogszabályok a szövetkezetre nem alkalmazhatók.

(5) Az Szvt. hatálybalépése után alakult szövetkezetre csak az Szvt. szabályai alkalmazhatók.

I. FEJEZET

A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI
VAGYONI VISZONYOK RENDEZÉSE

Vagyonnevesítés

3. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell.

(2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is.

(3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette.

(4) A vagyonnevesítés (4-11. §, 25. §) adó- és illetékmentes.

(5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni.

4. § (1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel:

a) az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetet is) vagyonának harminc százaléka;

b) a lakás, a takarék és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonnak minősül.

(3) Az 1982. január 1. után nem átalakulás útján létrejött kisszövetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja.

5. § A vagyont szövetkezeti üzletrészben - a 9. § keretében részjegy formájában is - kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívülálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbírósági elfogadását követően ruházható át.

6. § (1) Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,

a) aki 1991. január 1. napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek,

b) aki e törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét,

c) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét,

d) továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c) pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt örökösnek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell.

7. § (1) Azok,

a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel - a fogyasztási szövetkezetet kivéve - a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá

b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg;

c) akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg,

a bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) - jogvesztés terhével - e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni.

8. § (1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat

a) a szövetkezet alkalmazottainak,

b) a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek,

c) mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagoknak is. Az a), b), c) pontokban megjelölt személyek részére nevesített vagyon együttesen nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának tíz százalékát.

(2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább ötéves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg, és a vagyonnevesítésre vonatkozó igényét az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül bejelenti. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átlépett tag vagyonnevesítésére a tagi vagyonnevesítés szabályait kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés alapján a tag a volt szövetkezetétől csak az átlépésig terjedő időszakra, attól a szövetkezettől pedig, amelynek jelenleg tagja, csak az átlépést követő időtartamra jogosult vagyonnevesítésre.

9. § (1) Abban a szövetkezetben, ahol e törvény hatálybalépéséig részjegyet nem rendszeresítettek, a vagyonnevesítés során a tagok részére (6. §) a közgyűlés által meghatározott értékű részjegyet kell juttatni. A részjegy juttatása ilyenkor az üzletrésztőke terhére történik.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eset kivételével a vagyonnevesítés során a korábban jegyzett részjegyek összege ingyenesen nem egészíthető ki, és a tagok részére részjegy ingyenesen nem juttatható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti részjegytőke mértéke nem haladhatja meg az üzletrésztőke tíz százalékát.

(4) A vagyon nevesítése a korábban jegyzett részjegyet nem érinti.

10. § (1)2 A tag üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének, figyelembe véve a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét, továbbá a korábbi jogszabályok alapján szövetkezeti üzletrész, vagyonrész vagy vagyonjegy formájában kapott részesedést.

(2) Az általános fogyasztási szövetkezetben, ha az alapszabály ennél alacsonyabb mértéket nem határoz meg, egy tag legfeljebb százezer forint értékű üzletrészt szerezhet meg, és a tisztségviselő ebbéli minőségére tekintettel előnyben nem részesíthető.

11. § (1) Ha a szövetkezet a korábbi jogszabályok alapján vagyonjegyet vagy szövetkezeti vagyonrészt megtestesítő értékpapírt adott, annak névértékét - a vagyonjegy vagy más értékpapír bevonása mellett - a vagyonnevesítés során megállapított üzletrész névértékével össze kell vonni, és az összevont értéknek megfelelően kell a szövetkezeti üzletrész értékét megállapítani.

(2) Ha a korábbi jogszabályok alapján kapott vagyonjegyet vagy más értékpapírt kívülállóra átruházták, részére - a vagyonjegy (értékpapír) bevonása mellett azzal azonos névértékű - üzletrészt kell adni, de ő egyébként vagyonnevesítésre nem jogosult.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a tag részére az új szövetkezeti üzletrészben meghatározott részvagyon nyilvántartás szerinti névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban kiadott értékpapírok együttes névértékénél.

(4) A vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozat felülvizsgálására az Szvt. 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § A korábbi jogszabályok alapján jegyzett célrészjegy - mint az Szvt. 54. §-a szerinti más formájú vagyoni hozzájárulás - továbbra is érvényben marad. A közgyűlés azonban e kötelezettség teljesítését lényegesen befolyásoló szervezeti változás (28-29. §) esetén jogosult annak feltételeit megváltoztatni; ebben az esetben a felek azonnali hatályú rendkívüli felmondással is élhetnek. Ezek a jogok az új (módosított) alapszabály elfogadásáig gyakorolhatók.

A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok

13. § (1) Vételi jog illeti meg - a helyileg kialakult áron -

a) a szövetkezeti szakcsoport tagját a legalább öt éve használatában álló földre,

b) a haszonbérlőt a legalább öt éve használatában álló földre, valamint

c) a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja,

amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelenti.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből - helyrajzi szám szerint meghatározva - elkülöníti

a) a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet,

b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 17. §-ában meghatározott földalapot,

c) a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket,

d) a Kpt. 15-16. és 18-20. §-aiban meghatározott földet az ott megjelölt árverés céljára.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet a tagjával megállapodhat abban, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdonába került termőföldek után az őt megillető kárpótlási jegyét a szövetkezetnek átadja, a szövetkezet a tag részarány tulajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben visszaállítja.