1992. évi IX. törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul, illetőleg a következőkkel egészül ki:

1. § A T. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény célja, hogy egységes elvek szerint szabályozza az állampolgároknak az Alkotmány rendelkezései alapján a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat.”

2. § A T. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) E törvény alapján biztosított:

a) a munkaviszonyban (közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban) álló személy;

b) a szövetkezeti tag - ide nem értve az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik;

c) a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő családtagja;

d) a javító-nevelő és a szigorított javító-nevelő munkát végző személy;

e) a szakmunkástanuló;

f) az egyéni vállalkozói tevékenység [103/D. § (1) bekezdése] gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget - természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, kivéve azt, akire a biztosítás egyéb jogcímen kiterjed, vagy aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas;

g) az átképzési támogatásban, a munkanélküli járadékban, a pályakezdők munkanélküli segélyében, továbbá a képzési támogatásban részesülő munkanélküli személy.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed

a) az egyéni vállalkozóra [103/D. § (1) bekezdése];

b) a közkereseti társaság természetes személy tagjára;

c) a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetőleg a társaság tevékenységében személyesen közreműködő kültagjára;

d) a korlátolt felelősségű társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez;

e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjára;

f) a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára;

g) az oktatói munkaközösség tagjára;

h) az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjára.

(3) A bedolgozóra, a megbízási és a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó havi keresete (díjazása) eléri a tárgyév első napján érvényes minimális bér havi összegének hatvan százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az ipari szolgáltató szakcsoport, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjára, ha a 118/A. §-a szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

(5) A biztosítás, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn.”

3. § A T. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam képviseleti hatósága, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv, valamint az ezekhez tartozó diplomáciai mentességet élvező személy alkalmazottjára;

b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személyre (a továbbiakban: külföldi);

c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a magyar állam területén foglalkoztatott - a 14. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára), aki külföldinek minősül;

d) a munkáltató (foglalkoztató) házastársára (élettársára), kivéve, ha segítő családtagként [10. § (1) bek. f) pontja] folytat tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek társadalombiztosítási ellátására és a járulékfizetésre az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel a 119/D. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.”

4. § A T. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A biztosítottat betegségi és anyasági ellátásként egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és anyasági segély illeti meg. A biztosított halála esetén temetési segély jár.

(2) A biztosított eltartott hozzátartozója egészségügyi szolgáltatásra és anyasági segélyre jogosult. Az eltartott hozzátartozó halála esetén temetési segély jár.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásánál eltartott hozzátartozónak kell tekinteni a biztosított kiskorú gyermekét, valamint azt a háztartásában élő közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont], akinek havi jövedelme a naptári év első napján érvényes minimális bér összegét nem haladja meg.”

5. § A T. a következő címmel és 16/A.-D. §-okkal egészül ki:

„Egészségügyi szolgáltatás

16/A. § (1) A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követő 90 napon belül jogosult. A biztosítás megszűnése után is jár az egészségügyi szolgáltatás annak, aki táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül.

(2) Az (1) bekezdésben említett időtartam alatt megkezdett egészségügyi szolgáltatás a jogosultság megszűnését követő 6. hónap végéig jár.

(3) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében térítés nélkül jogosult:

a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint

aa) a felnőtt korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése és korai felismerése céljából szűrővizsgálatra;

ab) a gyermekek életkoruknak megfelelően: az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre és az érzelmi állapotra vonatkozó, valamint teljes fizikális szűrővizsgálatra;

ac) a 14 éven aluli korosztály csoportos szűrés keretében évente 2 alkalommal, a 14 éven felüli korosztály pedig egyéni vizsgálat keretében évente egy alkalommal fogorvosi vizsgálatra;

ad) a rendszeres sporttevékenységet elkezdő és folytató személyek sportorvosi vizsgálatra korra való tekintet nélkül, kivéve az I. osztályú és nemzetközi minősítésű sportolókat;

b) betegség esetén az egészségügyi alapellátás keretében:

ba) háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátásra;

bb) fogorvosi ellátás keretén belül

- fogmegtartó gyermekfogászat,

- fogászati rendellenességek fogszabályozó kezelése, a funkció helyreállítása (6 éves kortól), kivéve annak technikai költségeit,

- sürgősségi ellátás,

- fogmegtartó tevékenység,

- parodontológia,

- stomato-onkológiai primér szűrés és ellátás,

- fogsebészeti ellátás

igénybevételére;

c) betegsége esetén járóbeteg szakellátásra;

d) kórházi (klinikai) ellátás keretén belül;

da) orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a szükséges műtéteket is;

db) ápolásra;

dc) a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, ideiglenes gyógyászati segédeszközre;

dd) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is;

de) a rendelkezésre álló férőhelyen történő elhelyezésre, arra az időtartamra, amíg az elhelyezés orvosilag indokolt;

e) szülészeti ellátás keretén belül;

ea) terhesgondozásra;

eb) magzatvédő szűrővizsgálatokra;

ec) szülészeti ellátásra;

ed) orvosi indikáció alapján terhességmegszakításra;

ee) orvosi indikáció alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint - mesterséges megtermékenyítésre, legfeljebb 3 alkalommal;

f) az orvosi rehabilitáció keretén belül;

fa) orvosi vizsgálatra és kezelésre;

fb) az orvos által rendelt egyéb terápiára;

fc) a d) pontban említett ellátásokra, ha a rehabilitációra fekvőbeteg-intézményben kerül sor;

g) szenvedélybetegekkel foglalkozó - az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert - rehabilitációs ellátásra;

h) szanatóriumi ellátásra, ideértve a d) pontban említett szükséges ellátásokat is:

ha) akut esemény után rehabilitációs célzattal;

hb) krónikus megbetegedés esetén, ha a szanatóriumi kezeléstől funkcionális állapotjavulás, illetőleg az állapotromlás megelőzése várható és e cél a beteg otthonában történő kezeléssel nem érhető el, évente egy alkalommal maximum 4 hétre;

i) mentőszállítás keretében:

ia) mentésre;

ib) orvosi rendelés alapján történő betegszállításra.

(4) A (3) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatások során figyelembe kell venni:

a) az orvosszakmai célszerűséget;

b) a hatékony és célszerű vizsgálati módszereket;

c) az egészségügyi szolgálat teljesítőképességét.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat meghaladó ellátások teljes vagy részleges térítés mellett vehetők igénybe. Külön jogszabály rendelkezése szerint kell részleges térítési díjat fizetni a tartós ápolás esetén, amennyiben az elhelyezésre nem orvosi indikáció alapján kerül sor.

(6) A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, protetikai és fogszabályozó ellátás és gyógyfürdő ellátás árához támogatást nyújt. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyfürdő ellátások, illetőleg gyógyászati segédeszközök (protetikai és fogszabályozó ellátás) körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg.

(7) A (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az egészségügyi alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a protetikai és a fogszabályozó ellátás, a gyógyfürdő ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez társadalombiztosítási támogatás jár.