(4) A (3) bekezdésben említett megállapodás csak a Kpt. 20-23. §-ában meghatározott árverés lefolytatása után fennmaradó földterületre vonatkozóan köthető meg.

14. § (1) A 13. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok azon a településen, illetőleg elsősorban a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek.

(2) A 13. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy:

a) e földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlannyilvántartás szerint megillető összesített AK értéknek;

b) e földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú, illetve a művelés alól kivett területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;

c) e földek egy hektárra vonatkozó összesített átlagos AK értéke, legfeljebb tízszázalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos AK értékének.

(3) Ha a jogosult e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen is igényelhet a szövetkezettől termőföldet, akkor kérelmére a részére különböző jogcímeken juttatandó termőföldterületeket lehetőleg egy tagban kell kijelölni.

15. § (1) A 13. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában

meghatározott földeket a 14. §-ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy

a) az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;

b) az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon;

c) a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen;

d) az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen;

e) a Kpt.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak;

f) ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termőföldekből az érintett települések az AK érték arányában részesedjenek;

g) az AK értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt földterületek között arányosan jelenjenek meg;

h) a Kpt. 17. §-ában meghatározott földalap [13. § b) pont] képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került földet is figyelembe kell venni;

i) a - lakott tanyákhoz tartozó termőföldek kivételével, melyek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett terület, továbbá - szántó, gyümölcsös, kert, szőlő művelési ágba tartozó termőföld kivételével, amelynek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges - egyéb védett természeti terület ne kerüljön bele.

(2) A Kpt.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is személyi használatban vagy tartós földhasználatban van.

(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendelkezést kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védelemre tervezett területeken a nyilvántartásba vett és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont terüteket kell érteni.

16. § (1) A részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza a szövetkezet tulajdonában marad.

(2) A Magyar Állam tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza állami tulajdonba kerül.

(3) A Kpt. szerinti árverésre kijelölt földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakaszai a földrészletek területének arányában felosztva, a földrészletekkel együttesen kerülnek a Kpt. szerint árverésre.

17. § (1) Ha a 16. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen állanak fenn, az érintett útszakasz - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdonba kerül.

(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tulajdonában álló utak - eltérő megállapodás hiányában - kártalanítás ellenében a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek.

18. § A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak.

19. § A 15. § (1) bekezdésének i) pontja szerint meghatározott védett természeti területeket - a lakott tanyákhoz tartozó termőföldterületek kivételével - a Magyar Állam tulajdonába és a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a szövetkezetet azonos AK értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a Magyar Állam tulajdonában levő csereterülettel - ha az nem lehetséges, pénzben vagy más módon - kártalanítani kell.

20. § (1) A termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok (13. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak.

(2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen alakítják meg.

(3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja(i), a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell.

(4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.

21. § (1) A szövetkezet a 13. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a Kpt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően - az értesítéstől számított harminc napon belül - köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre.

(2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti tervezet elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét és azokat a földhivatal által előzetes rendelkezésre bocsátott 1:10 000 méretarányú átnézeti térképen ábrázolja.

(3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.

(5) A kárrendezési hivatal az észrevételek alapján tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyben

a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy

b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére.

(6) A határozathozatal során a földhivatal szakvéleményét, valamint védett természeti terület esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági nyilatkozatát meg kell szerezni.

(7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Ha a Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(8) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el.

22. § Ha a szövetkezet közös használatában lévő földek AK értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelési ág változás vagy más ok miatt kevesebb mint a részarányföldtulajdonost az ingatlannyilvántartás szerint megillető AK érték, ez utóbbi AK értéket és a tulajdonként kimutatott területnagyságot a tényleges állapotnak megfelelően tulajdonosonként arányosan csökkenteni, és erről a földhivatalt értesíteni kell. A részarányföldtulajdonost - legfeljebb 2000 Ft/AK érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában - kártalanítani kell.

23. § (1) A szövetkezet köteles a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, továbbá a földhivatalhoz haladéktalanul megküldeni.

(2) A földhivatal a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján - az állami költségvetés célelőirányzatából - gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlannyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőségben és a művelési ágban bekövetkezett - a gazdálkodó szerv által be nem jelentett - változásokat.

24. § A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn - ha jogszabály másként nem rendelkezik - osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni.

25. § (1) A Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A közgyűlés úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a 8. §-ban felsorolt személyek részére is juttat tulajdoni részarányt.

(3) A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni.