(3) A köztisztviselő az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.
(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél az egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.
18. § (1) A felmentési idő hat hónap.
(2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.
A végkielégítés
19. § (1) A köztisztviselőt felmentése esetén - az (5) és a (6) bekezdésekben foglalt kivétellel - a felmentési időre járó illetményén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje
a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi;
b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi;
c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi;
d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi;
e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
illetményének megfelelő összeg.
(3) A végkielégítés összegének meghatározásakor a besorolásnál alapul vett időt kell figyelembe venni. Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául az e törvény alapján járó, korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.
(4) A végkielégítés összegének kifizetése a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon esedékes.
(5) A gyakornoknak felmentés esetén végkielégítés nem jár.
(6) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert nyugellátásra szerzett jogosultságot, illetve - az egészségügyi okot kivéve - alkalmatlanság címén mentették fel.
20. §Végkielégítés illeti meg a köztisztviselőt a 60. § (4) bekezdésében foglalt esetben is.
Összeférhetetlenség
21. § (1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.
(2) A köztisztviselő munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(3) Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(4) A köztisztviselő
a) nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
22. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.
III. fejezet
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA
A köztisztviselő előmenetele
23. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.
24. § (1) A pályakezdő köztisztviselő gyakornoki besorolást kap.
(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó II.;
b) öt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó I.;
c) kilenc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár II.;
d) tizenhárom év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár I.;
e) tizenhét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos II.;
f) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos I.:
g) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos
besorolást kaphat.
(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő
a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó II.;
b) hat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után előadó I.;
c) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó III.;
d) huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó II.;
e) huszonhét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó I.
besorolást kaphat.
(4) Jogszabály a köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló - a besorolási fokozatot nem érintő - munkaköri megnevezést állapíthat meg.
25. § (1) A köztisztviselőt- a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha
a) a feladatainak ellátására legalább „alkalmas”minősítést kap és
b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy
c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározottfeltételeket teljesítette.
(2) A 24. § szerinti közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A köztisztviselőnek fogalmazó II. besoroláshoz egy éven belül, előadó II. besoroláshoz két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.
(4) A köztisztviselőnek fogalmazó I. és előadó I. besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie.
(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, illetve jogi szakokleveles közgazdász képesítéssel rendelkezik. Közigazgatási szakvizsgát nem kell tennie annak, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Kormányrendeletben meghatározható azon további képesítések köre, amelyek a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letétele alól mentesítenek.
(7) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai szolgálat, a keresőképtelenség, illetve a 30 napot meghaladóhivatalos kiküldetés időtartama.
(8) Az (1) bekezdésc) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.
26. § (1) Ha a köztisztviselő a 7. § (4) bekezdése szerint a képesítési előírás alól felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kell sorolni.
(2) Ha a köztisztviselő felsőfokú iskolai végzettséget szerez és az egyéb feltételeknek megfelel, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.
27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, magasabb fokozatba kell sorolni.
(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) és c) pontja], de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy „kiválóan alkalmas” minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb fokozatba lehet sorolni.
28. § (1) Ha a köztisztviselő „kevéssé alkalmas” minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem az előírt határidőre teljesíti, magasabb besorolási fokozatba való sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.
29. § (1) Ha a köztisztviselő - a gyakornok kivételével - kinevezése esetén nem rendelkezik a 25.§ (3) és (4) bekezdésében előírt feltételekkel, akkor őt az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kell ideiglenesen sorolni.
(2) Ha a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt alapvizsga-kötelezettségének a köztisztviselő nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(3) Ha a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgát nem teszi le,véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kaphat.
(4) A feltételek teljesítését követően a köztisztviselőt a 72. § (1) bekezdése alapján számított időnek megfelelően kell besorolni.
(5) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
30. § (1) A közigazgatási szerv a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi címet adományozhat.
(2) Címzetes tanácsosi cím annak a köztisztviselőnek adományozható, aki legalább 10, címzetes főtanácsosi cím pedig annak a köztisztviselőnek adományozható, aki legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.
(3) A köztisztviselő a címzetes tanácsosi címmel tanácsos II., a címzetes főtanácsosi címmel főtanácsosi besorolásba kerül.