b) az a) pontban előírt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 40. §-ában foglaltak szerint van helye;

c) ha a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott sérelem bekövetkezésének a körülményeit okirattal kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az iratokat a további eljárás végett az illetékes bíróságnak küldi meg; a bíróság a Be. 356. §-ában2 foglalt szabályok szerinti eljárás lefolytatása után dönt; a bírósági eljárás jogerős befejezéséig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az eljárását felfüggeszti.

Adó- és illetékmentesség

15. § (1) E törvény alapján járó kárpótlás adómentes.

(2) A kárpótlással kapcsolatban minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá minden okirat kiállítása illetékmentes.

A kárpótlás esedékessége

16. § (1) A kárpótlás esedékességének napja 1992. január 1.

(2) E törvény alapján kiadásra kerülő kárpótlási jegy az 1991. évi XXV. törvény 5. §-a szerint kamatozik.

17. § (1) A 7. § (3) és a 8. § (1)-(2) bekezdése alapján számítandó kárpótlás alapösszege 11 000 forint.

(2) A 7. § (1) bekezdésében említett alapösszeget az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított előirányzat alapján a Kormány állapítja meg.

Egyéb rendelkezések

18. § Az 1941. évi XV. törvény 9., 10., 14. és 15. §-ában foglalt bűncselekmények miatt történt elítélések semmisnek tekintendők. A semmissé nyilvánításra az 1990. évi XXVI. törvény 3. és 4. §-a irányadó.

19. § (1) Ha a terheltet 1989. október 23. előtt ítélték el, és e törvény hatálybalépése előtt törvényességi óvás vagy perújítás folytán megállapították, hogy kártalanításra, illetve visszatérítésre jogosult, választási jog illeti meg abban a kérdésben, hogy a Be. szabályai szerint kártalanítást, illetve visszatérítést, vagy a jelen törvény szerint kárpótlást igényel. E törvény és a Be. szabályai együttesen nem alkalmazhatók.

(2) Ha a terheltet 1989. október 23. előtt ítélték el, és e törvény hatálybalépése után törvényességi óvás vagy perújítás folytán megállapítják, hogy kártalanításra illetve visszatérítésre jogosult, az élet elvesztése, a szabadságelvonás és az ezekhez kapcsolódó vagyoni sérelem miatt kifizetendő kártalanításra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. § (1) Az e törvényben említett szabadságelvonással kapcsolatos maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségkárosodás miatt a sérelmet szenvedett a nemzeti gondozás keretében külön juttatásban részesül.

(2) Annak a személynek a 2. § (2) bekezdésében említett hozzátartozója, aki olyan bűncselekménynek esett áldozatul, amellyel kapcsolatban az állam elmulasztotta érvényesíteni a büntetőigényét, és ezzel akadályozta a hozzátartozók polgári jogi igényének érvényesítését - a nemzeti gondozáson túlmenően - külön törvény alapján lesz kárpótlásra jogosult.

(3) A (2) bekezdésben említett törvényre vonatkozó törvényjavaslatot 1992. november 30-ig kell a kormánynak beterjesztenie az Országgyűléshez.

Hatálybalépés

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa e törvény végrehajtásához szükséges eljárási szabályokat és a kárpótlás folyósításának szabályait.

Melléklet

az 1992. évi XXXII. törvény 7. §-ának (1) bekezdéséhez

A jogosult életkorának azt az életévet kell tekinteni, amelyet 1991. december 31-ig betöltött.

Várható élettartamként az alábbiakat kell figyelembe venni: