1992. évi XXXIII. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról1
I. rész
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. § A Munka Törvénykönyve Bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (4) bekezdése és 13. §-a nem alkalmazható.
II. rész
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés
4. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) országos jelentőségű kérdésekben a Kormány az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában az érintett országos szakszervezetekkel,
b) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel,
c) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel egyeztet.
(2) A Kormány az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett szakszervezetekkel véleményezteti
a) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint
b) a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer minimál illetményének (A1 fokozat) összegére vonatkozó javaslatát.
(3) A miniszter az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő döntés tervezetét.
(4) A Kormány, illetve a miniszter
a) a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában létrejött megállapodást - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának javaslatára -, illetve
b) az érintett, megfelelő szintű ágazati szakszervezetekkel kötött megállapodást jogszabályban kihirdeti.
(5) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt tervezeteket, az arról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.
5. § (1) A 4. §-ban meghatározott jogosítványokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából reprezentatívnak országosan vagy az ágazatban, illetve önkormányzat területén azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.
(3) Amennyiben az érintett szakszervezetek között a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül, nemperes eljárásban bíróság dönt.
6. § (1) A munkáltatót fenntartó szerv a választási bizottság által készített jelentés [15. § (2) bekezdése] alapján - a 15. § (1) bekezdés szerint meghatározott szabályoknak megfelelően - szavazatösszesítést készít és ezt megküldi az érintett miniszternek.
(2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti reprezentativitást a 89. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított minden harmadik naptári év január 31-én kell megállapítani a megelőző három naptári évben tartott utolsó közalkalmazotti tanács választás eredménye alapján.
7. § A Munka Törvénykönyvének az országos érdekegyeztetésről szóló rendelkezései (Második rész I. fejezet) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók.
A szakszervezetek
8. § A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.
9. § (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanács (14. §) választáson a leadott érvényes szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik, vagy
b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja.
(2) Ha a közalkalmazotti tanácsi választáson valamely jelöltet több szakszervezet támogat, a jelöltre leadott szavazatok az egyes szakszervezetek között - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban oszlanak meg.
10. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról.
11. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 20. § és a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
A kollektív szerződés
12. § (1) Kollektív szerződést a munkáltató és a szakszervezet köthet.
(2) Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független.
(3) A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.
(4) Amennyiben a kollektív szerződést több szakszervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szakszervezet gyakorolhatja.
13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 31-32. §, a 33. § (6)-(7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, a 39. § (3)-(4) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.
A közalkalmazottak részvételi jogai
14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.
(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.
(3) A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
15. § (1) A Kormány az érintett országos szakszervezetek véleményének meghallgatásával meghatározza a közalkalmazotti tanácsválasztás szavazólapjának tartalmát, és a reprezentativitás érdekében a területi, ágazati és országos szavazatösszesítés rendjét.
(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak alapján jelentést készít, amelyet a közalkalmazotti tanács választás eredményének megállapításától számított nyolc napon belül a munkáltató fenntartójának megküld.
16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
(2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:
a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét,
b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,
c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,
d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint
f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.
(3) A miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat.
17. § (1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.
(2) A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.
(3) A közalkalmazotti szabályzat - a 18. § (1) bekezdése kivételével - kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.
(4) A közalkalmazotti szabályzatra a Munka Törvénykönyve 38. § (1)-(3) bekezdését, 39. § (1)-(2) bekezdését, valamint a 40. § (1) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell.
18. § (1) Ha a munkáltatónál a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet a 12. §-ban foglaltak szerint nincs, a kollektív szerződésben szabályozható kérdéseket a közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) Az (1) bekezdés alapján kötött közalkalmazotti szabályzatot az a szakszervezet is felmondhatja, amely az újabb közalkalmazotti tanács választáson, vagy taglétszámának növekedése alapján a 12. § szerint kollektívszerződés-kötésre vált jogosulttá.
19. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §, a 43. § (1)-(3) bekezdés, valamint (6) bekezdése, a 44. §, az 50. § (1) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése és a 65. § nem alkalmazható.
III. rész
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY
I. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása
20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.
(2) A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.
21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(2) Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.
(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.