1992. évi XXXVIII. törvény
az államháztartásról1
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az államháztartási rendszer újraszabályozásával elősegítse az államháztartás kívánatos pénzügyi egyensúlyát; figyelemmel a jogállamiság működésében az állami feladatvállalást meghatározó közmegegyezésen nyugvó új törvényekre; a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtésére; érvényesítve a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság alapelvét; az államháztartásról az alábbi törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.
(2) E törvény határozza meg az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait.
2. § Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései (a továbbiakban: alrendszerek) alkotják.
3. § A központi kormányzat költségvetése (a továbbiakban: központi költségvetés) alkotja az államháztartás központi szintjét, kivéve az államháztartás alrendszereként működő társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéseit.
4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely az államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
5. § A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás helyi szintje.
6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere.
7. § (1) Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.
(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat tartalmazza.
(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel, s magába foglalja a 13. §-ban szabályozott pótkezelési időszakot.
8. § A költségvetési évben ténylegesen befolyt bevételek és teljesített kiadások különbsége a költségvetési többlet vagy hiány.
9. § (1) Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja.
(2) Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények írják elő.
(3) Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.
10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.
(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.
(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj kivételével - csak törvényben lehet.
(4) A fizetési kötelezettség részletes szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány állapítja meg.
(5) A díjat - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány, illetve felhatalmazása alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.
11. § (1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerét illeti.
(2) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bevételei esetén a törvényben megállapított keretek között a 10. § (3) bekezdésben említett feltételeket saját hatáskörben szabályozhatja.
Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei
12. § (1) Az államháztartás alrendszereinek minden bevétele és kiadása költségvetésük részét képezik.
(2) A központi költségvetés, a költségvetési fejezetek, a helyi önkormányzatok és - kivételesen - a költségvetési szervek letéti számlával rendelkezhetnek. A letéti számla csak a kezelő tevékenységi körén kívül eső, átmenetileg vagy megbízásból kezelt pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A letéti számla pénzforgalma nem kapcsolódhat a kezelő költségvetéséhez.
13. § (1) A költségvetési év során az alrendszerek költségvetésében a bevételeket és kiadásokat részletesen, teljes összegükben, pénzforgalmi szemléletben kell számbavenni.
(2) A költségvetési évben ténylegesen befolyt bevételek, illetőleg teljesített kiadások kiegészülnek a pótkezelési időszak elszámolásaival. A pótkezelési időszak a költségvetési évet követő két hónapot foglalja magában.
(3) A pótkezelési időszakban teljesíthető elszámolások dokumentumait, azok benyújtásának határidejét, az elszámolások következtében szükségessé váló befizetések, illetőleg kiadások teljesítési időpontjait az éves költségvetésről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) kell meghatározni.
14. § Az államháztartás alrendszereinek költségvetésében a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem lehet a hiányt, illetve a többletet módosító bevételként, illetőleg kiadásként elszámolni.
15. § Az államháztartás alrendszereinek költségvetési előirányzatai a feladatok ellátásához teljesítendő kiadásokat és a várhatóan beszedhető bevételeket tartalmazzák.
16. § (1) A tervezés és beszámolás során külön kell választani az államháztartás rendes bevételeit és kiadásait a rendkívüli bevételektől és kiadásoktól.
(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként rendszeresen előforduló bevételek és kiadások tartoznak.
(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegűek, általában egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás rendes, hosszú távú vitelének részét.
17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok képviselő-testületei elé történő beterjesztés után nyilvánosak.
(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az államtitkot képező adatokra.
18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel azonos szerkezetben, összehasonlítható módon kell elkészíteni.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
A központi költségvetés szerkezeti rendje
19. § A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A fejezetrendet a költségvetési törvény határozza meg.
20. § (1) A fejezetek címekre tagozódnak.
(2) Címet alkotnak a központi költségvetési szervek. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.
(3) A (2) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.
(4) A címrendet a költségvetési törvény határozza meg.
A központi költségvetés bevételei
21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl - a koncessziós szerződésekből származó bevételek, a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek.
A központi költségvetés kiadásai
22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elő az állami feladatok ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá a 10. § (1) bekezdésében felsoroltak részére.
23. § (1) A központi költségvetésben tételesen kell előirányozni a kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások és felújítások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.
(2) A kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás és felújítás az olyan - állami feladatok ellátását szolgáló - beruházás és felújítás, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, illetőleg amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít.
(3) A központi költségvetési szervek kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásait és felújításait az adott költségvetési szerv címén belül kell elkülönítetten előirányozni.
(4) A (3) bekezdésben nem említett kormányzati beruházások és felújítások külön címet alkotnak.
24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken belül elkülönítetten kell meghatározni a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladat, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat.
(2) A célfeladat előirányzat felhasználási célját a költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előirányzatok csak az adott célra használhatók fel.
25. § (1) A központi költségvetésben az általános tartalékot és a céltartalékot külön címen kell előirányozni.
(2) Az általános tartalék olyan előirányzat, amelyből az előre nem tervezett kiadásokat lehet teljesíteni, illetve amelyet az elmaradt bevételek pótlására lehet felhasználni.
26. § Az általános tartalék összege nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadásai főösszegének 3%-a, és nem lehet kevesebb, mint annak 1%-a.
A központi költségvetés egyenlegének rendezése
27. § A költségvetési törvény rendelkezik a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználásáról, illetve arról, hogy a tervezett (létrejött) hiányt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény keretei között, milyen mértékben lehet fedezni a Magyar Nemzeti Banktól felvett hitellel, valamint a pénz- és tőkepiacon végzett hitelműveletekkel.